Mi lesz az építőiparral, ha a kormány behúzza a féket?

Jelentős visszavágás jöhet

A hétfőn megjelent ÉVOSZ felmérés szerint az ágazat szereplői szerint összességében nehéz helyzetben van az építőipar, melynek bővülését több tényező is hátráltatja. A legfőbb akadály még mindig a szakemberhiány, de az Orosz-Ukrán háború is ellátásproblémákkal fenyeget. Mindezeken túl már abban a felmérésben is jelentős problémaként szerepelt az állami megrendelések visszaesése.

"A Kormány már visszavett a 2021. évhez képest az építéssel együtt járó beruházásaiból mintegy 500 Mrd. forinttal. Azt, hogy az év hátralévő részében milyen lesz a kormány beruházási magatartása nem tudjuk" - nyilatkozta megkeresésünkre Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Hozzátette, Orbán Viktor és Varga Mihály legutóbbi vonatkozó nyilatkozata arra irányult, hogy Magyarországon összességében a beruházási rátát szeretnék változatlanul magas szinten tartani, 25 – 27 %-kos nagyságrendben a GDP-hez viszonyítva.

Elmondása szerint az állami építési beruházások csökkenésének negatív és pozitív hatása egyaránt lehet. Negatív hatása akkor van, ha a magán beruházások azt nem ellensúlyozzák. Pozitív hatása, hogy erősödhet a verseny és a magánberuházásokhoz több kivitelezői kapacitás állhat rendelkezésre. 2022-ben az építőipar képes lenne (elegendő megrendelés esetén) 5500 Mrd. forint építés-szerelési tevékenység elvégzésére. Ez azt jelenti, hogy 5 -7% közötti további növekedéshez van elegendő tervezői és kivitelezői kapacitás. Jelenleg 6%-kal magasabb a rendelésállomány volumene, mint 2021. év hasonló időszakában volt.

A teljesítést 2022. évben elsődlegesen nem a rendelkezésre álló kapacitás fogja befolyásolni, hanem a fizetőképes kereslet, amit az építőanyag árak, forint árfolyam, a háború miatti import nehézségek határoznak meg. Mindezek fényében a hétfői ÉVOSZ jelentés szerint

a szövetség a 2022. évre az év elején még 5-6%-os termelésbővülést prognosztizált, azonban az orosz-ukrán háború tükrében, jelenleg stagnálásra számít.

Így látja az állam

"Egyes állami beruházások, így különösen a kritikus infrastruktúrákat érintő, a szociális célú, főképp az egészségügyi intézmények fejlesztését célzó, valamint az elmúlt években indult hadiipari projektek jelentősége, a kialakult helyzet miatt mára felértékelődött. Vannak természetesen bizonyos beruházások, amelyek prioritása jelenleg alacsonyabb, így megvalósításuk időben elcsúsztatható, azonban ez a már a kivitelezési szakaszban lévő projekteket nem érint" - mondta Gyutai Csaba, kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója. A kormánybiztos hozzátette, a hazai építőiparban még hatalmas potenciál rejlik, hiszen az elmúlt évek statisztikai adatai alapján a hazai építőipar az ágazat teljes uniós foglalkoztatotti létszámának 3%-át tette ki, ugyanakkor teljesítménye alig haladta meg az 1%-ot - utóbbi terén még bőven van hely a fejlődésre.

A háború hatásait firtatva Gyutai Csaba hozzátette, hogy a háború-sújtotta övezetből származó anyagok körében - például az acél és fémipari termékek területén - már most is ellátási nehézségéket tapasztalhat a piac. Hosszabb távon, az egész kontinensen az építőanyagok árának növekedésére lehet számítani. Emellett, az elmúlt időszakban növekvő, majd várhatóan mérséklődő inflációra szükségszerű válaszként hozott szigorú monetáris politika értelemszerűen megemeli a kamatkörnyezetet. A kamatemelkedés pedig átrendezheti a keresleti struktúrát - a már meglévő épületek felújítási és korszerűsítési projektjei előtérbe kerülhetnek.

Véget ért egy ciklus, hatalmas a bizonytalanság

Mivel 2022 a választás éve Magyarországon, és a választások mindig egy beruházási ciklus végét is jelentik, így a piaci bizonytalanságokon túl, csupán ezen tény alapján is valószínűsíthető az állami beruházások csökkenése, mely akár a 20-30%-ot is elérheti

- válaszolta megkeresésünkre Derczó István, a Weinberg 93 Építő Kft. ügyvezető igazgatója. "A Covid járvány alatt bevezetett, az építőipari ágazat támogatását is célzó állami beruházások is lezárulnak, a családok beruházásait segítő támogatási időszak is a végéhez közeledik" - magyarázta.

"2022 tavaszáig, szinte biztosnak tűnt, ahogy a magánszektor növekvő beruházási kedve a járványhelyzet enyhülésével karöltve azt eredményezi majd, hogy az építőipar növekedése nemhogy nem fog megtorpanni, hanem további közel két számjegyű növekedés elé néz. Már a covid járvány idején számos beruházó az előremenekülés stratégiáját választotta, és nem állította le a tervezett építőipari beruházásait, a 2022-es év elején pedig határozottan érezhető volt a beruházási kedv pozitív változása, annak ellenére, hogy az árszintek 2021-ben várt visszarendeződése nem történt meg, sőt további növekedés volt tapasztalható. Az Orosz-Ukrán háború azonban erőteljesen megingatta ezt a pozitív jövőképet.

"Olyan bizonytalanság tapasztalható a beruházói és a beszállítói piacokon is, melyek megnehezítenek bármilyen prognózist. A piaci helyzet szinte napról-napra változik, növekvő alapanyaghiánnyal kell számolnunk, nem csak az európai, de a világpiacon is, ráadásul a szakemberhiány is nehezíti a kivitelezők helyzetét" - vázolta Derczó István a nem túl rózsás helyzetet. Az ilyen minden fronton bizonytalan helyzetben óhatatlanul a beruházói kedv csökkenéséhez vezet, a beruházói döntések meghozatala nehézkessé válik, jelentős időbeli csúszások várhatóak.

De lehet ok az optimizmusra is

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint a folyamatban lévő állami beruházások észszerűen folytatódni fognak, az újak majd maximum nem indulnak el. Ezek helyére azonban be tud lépni a nagy megrendeléseket biztosító iparosítás - főleg olyan szereplőkön keresztül, akik épp Ukrajnából vagy Oroszországból költöznek ki és szeretnék gyorsan megtalálni a biztonságos helyüket és pozíciójukat.

A piaci kapacitások kapcsán elmondta, hogy a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e bővülés egyáltalán. Ha lesz, akkor elképzelhető, hogy a piaci kapacitások elegek legyenek, hiszen a piaci szereplők eddig is gondoskodtak magukról többek közt magyar vagy külföldi munkavállalók igénybevételével, hatékonyságjavítással vagy előregyártott megoldások felhasználásával.

A piaci kapacitásokat azonban jelentősen hátráltatja az emelkedő kamatkörnyezet és az alapanyagárak továbbra is drasztikus emelkedése. A helyzet bizonytalanná teszi a bekerülési költségeket - és ez nem csak a beruházókat érinti, hanem a teljes építőipart is. Scheer Sándor szerin könnyen elképzelhető, hogy amíg a mostani helyzet nem konszolidálódik, nem válik kiszámíthatóvá, addig emiatt bizonyos beruházások lelassulnak, leállnak, vagy egyenesen el sem indulnak.

Címlapkép: Getty Images