építőipar, munkás, katar, toronydaru
Ingatlan

Leleplező videó: ilyen embertelen körülmények között dolgoztatták Katarban a külföldi építőmunkásokat

Portfolio
A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság lebonyolítását számos botrány övezi. Már a 2010-es döntés pillanatában korrupciógyanús esetek merült fel, melyek azóta rendre beigazolódtak. Bár az esemény kezdetére az infrastruktúrát többé kevésbé sikerült felépítenie az országnak, a vendégek sok esetben közel sem azt kapták, amire számítottak. Tegnapi cikkünkben azokat a komfort nélküli, sátortáborra hasonlító szálláshelyeket mutattuk be, amikért a szurkolóktól éjszakánként akár 80 ezer forintot is elkértek. Ezúttal viszont Johnny Harris, amerikai dokumentumfilmkészítő, újságíró oknyomozása alapján a stadionok építőmunkásainak botrányos munkakörülményeibe nyerhetünk bepillantást.

Az 1971 óta független Katar területe Magyarország területének mindössze 1/8-a, de a világ egyik legnagyobb kőolaj és földgázkészletével rendelkezik. Az olajvagyon exportja már a 70-es évektől elkezdte megalapozni az ország mai életszínvonalát, melynek eredményeként Katar GDP-je az IMF és a Világbank becslése szerint is a 4. legmagasabb a világon. Az ország infrastruktúrájának fejlesztésére és a helyiek körében kevésbé vonzó munkakörök betöltésére elképesztő mennyiségű vendégmunkást hívtak az országba.

Míg 1972-ben Katar népessége mindössze 130 ezer fő volt, addig 2017-re elérte a 2,6 millió főt, akik mintegy 90 százaléka külföldi, főként dél-ázsiai országokból származó vendégmunkás.

A foci-VB rendezésének elnyerésekor Katarban lényegében semmi sem létezett a lebonyolításhoz szükséges infrastruktúrából, éppen ezért az ország Pakisztánból, Indiából, Bangladesből, Nepálból, Egyiptomból, Szudánból, Kenyából és a Fülöp-szigetekről hívott munkásokat az országba a szükséges létesítmények felépítéséhez.

Ahogy számos fejlett országba, úgy Katarba is a jobb fizetés miatt mentek a munkavállalók, nem sejtve előre, hogy a munkakörülményeik botrányosak lesznek. Ezt mutatta most be a hozzátartozókkal és korábban ott dolgozó munkavállalókkal készített interjúk és rejtett kamerás felvételeken keresztül egy amerikai újságíró, aki a VB előtti hetekben Dohába utazott.

Botrányos munkakörülmények

A Katarba érkező külföldi munkavállalóknak a munka megkezdése előtt 1-4 ezer dollár munkavállalói díjat kellett fizetniük, amit sokan hitelből finanszíroztak. A megérkezést követően alá kellett írniuk a munkaszerződésüket, amit elmondások szerint csak arab nyelven kaptak meg. Ez többek között tartalmazta, hogy

a munkavállaló nem válthat munkahelyet és nem mondhat fel a felettese engedélye nélkül, emellett gyakran az útlevelet is le kellett adni a munkaadónak.

A munkaszerződés azt is tartalmazta, hogy a külföldi munkavállalók nem lakhatnak egy városrészben a helyi családokkal, ami lényegében az egész várost lefedte, így a munkásokat egy speciális területre, az úgynevezett "ipari zónába" küldték, ahol mindent térfigyelő kamerák rögzítettek és a zóna körül folyamatosan rendőrök járőröztek. Bár hivatalosan nem volt kimondva, hogy a zónát nem hagyhatják el, útlevél nélkül az országban illegális tartózkodónak minősültek, így a kijelölt "ipari zóna" elhagyásával szabálysértést követtek volna el, ami letartóztatást von maga után. Volt olyan munkavállaló, aki saját elmondása szerint a 10 hónapos katari tartózkodása idején a munkaterületen kívül egyszer sem hagyta el a zónát, kizárólag a szálláshelyén tartózkodott, ahol jellemzően 6-8 ágyas szobákban laktak. Ugyanígy akkor sem lehetett felmondani, ha valakit késve fizették ki, amire szintén voltak példák.

A legfőbb problémát azonban a munkakörülmények jelentették. Katarban a nyári hónapokban nem ritka a 46-48 Celsius fok, a munkavédelem azonban kimerült abban, hogy figyelmeztető táblákon jelezték, milyen gyakran pihenjenek és milyen gyakran igyanak vizet a munkások. A műszakvezető utasítására azonban ez sem mindig teljesült, így nem véletlen, hogy

sok építőmunkás halálát szívinfarktus okozta, olyanokét is, akik egyébként korábban teljesen egészségesek voltak.

Meg nem erősített információk szerint a VB infrastruktúrájához kapcsolódó építkezéseken az elmúlt években több ezer ember halt meg a rossz munkakörülmények miatt, és bár voltak építkezések, ahol valamivel jobbak voltak a munkakörülmények, az emberi jogok szempontjából lényegében egy modernkori rabszolgatartás valósult meg. Ennek kapcsán különösen aggasztó, hogy Katart a jövőben sem ösztönzi semmi, hogy változtasson a vendégmunkásokkal kapcsolatos gyakorlatokon. Az alábbiakban angol nyelven a teljes dokumentumfilm megtekinthető:

Címlapkép forrása: Getty Images

Csanyi Sandor Prima Primissima 2022
kina-karanten-koronavirus-covid-19
forint euró

Ricardo Hazlitt és az infláció

A nagyszerű Henry Hazlitt és az infláció természete címmel ma posztom olvasható a kiváló publicista, Seres László...

2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
December eleji részvénymustra, aktualitások, grafikonok, értékeltségek.
BAYER-CONSTRUCT_BalázsAttila_78B7425