Ennyi volt, nincs több hely a budapesti agglomerációban - Már a polgármesterek is kitennék a "megtelt" táblát

A fővárosi agglomeráció telítődése az elmúlt hetekben egyre több figyelmet kapott a sajtóban. Ennek kapcsán felmerülhet az emberekben a kérdés, hogy miért csak most került elő ez a probléma? A válasz a pandémiában keresendő, mely jelentős demográfiai folyamatokat indított be az elmúlt két évben. Budapest és az agglomeráció viszonylatában ez például a fővárosból való kivándorlásban mutatkozik meg - a legtöbb kiköltöző pedig nem megy messzire és valahol az elővárosokban telepedik le. A KSH számai szerint 2018 és 2021 között közel 48 ezerrel nőtt Pest megye lakossága, mialatt Budapesten közel 26 ezerrel csökkent a népesség. Az agglomerációs népességnövekedés egyébként nem az elmúlt években indult - a járvány csak segített felgyorsítani a folyamatot. Az általunk kikért KSH számokból például kiderül, hogy a 2000 és 2020 közötti időszakban a 15 legnagyobb népességnövekedést produkáló magyar településből 9 is a fővárosi agglomerációban található.

"Úgy látom, hogy a kiköltözés mögött a budapesti belső kerületek szlömösödése, élhetetlenné válása, az ingatlanárak elképesztő növekedése van” – mondta megkeresésünkre Deltai Károly, Telki polgármestere. Hasonló véleményen volt Leidinger István, Pomáz polgármestere is, aki elmondta: "Budapest megtelt, a belső kerületek élhetetlenek lettek. A közlekedés zaja, a zöld területek hiánya, a levegő minősége és az a nyomott érzés, ami egy budapesti lakost körülleng, arra kényszeríti az embereket, hogy kimeneküljenek a zöldbe, a jó levegőjű, de mégis a munkahelyekhez közeli agglomerációs településekre."

Kezelhetetlen közlekedés, hiányos infrastruktúra

A megkeresésünkre válaszoló polgármesterek egybehangzó véleményt fogalmaztak meg annak kapcsán, hogy a hirtelen megugró népesség elsősorban azért okoz problémát, mert az infrastruktúra nem tud ezzel lépést tartani (közlekedés, intézmények).