Rövidtávú gondolkodás és előkészítetlenség veszélyezteti az állami beruházásokat?

Nem kérdés, hogy az állami beruházások rendjéről szóló törvény célja az iparág átláthatóságának javítása volt, ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján ez nem oldotta meg a rendszerszintű problémákat - véli az építőipari cég szakértője, aki szerint a fő gondot:

• az előkészítetlenség,
• a valódi szakmai egyeztetések hiánya és
• a rövidtávú gondolkodás jelenti.

Komolyabban kellene venni a tervezés előkészítését

Számos állami beruházásról az elkészülte után derül ki, hogy nem alkalmas a funkciója betöltésére, fenntarthatatlan: például a nyári melegben használhatatlan, a nyílászárócserék okán kiderül, hogy nincs megoldva a frisslevegő-ellátás vagy tájsebként tekintenek rá az emberek. Ezeket már mind a tervezési fázisban látni kellene, de ahhoz, hogy a tervek ne kerüljenek ebbe a fázisba,

a tervezés előkészítését kellene sokkal komolyabban venni

– hangsúlyozta a piaci szereplő, kiemelve, hogy a tervező azt fogja megtervezni, amit a tervezési programban tőle megkövetelnek. A tervezés előkészítésének 6-7-8-9 hónapos, több különböző szakembert is érintő intenzív folyamatának az eredménytermékeként kell, hogy a tervezési program összeálljon. A tervezési program összeállításába be kell vonni az intézmény üzemeltetőjét, közgazdászt, megújuló energia szakértőt, építészt, várostervezőt, területi főépítészt, pedagógust, turisztikai szakembert stb. az építendő funkció szerint. Egy elkészült, kiforrott tervezési programot ezeknek a szakembereknek az aláírásukkal kellene ellátni, amivel felelősséget vállalnak azért, hogy amit a tervezési programban a tervezőtől megkövetelnek, az a saját szakterületüket tekintve az elvárható legjobb megoldást fogja eredményezni.

Ehhez képest az állami beruházásoknál soha nem láttunk még aláírt tervezési programot, így nincs is soha felelőse annak, hogy az építész miért pont azt tervezi, ami a végeredményként kijön

– tette hozzá.

Az ÉKM szerint ugyanakkor az Ábtv. pontosan azért jött létre, mert a jogalkotó felismerte azt, hogy olcsóbb és átláthatóbb építőipari beruházások valósulnak meg a jobban megtervezett beruházások által, ezért számos olyan új rendelkezést tartalmaz, ami a beruházások jobb, minőségibb, és költséghatékonyabb előkészítését szolgálja.

Hozzátette, a jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában - amelyet a tervellenőrnek és egy költségszakértőnek is szükséges felülvizsgálnia - lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartási költségeknek pedig már a tervekben meg kell jelenniük. Az Ábtv. úgy rendelkezik, hogy a teljes beruházás során, a beruházás átadásáig kötelező a tervező és tervezői művezetés biztosítása, továbbá a projektszervezetbe bevonni szükséges az üzemeltetőt is annak érdekében, hogy a beruházás költséghatékony fenntartásának igénye is érvényesülhessen. A tervezési folyamatban is szükséges műszaki ellenőrt is megbízni, aki végigkíséri szintén a beruházás egész életútját egészen a jótállási időszak lezárultáig.

Az Ábtv. hazai szabályozásban eddig nem ismert újdonság az építményinformációs modell (BIM) alkalmazásának a fokozatos bevezetése, ami szintén az átláthatóságot, a minőségi előkészítést és a megvalósítást szolgálja.

További intézmények és személyek bevonásának lehetőségét nem tiltja a törvény, így az építtetőre és a lebonyolítóra van bízva az, hogy még kiket von be a beruházás előkészítésébe, azonban a fent felsorolt személyek felelőssége a tervezés és előkészítés minőségének biztosítása – hangsúlyozta a minisztérium.

Nem oldja meg a valós problémákat a törvény

Bár az építőipari szakember szerint az állami beruházásokról szóló törvény szándéka jó irányba mutat, a valóságban nem oldja meg a problémákat, mert azok nincsenek jól beazonosítva.

Úgy véli, a törvény megalkotásakor nem strukturált rendszerben gondolkodtak, és nem szántak elég időt a kidolgozásra,

így olyan problémák jöttek elő, melyek sok kérdésre nem adnak választ, sőt még bonyolultabbá teszik a beruházásokat.

Elmondta, hogy a törvény megalkotásakor a szakmai véleményezéshez forrást kellett volna rendelni – ami motiválta volna a piac szereplőit, hogy akár szabadidejükben véleményezzék a tervezetet - és több időt szánni az egyeztetésekre.

A minisztérium ugyanakkor kiemelte, a törvényalkotás folyamata egy éven keresztül a teljes nyilvánosság biztosítása mellett zajlott (piaci szereplők, érdekképviseletek, állami beruházók is bevonásra kerültek), a társadalmi egyeztetés során több mint 800 darab észrevétel érkezett, amelyek egyenként megvizsgálásra és számtalan észrevétel pedig beépítésre került. Álláspontjuk szerint a piaci szereplők napi munkavégzését befolyásolta az új szabályzás, így forrás rendelkezésre bocsájtása nélkül is elmondták véleményüket.

Rövid távú gondolkodás és hiányzó kommunikáció

Az előkészítés hiánya mellett, az építőipari szakértő véleménye szerint további probléma a kommunikáció hiánya és a rövidtávú gondolkodás.

Pozitív példaként említi Svédországot, ahol egy kis faluban 8-9 hónapot vett igénybe egy óvoda felújításának előkészítése, amelybe 8-9 különböző szakembert vontak be, és részletesen elemezték a különböző opciók előnyeit és hátrányait, folyamatosan kommunikálva a szereplőkkel, hogy az hosszútávon is működőképes legyen. Eközben magyarországi példaként egy rendelőintézet-felújítási programot említ, ahol kapkodva, megfelelő előkészítés nélkül hoztak döntéseket.

Erre a felvetésre az ÉKM elmondta, hogy a kommunikáció erősítését az Ábtv. a nyilvánosság biztosításával éri el. Az állami építési beruházások a beruházási koncepción és a keretprogramon keresztül mindenki számára megismerhetők lesznek, ezáltal erősítve a projektek körüli kommunikációt, átláthatóságot.

A törvényben vannak jó elemek, de hiányoznak a végrehajtási rendeletek

A piaci szakértő szerint a törvényben vannak jó elemek, de hiányoznak a végrehajtási rendeletek. A törvényalkotás folyamatáról szóló törvény szerint a végrehajtási rendeleteket legkésőbb két hónappal a törvény elfogadása után létre kell hozni. Jelenleg azonban még azt sem tudják, hány végrehajtási rendeletre van szükség, és nincs is erőforrás a minisztériumban ezek elkészítésére. Ez ugyanakkor lehetőséget is jelent, hiszen a végrehajtási rendeletek megalkotása során még rengeteg dolgot át lehet gondolni, és azt a törvény szellemiségének megfelelően konkrétan a rendeletekben elő lehet írni.

A minisztérium ehhez hozzátette, hogy a törvény hatálybalépése után a 6 legfontosabb végrehajtást segítő rendelet már kihirdetésre került.

Összegzésként az építőipari szakember úgy látja, hogy a törvény ilyen formában végrehajthatatlan, és ha valaki építeni akar valamit, akkor kivételt kell tenni. Úgy véli, emiatt még akár pozitív is lehet, hogy most nincsenek nagyon építkezések az országban, mert az eddigi tapasztalatok alapján sok rossz épület készült.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images