Az Eurostat közelmúltban publikált lakáspiaci forgalmi kimutatása alapján a vizsgált uniós országok legpezsgőbb lakáspiacaként aposztrofálható a magyar. A statisztika módszereivel egy-egy országon belül is meghatározhatók a piac tartósan aktív vagy csendesebb régiói.
Kifejezetten alkalmas erre a 2018 és 2022 közötti időszak, ami igazán mozgalmas volt a hazai használtlakáspiacon. A vizsgált időszak első éveiben virágzott a piac, amire jött a Covid okozta sokk, majd abból egy felpattanás, és a KSH által feldolgozott utolsó teljes évben, 2022-ben máris a következő lejtmenettel kellett szembenéznie a szektornak. Ebben a fél évtizedben a hazai használt lakások forgalma egyik évről a másikra is nagyot változott. Míg az ötéves periódus átlagos tranzakciószámára vetítve 2018-ban a forgalom elérte ennek 110 százalékát, addig 2019-ben 104%, 2020-ban 89%, 2021-ben 106% és 2022-ben 91 százalékon állt a mutató.
Területi különbségek
Budapest az országos átlag mértékével esett vissza, míg Fejér, Baranya, Komárom-Esztergom, Veszprém, Hajdú-Bihar, Csongrád-Csanád átlag feletti visszaesést produkált. Egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregben tudott szinten maradni 2018 és 2022 között a tranzakciószám. 5 százaléknál kisebb visszaesést regisztráltak még Somogyban, Hevesben és Nógrádban. Ezek az eredmények Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint arra utalnak, hogy
az utóbbi évek társadalmi és gazdasági kihívásai a prosperáló hazai területeken okoztak megrázkódtatásokat a használtlakás-piacnak, a csendesebb forgalmú területek válságállóbbnak bizonyultak.
A vizsgált periódusban minden ezer otthonból évente átlagosan 35 cserélt gazdát, ugyanakkor az egyes területek ettől jóval eltérő, és gyakran meglepő forgási sebességet mutattak. Budapesten például a 35,8-es érték alig múlta felül az országos átlagot, ezzel szemben négy olyan intenzív piacú vármegye is volt, ahol a forgási sebesség a 40-et is elérte: Jász-Nagykun-Szolnok (42), Heves (40,6), Somogy (40,5) és Békés (40,4). A Balaton térségét leszámítva ezek közül egyiket sem szokták a különösebben keresett térségek között emlegetni.
A legkevesebb lakás Pest vármegyében cserélt gazdát, de emögött adatfeldolgozási probléma is lehet, emellett a nyugati határ közelében Győr-Moson-Sopron (31,1) és Vas (32,7) is gyengén teljesített.
Vármegyeszékhelyek terén meglepő, hogy a legpörgősebb nagyvárosi lakáspiac Salgótarjáné (45), azaz itt cseréltek legnagyobb arányban gazdát a lakások.
Ugyancsak kiemelkedően magas a forgási ráta Nyíregyházán (41,2), Békéscsabán (41) és Szolnokon (40,8). A lehetséges magyarázatok közül Valkó Dávid azt emeli ki, hogy ezeken, az egyébként széles körben kevéssé vonzónak gondolt területeken nagyon csekély az új építések száma. Amíg például Győrben a sok új lakás elviszi a kereslet egy részét, az ipar- és ingatlanfejlesztésből kimaradó területeken az összes felmerülő családi igényt a használtpiacon kénytelenek kielégíteni, ami fokozza az ottani fordulatszámot. Emellett a relatív olcsóság lehet vonzó akár a környékről beköltözők számára is.
A vármegyeszékhelyek listáján a másik végletet Zalaegerszeg képviseli igen alacsony, 29,8-as forgási sebességgel. Ám az talán ennél is érdekesebb, hogy a városhatáron túl szinte pezseg az egész vármegye. A székhely nélkül számított területen ugyanis minden ezer lakásból évente átlag 42,5 került piacra, ami valamennyi vármegyei vidék összevetésében a legmagasabb érték.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Komka Péter
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
