Uniós források

Gyökeres változás jön a K+F pályázatoknál - Mi a lényeg?

Portfolio
Az eddigi széttöredezett rendszer helyett egy egységes, átlátható kutatási, fejlesztési és innovációs pályázati rendszer alakul ki Magyarországon, amely forrásokkal kapcsolatos szemléletben is gyökeres változást hoz - hangsúlyozta egy szerdai háttérbeszélgetés keretében Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke számos gyakorlati példával is alátámasztotta, hogy ez a változás mit jelent majd, és érzékeltette: a tét nem kicsi, hiszen a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás megfelelő, a fenntarthatóságra is koncentráló felhasználásáról van szó.
Az átalakuló K+F+I pályázati rendszerről, illetve a gazdaságfejlesztési pályázatok részleteiről is szó lesz a Vállalati Növekedés 2015 című november 3-i konferenciánkon. További részletek:

A Pálinkás József által hangsúlyozott legfontosabb üzenetek:

  • A magyarországi kutatási-fejlesztési és innovációs pályázati rendszer széttöredezett volt, most ez sokkal egyszerűbbé és átláthatóbbá válik, a rendszer két fő pénzügyi csatornája az EU-s források, illetve az egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a rendszer működtetése szempontjából pedig elsődleges a fenntarthatóság és a stratégiailag megalapozott, kiszámítható kutatásfinanszírozási rendszer kialakítása.
  • A sikeres K+F rendszer kialakulását a versenyképességet ösztönző pályázati rendszerrel és egységes, teljeskörű pályázati portfólióval segítik, amelyben a félmillióstól a nyolcmilliárdos pályázatig mindenki megtalálhatja a maga számára kedvező konstrukciót
  • A 2007-2013-as uniós ciklus kedvezőtlen tapasztalatai kapcsán rámutatott: nagyon sok K+F pályázat nem érte el a célját, mert megfelelő ötlet hiányában elsősorban az infrastruktúra fejlesztését támogatták, illetve gyakran olyan projektek kaptak forrást, amelyek semmiben sem jelentettek újdonságot, illetve nem volt piaci hasznosulásuk
  • Bár a ciklusbeli tapasztaltok összegző vizsgálata még tart, de negatív példaként említett egy 27,2 millió forintos fejlesztést ígérő nyertes pályázatot ("Napenergiával működő kukaprés közösségi, valamint lakossági felhasználású prototípusainak kifejlesztése" címmel), amelynek helyszínén a berendezések lényeges elemei: meghajtó motor, hidraulikai rendszer, napelemes töltők, akkumulátorok nem voltak megtalálhatóak. A próbaüzemről készült jegyzőkönyvek valóság tartalmát a vizsgálat megállapítani nem tudta, mivel a bemutatott eszközök állapota üzemelésre alkalmatlan volt így végül elálltak a támogatási szerződéstől
  • Ezek alapján azt hangsúlyozta: a piac szereplői "gyakran a piaci feltételeknél egyszerűbben elérhető forrásként tekintettek az innovációs forrásokra, kialakult egy pályázatírói és innovációs menedzseri szervezetrendszer, amely abban volt érdekelt, hogy minél több pályázat nyerjen és az, hogy ennek van-e értelme, célja, valóban a KFI szektorban hasznosul-e, az kevesebb figyelmet kapott"
  • Pálinkás leszögezte: ezt a szemléletet igyekszik gyökeresen megváltoztatni az új kutatási, fejlesztési és innovációs rendszer, amelyben nem csupán a pénzkihelyezés, hanem a célszerűség és a hatékonyság is alapvető szempontként szerepel. Hozzátette: "tisztában vagyok azzal, hogy nem leszek a legnépszerűbb szereplő, tekintettel arra, hogy a pályázatoknál szigorúan érvényesíteni fogjuk a versenyképességet ösztönző kutatásfejlesztési szempontokat". Nemzetközi példák alapján rámutatott: "sikeres rendszerekben szigorú szakmai ellenőrzés van", hiszen ez segít később a humán erőforrások optimálisabb felhasználásában is.
  • Leszögezte: jobb a pályázatok elbírálása során szigorúnak lenni és esetleg elutasítani bizonyos projekteket, mert ha tényleg olyan jó az alapötlet, jobb kidolgozottsággal újra pályázhat, vagy másik pályázattípusban találhatnak forrást. Múlt heti előadásához hasonlóan most is leszögezte: aki kerülőutakon próbálkozik (telefonok, emailek, külön megkeresések), azok falba ütköznek.
  • Az új rendszer szigorú, szakmai alapú bírálatát az is erősíteni fogja, hogy a döntéseket névvel kell vállalniuk a szakértőknek az adott bizottságokban, így később vissza lehet kérdezni, hogy ki, miért volt amellett, hogy az adott projekt kapjon forrást (az uniós pályázatokhoz kapcsolódó támogatói döntést a nemzetgazdasági tárcához tartozó Irányíró Hatóság hozza meg, az egyéb területeken pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap illetékes bizottságai).
