Ahogy azt Hubert Abt, a New Work és a workcloud24 alapítója nyitóbeszédében elmondta, hiába nő napról napra az ESG jelentősége, az ingatlanpiacon belüli konszenzus és egyértelmű kritériumok hiánya gyakran megnehezíti a témában való eligazodását. Határozottan úgy véli, hogy a hangsúlyt az épületek működése közben keletkező szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kellene helyezni, és a piacnak át kellene térnie egy szén-dioxid-kibocsátás-alapú minősítési rendszerre. Mint kifejtette, a jelenlegi minősítési rendszerek, mint a LEED vagy a BREEAM, nem ilyen kritériumokon alapulnak, és nagy hangsúlyt fektetnek az olyan zöld kezdeményezések jutalmazására, mint például a tetőkön elhelyezett méhkaptárak, amelyek szép kiegészítői bármely épületnek és jót tesznek a mikrokörnyezetnek, de nincsenek tényleges hatással a szén-dioxid-kibocsátásra.
Hubert Abt elismerte, hogy bérlőként néhány évvel ezelőttiig egyáltalán nem foglalkozott az energiahatékonysággal és a szén-dioxid-kibocsátással. Mikor azonban meg akarta érteni az irodái üzemeltetésének környezeti hatását, azzal szembesült, hogy az irodatulajdonosok gyakran nem akarták nyilvánosságra hozni a birtokukban lévő adatokat a GDPR-ra hivatkozva, vagy egyszerűen nem álltak rendelkezésre bérlőre vonatkozó adatok, csak az egész épületre vonatkozóak. Még mindig nem sok bérlő kér ilyen adatokat, de úgy véli, hogy ez a jövőben változni fog, és ha a bérbeadók nem tesznek eleget a hasonló kéréseknek, akkor nem fognak tudni irodaterületet bérbe adni.
Horváth Áron, a CBRE ingatlantanácsadó cég fenntarthatósági vezetője megerősítette, hogy egyre több kérést kapnak az ügyfelektől a dekarbonizáció irányába. Bár akadnak, akik egyszerűen csak "ESG-konformok" akarnak lenni konkrét célok nélkül, a piaci szereplők többsége egyre nyitottabb a téma megismerése iránt.
Gyöngyösi Zsolt, a Property Market Zrt. szálloda- és irodafejlesztésekért felelős igazgatója örömmel látja, hogy a nemzetközi zöld minősítési rendszerek, mint a LEED és a BREEAM, az elmúlt évek során sikeresen felhívták a piaci szereplők figyelmét a zöld megoldások fontosságára. Az energiaválság azonnal megváltoztatta a fejlesztők gondolkodásmódját, többségük az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások biztosítására összpontosít az új és meglévő projekteknél. De ez nem elég, a bérlők gondolkodásmódjának is meg kell változnia - tette hozzá.
Dr. Helembai Gábor, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda szenior ügyvédje az ún. „zöld bérleti szerződésekkel” kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. A „zöld” rendelkezések a bérleti szerződések három fő területét érintik általában: építés/kialakítás és karbantartás (pl. milyen fenntartható anyagokat és beszállítói láncokat használhatnak a bérbeadók); a használat és épület menedzsment (pl. zöld energia, energiatakarékos eszközök használata), valamint a felek részéről történő adatszolgáltatás (pl. okos mérőeszközök, megfigyelő rendszerek használata). Hozzátette, hogy a magyar piacon a fentiek tekintetében eddig jellemzően csak puha kötelezettségvállalások jelentek meg a zöld bérleti szerződésekben, de az egyre szigorúbb szabályozási háttér és ezzel párhuzamosan a felek ilyen irányú igényei miatt egyre gyakoribbak a kemény, kikényszeríthető és szankcionálható kötelezettségvállalások is ezen a téren.
Mint a hallgatóság tagjai kifejtették, a bérleti szerződések sok megkötést jelentenek az ingatlankezelők számára. Nehezen tudnak megfelelni az ESG-követelményeknek, amikor a bérleti szerződések gyakran előírják, hogy az irodaházak hűtő-fűtő rendszereinek a nap 24 órájában kell működniük. A beszélgetés részvevői elismerték ezt és hozzátették, hogy arra számítanak, hogy ahogy a piaci szereplők ESG ismeretei bővülnek, változni fognak a dolgok.
Címlapkép: Getty Images
