Budapest kerületeinek jelentős része lakáspiaci szempontból egyáltalán nem homogén. Mind az ingatlanok típusa, mind azok életkora és állapota szerint nagyon nagy kerületen belüli különbségeket láthatunk. Van, ahol a családi házas övezet mellett lakótelepek, míg máshol a régi bérházak között modern, új építésű társasházak is megtalálhatók. Mindez a kerület lakásáraira is erős hatással van, a kerületi átlagokból ugyanakkor ezek a különbségek nem derülnek ki.
Míg a legolcsóbb és a legdrágább budapesti kerület között alig több mint kétszeres az árkülönbség, addig az utcák szintjén már több mint tízszeres árkülönbségeket látunk. Természetesen a legdrágább utcák többsége az egyébként is legdrágább kerületekben található, ahogy a legolcsóbb utcák is többségében a legolcsóbb kerületekben, de ahogy már utaltunk rá, kerületen belül is lehetnek nagy különbségek.
Míg az V. kerületben az átlagos négyzetméterár 1,2 millió forint körül alakult tavaly, addig a legolcsóbb XX., XXI. és a kevés adat miatt nem ábrázolt XXIII. kerületben a 600 ezer forintot sem érte el az átlagos négyzetméterár. Ehhez képest a legdrágább utcában a 2,5 millió forintot is meghaladta, míg a legolcsóbban a 250 ezer forint alatt maradt.
Kerületen belüli különbségek
Az alábbiakban megmutatjuk, hogy az egyes kerületekben melyek voltak 2021-ben a legolcsóbb és legdrágább közterületek. A listán adatvédelmi okok miatt most is csak azok az utcák szerepelnek, ahol egy év alatt legalább három adásvétel történt. Az adatok a KSH nemrég megjelent Ingatlanadattár, Magyarországi lakásárak, 2005-2021 kiadványából származnak.
Jól látszik, hogy azokban a kerületekben a legnagyobbak az utcák közti árkülönbségek, ahol van egy-egy kiugróan drága kerületrész. Az I., a II. és az V. kerület mindegyikében bőven 2 millió forint feletti négyzetméteráron vannak a legdrágább utcák lakásai, miközben bizonyos utcákban 800 ezer forint alatt is lehetett lakást találni a vizsgált időszakban.
Az olcsóbb kerületekben ugyanakkor nem nagyon vannak felfelé kiugró utcák, a kerületek közel felében nincs olyan utca, ahol elérné az 1 millió forintot a négyzetméterár. Külön érdekes, hogy van öt olyan kerület, ahol a legdrágább utca árazása sem éri el az V. kerület legolcsóbb utcájának 798 ezer forintos árszintjét. Ezek csökkenő sorrendben a XX., XV., XVIII., XXI. és XXIII. kerületek, utóbbiban 2021-ben még a 600 ezer forintot sem érte el a legdrágább utca átlagos négyzetméterára.
A lakásárak szerinti leghomogénebb kerület tehát a XIX., ahol mindössze 1,8-szeres az árkülönbség a legolcsóbb és legdrágább utca között, ez 454 és 815 ezer forintos négyzetméterárakat jelent. A kerületek többségében ez az érték 2-2,5-szeres értéket mutat, míg hét olyan kerület van, ahol a legdrágább utca árszintje több mint 3-szorosa a legolcsóbbénak. Ezen belül is kiugró a III. kerület, ami a főváros tíz legdrágább és tíz legolcsóbb utcájának listáján is szerepelt, így ott a két szélsőérték között közel 5-szörös az árkülönbség.
Címlapkép forrása: Getty Images
