Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!
Uniós források

Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!

Sürgősen végrehajtandó feladatok vannak abban a nyolc pontos friss kormányhatározatban, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és azt célozza, hogy az idén extrém szintre pörgetett uniós támogatás kifizetés volumene ne szakadjon be jövőre, mert ez magával húzná a magyar gazdaságot. Az intézkedéscsomag a nyertes pályázóknak igen bőkezű pályázati előleget biztosítana, és míg az egyházaknak vissza nem térítendő épületenergetikai forrásokat szán, addig a lakosságnak kizárólag hitellel kell beérnie, 100 milliárd forint összegben. Utóbbi annak az 1027 milliárd forintnyi forrásnak egy részét jelenti, amely jövőre várható visszatérítendő és kombinált támogatások formájában. A csomag fel akarja pörgetni a környezetvédelmi, energiahatékonysági, a humánerőforrás- és közlekedésfejlesztés pályázati kiírásokat. Utóbbiak egyébként 1215 milliárd forintnyi pályázatot jelentenek és a 83 nevesített kiemelt projekt között felbukkan a budapesti hármas metróra szánt 125 milliárdos forrás is.

Mi a csomag fő célja?

Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben az 1831/2015. (XI. 24.) Kormányhatározat, amely "A 2016. évi gazdaságnövekedés érdekében szükséges fejlesztéspolitikai intézkedésekről" címet viseli és éppen azt a nyolcpontos, a jövő évi gazdaságélénkítést szolgáló csomagot tartalmazza, amelyet a Portfolio november 5-én már beharangozott.

A csomag azt célozza, hogy az idén várhatóan 2200-2300 milliárd forint körüli uniós támogatás kifizetési ütem ne szakadjon be 1200-1300 milliárd forintra, mint ahogy azt a múlt héten bemutatott három forgatókönyvünk szerinti középső vázolt, hanem a Lázár János miniszter által megjelölt 2000 milliárd forintos kifizetési célhoz közelítsen.

Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!

Ezek a lépések segítik a 2000 milliárdos cél közelítését

  • A nagy közlekedésfejlesztési beruházások előkészítő lépéseinek felgyorsítását rögzíti a határozat, másrészt megadja a felhatalmazást ezen beruházások feltételes közbeszerzési eljárásainak megindításaira, ami ugye időt igyekszik spórolni. A témához kapcsolódóan most megjelent egy külön kormányhatározatban az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete, ami 1215 milliárd forintnyi pályázati keretet rögzít 83 nevesített kiemelt projekt mellett (köztük a hármas metró projektjét is, a részleteket lásd lentebb).
  • A jövő évi uniós támogatás kifizetést érdemben pörgetheti, ha a nyertes ajánlattevők a korábbi időszakra jellemző 30% helyett már 50%-ot megkaphatnának szállítói előlegként. Ez azonban nem biztos, hogy tényleg érdemben gyorsítja jövőre a támogatás kifizetést, mivel az új közbeszerzési szabályok miatt az eddiginél szélesebb körnek kell lebonyolítania a közbeszerzéseket. (Ezek eredményéig például egy gazdaságfejlesztési pályázatnál a kiutalt előlegnek elvileg egy külön számlán kell pihennie, azt nem lehet felhasználni, ilyen értelemben tehát a közbeszerzési eljárás lezárásáig ez nem járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez.)
  • Az jól visszaköszön az intézkedéscsomagból, amit Lázár János néhány hete már vázolt: az ország második legnagyobb intézményfenntartóiként az egyházaknak, illetve a civil szervezeteknek szeretne segíteni a kormány az épületenergetikai kiadásaik leszorításában (a hosszú távú energetikai függetlenség elérésében), tehát ilyen pályázatok várhatók. Ezekre gyorsan nagyobb összegeket lehetne felhasználni, mint például sok tízezer családi- és társasház épületenergetikai korszerűsítésével.
  • Utóbbi kapcsán az intézkedéscsomag melléklete azt rögzíti - amit Lázár szintén többször jelzett már -, hogy kizárólag visszatérítendő uniós forrást kaphat a lakosság épületenergetikai korszerűsítésre, most pedig az is kiderült, hogy ennek mértéke jövőre 100 milliárd forint lesz. A Miniszterelnökség furcsa magyarázattal október végén már bejelentette, hogy "a magánszemélyeknek ingatlanjaik korszerűsítésére a Kormány egy államilag támogatott konstrukciót biztosít, amelyben a beruházás egyharmadát az önerő, a második egyharmadot 0%-os kamatú visszatérítendő támogatás és a harmadik egyharmadot az állam által támogatott, lényegében szintén 0%-os kamatú hitel jelenti." Amint akkor is írtuk: nagy kérdés, hogy egy ilyen támogatási konstrukció (lényegében a beruházás kétharmadát hitelből kellene megvalósítani, egyharmadát pedig önerőből) mennyire lesz vonzó a lakosság széles rétegeinek még akkor is, ha a hitelrész történetesen nulla százalékos kamattal ketyeg.
  • Az intézkedéscsomag rögzíti azt is, hogy a különböző visszatérítendő és vissza nem térítendő uniós források mértéke és aránya az egyes fejlesztési célok és támogatási csoportok esetén hogyan néz majd ki. Eszerint jövőre 1027 milliárd forintnyi forrás érkezhet majd így a gazdaságba, amelyből 578 milliárd forint lehet a visszatérítendő forrás (döntően hitel, de látunk kockázati tőkét és garanciavállalásra fordítandó összeget is). Több fejlesztési cél esetén egyébként látszik, hogy a döntéshozók törekedtek a kombinált termékek vonzó tartalmára (az 50% körüli vissza nem térítendő támogatási mértékre).
  • Fontos pont az intézkedéscsomagban az, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program idei évi éves fejlesztési keretével összhangban a pályázatokat mielőbb tegyék közzé és a projekteket indítsák el, és az is a kifizetések gyorsítását célozza, hogy a kiemelt infrastrukturális és derogációs projektek uniós források terhére elszámolható előkészítési költségeit Magyarország központi költségvetése terhére megelőlegeznék.
  • Nyilván az is segítené a pályázatok iránti tömeges érdeklődést és így a források gyorsabb kifizetését, ha olyan (gazdaságfejlesztési) pályázatok jelennek meg, amelyekre ténylegesen van vállalkozói érdeklődés. Éppen ezt szolgálja a nyolcadik pont, amely szerint kötelező lesz egyeztetni még a pályázatok kiírása előtt az illetékes szakmai szervezetekkel, amely közelmúltbeli kormányzati jelzés szerint na GINOP pályázatok esetén például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lesz.