  • A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára a napokban megjelent cikkünkben szintén a szigorú elbírálást és az EU-s audit kockázatok minimalizálását hangsúlyozta a GINOP-pályázatok kapcsán.
  • A 2014-2020-as uniós ciklusra mintegy 1200 milliárd forint a K+F+I célokra elkölthető keret, amelynek nagyobb része az Európai Unió strukturális alapjaiból érkezik (GINOP és VEKOP források), kisebb része pedig a magyar innovációs alapból, amelynek évenkénti költségvetése mintegy 80 milliárd forintot tesz ki.
  • Pálinkás rámutatott, hogy a GINOP, illetve a VEKOP éves fejlesztési keretében megjelenő pályázatok általában 3 évre szólnak, így az adott évi kifizetés általában ennek a megjelölt keretnek a harmadát jelenti.
  • A kizárólag a konvergencia régiónak szóló GINOP-pályázatok minap frissített éves fejlesztési keretében összesen 247,5 milliárd forintnyi pályázati keret látható, emellett a központi régiónak szóló VEKOP-pályázatokban további 13 milliárd forint, míg az alapkutatásoktól az innovációk támogatásáig minden területen az Innovációs Alap segít további 27,1 milliárd forintos kerettel. (Idén az Alapból egyébként szeptember végéig már tízmilliárd forinttal többet, 34 milliárdot fizettek ki, mint a tavalyi azonos időszakban.)
  • Pálinkás rámutatott, hogy bár a K+F infrastruktúra mintegy kétharmada a központi régióban található, az EU-s támogatási szabályok miatt a források döntő része a konvergencia régióban használható fel, amelyet úgy igyekeznek ellensúlyozni, hogy az Innovációs Alap forrásainak mintegy háromnegyedét a központi régióbeli intézmények projektjei kaphatják meg.
  • A Portfolio azon kérdésére, hogy a két régió közötti, forrásbeli egyensúlytalanság kapcsán hagyják-e például könyvelési célt szolgáló innovációs központok elszaporodását, Pálinkás úgy reagált: bizonyára lesznek kreatív kísérletek, és nem lehet kizárni, hogy ezek közül egyik-másik jobb konstrukció meg is valósul. Leszögezte: ha a projekt tényleges megvalósítása a konvergencia régióban zajlik, akkor az még nem zárja ki azt, hogy ebbe bevonjanak olyan kollégákat is, akik nem ott élnek. Hozzátette: azt viszont ki fogják zárni, ha egyesek "falból" létrehoznak egy fióktelepet, de a megvalósítás a központi régióban zajlik. Az ilyen finanszírozási visszaéléseket biztosan ki fogják szűrni, mert nem akarják kockáztatni a rendelkezésre álló forrásokat.
  • Nyomatékosította: azt megfelelő forrásokkal támogatják, hogy a központi régióbeli intézmények valódi intézményeket hozzanak létre a konvergencia régióban, igaz ezt nehezítheti, hogy Magyarországon még magas bérezési ajánlatok mellett is erősen korlátozott a munkaerő mobilitása.
  • A korábbi Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatai kapcsán azt jelezte: idén a pályázatok értékelése a korábban megszokott rendben történik meg és elmondta: idén 8 milliárd forintnyi forrásról született döntés (ezen döntések 4 évre szólnak). 2015-ben a korábban meghozott, illetve idei döntések következtében mintegy 7,5 milliárd forintot fizettek ki, amelyből az idei döntésekhez kapcsolódó tényleges kifizetés 1,5 milliárd forint volt. Megjegyezte: most zajlik a kutatókkal a szerződések aláírása, illetve az OTKA szakértői bázis bővítése, amelyhez egy új webes felület is segít (ahova már közel 500 szakértő regisztrált rövid idő alatt).
  • A Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok (FIEK) kialakítását szolgáló 25 milliárd forintos pályázati keret (GINOP-2.3.4.) kapcsán újra hangsúlyozta, hogy csak néhány ilyen együttműködést szeretnének támogatni országszerte (egy-egy projektek akár 8 milliárd forintot is kifizethetnek) és azok esélyesek a nyerésre, amelyek néhány nagyvállalat, illetve azok menedzsment szemléletét is be tudják vonni az innovációs projektek végrehajtásába és így nyugat-európai mintára vállalati-ipari kutató hálózatok tudnak kiépülni. Éppen emiatt újra jelezte, hogy nem érdemes minden felsőoktatási intézménynek "ráugrania" erre a forrásra. A nyertes projektekkel a cél az, hogy a nagyvállalatokat is ösztönözzék arra, hogy további K+F kapacitásokat hozzanak Magyarországra.


A tegnapi háttérbeszélgetés alapján készült cikkeink:
facebook libra szablyozás
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
lemairegetty
barabasialbertlaszlocimlapkep-20181130
elektromosroller
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500