Elkezdődött a nyári klímaharc a munkahelyeken - Hogyan hűtsünk energiahatékonyan és egészségesen?

Magyarországon 1,2–1,5 millióan dolgoznak irodákban adminisztratív, pénzügyi, informatikai és egyéb szolgáltató munkakörben – a nyári hónapok forróságában is. Bár az épületek 50–60 százalékában működik légkondícionáló berendezés, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a munkavállalók egészséges, komfortos környezetben töltik a munkaidejüket.

A nem megfelelő beltéri klíma nemcsak a közérzetet, hanem a koncentrációt, a teljesítményt és a dolgozók egészségét is veszélyezteti.

A nyári időszakban ráadásul a „beteg épület szindróma” tünetei – mint a fejfájás, légúti panaszok, fáradtság vagy szemirritáció – sokaknál felerősödnek, jellemzően a nem megfelelő hőmérséklet és páratartalom miatt, de a bútorokból, tisztítószerekből vagy nyomtatókból származó vegyi anyagok, a por, pollen, penészgombák és baktériumok mind hozzájárulhatnak a rossz közérzethez.

“Nem csak a régi, hanem a nyílászárók tökéletesítésének köszönhetően szinte hermetikusan szigetelt új épületek is gondot okozhatnak, ha nincs megfelelő, higiénikus hűtő- és szellőzőrendszer. A keringetős hűtő rendszereknek, légkondícionálóknak köszönhetően az atipikus kórokozók akár több emeleten keresztül is fertőzhetnek, elhúzódó, makacs tüneteket produkálnak, vagy akár olyan súlyos lefolyású betegséget is okozhatnak, mint a legionella fertőzés” – mondta el Dr. Várdi Katalin pulmonológus. Az egészséges beltéri klímát tehát leginkább olyan hűtési rendszerrel érhetjük el, amely nem levegőbefúvással működik.

A nyári kánikulában igazi felfrissülés egy terméskőből, vagy tömör téglából készült épületbe lépni. Ez a hűvös falaknak köszönhető, ugyanis a testünk érzékeli a környezetből érkező hősugárzást, a hidegebb falak pedig kevesebb hőt sugároznak, így nem melegítik fel az embereket, tárgyakat. Ezért tűnik sokkal kellemesebbnek 22 fok egy várkastélyban, mint például egy sátorban. Németországban, Ausztriában, és a skandináv országokban növekvő arányban alkalmazzák a mennyezetbe integrált felülethűtést, mely huzatmentesen, csendesen és egyenletesen, tehát “egészségesen” hűti le a teret.

Kóczián László, az intelligens épületgépészeti szolgáltatásokat szállító Stiebel Eltron magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a felülethűtés az irodák piaci értékét is befolyásolja, magasabb bérleti díjat és eladási árat eredményezhet, amelynek egyik szempotja az energiamegtakarítás, a másik az ESG szabályozásnak való megfelelés. A modern irodaházakban egyre gyakrabban találkozhatunk a felületfűtés-hűtés és a vezérelt gépi szellőztetés összehangolt alkalmazásával. Ez a megoldás nem csupán az energiahatékonyságot növeli, hanem aktívan javítja a beltéri klímát is. A Wavin szerint az egyre gyakoribb hőhullámok közepette ez a megközelítés nemcsak innovatív, hanem hamarosan alapvető követelménnyé is válhat az irodaház-fejlesztésekben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images