A friss Közlönyben megjelent nyolcpontos csomag tételesen

A Kormány
  • egyetért azzal, hogy a 2014-2020 programozási időszak uniós támogatásai esetében a nyertes ajánlattevők (szállítók) 50%-os szállítói előleget kaphassanak biztosítékmentes módon, és felkéri a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy gondoskodjon az ehhez szükséges jogszabály-módosításról. Ez a feladat azonnali határidejű.
  • egyetért azzal, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti intézmény-fenntartó civil szervezetek hosszú távú energetikai függetlenségét meg kell oldani, és felkéri a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy erre a célra biztosítson pályázati lehetőséget. Ez a feladat 2015. november 30.-i határidejű.
  • egyetért azzal, hogy az energetikai fejlesztéseket támogató forrás a lakosság számára csak visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatás formájában kerüljön kialakításra, és felkéri az érintett minisztereket, hogy ennek megfelelően készítsék elő a lakossági energetikai fejlesztéseket támogató pénzügyi terméket és az azt megalapozó ex ante elemzést. Ez a feladat 2015. november 30.-i határidejű.
  • egyetért azzal, hogy a visszatérítendő pénzügyi eszközöket és a vissza nem térítendő támogatásokat össze kell kapcsolni oly módon, hogy a visszatérítendő pénzügyi eszközök esetében az alapok alapját kezelő szervezet, a vissza nem térítendő támogatások esetében az irányító hatóságért felelős miniszter dönt a projekt támogatásáról, és felkéri az irányító hatóságokért felelős minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az 1. mellékletben jelzett arányoknak megfelelően készítsék elő a vissza nem térítendő támogatáshoz kötelezően igénybeveendő visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatási rendszerét. Ez a feladat 2015. november 30.-i határidejű.
  • felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a hatáskörébe tartozó, a 2014-2020 programozási időszak Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programjából és Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programjából finanszírozott uniós támogatású projektek tervezésének felgyorsításáról, a kapcsolódó közbeszerzések feltételes formában történő azonnali elindításáról;
  • felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évi éves fejlesztési keretének megfelelő meghirdetésekről, a kiemelt projektek azonnali elindításáról;
  • felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy az érintett miniszterekkel együttműködve gondoskodjon a 2014-2020 programozási időszakban megvalósuló kiemelt infrastrukturális és derogációs projektek uniós források terhére elszámolható előkészítési költségeinek Magyarország központi költségvetése terhére történő megelőlegezéséről, valamint az előkészítési költségek igénybevétele és a központi költségvetés részére történő visszapótlása szabályainak kidolgozásáról. Ez a feladat szintén 2015. november 30.-i határidejű.
  • felhívja Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a pályázatok minőségének javítása, valamint a projektek végrehajthatósága érdekében készítse elő a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet olyan tartalmú módosítását, amely szerint a szakpolitikai felelős az adott területen meghatározó érdekvédelmi szervezetekkel, szakmai tömörülésekkel a támogatási konstrukciók megjelenése előtt folytasson előzetes kommunikációt. Ez a feladat 2015. december 31.-i határidejű.

Így kell felhasználni 1027 milliárdot jövőre

A nyolcpontos intézkedéscsomag negyedik pontjához tartozik az alábbi fontos táblázat, amely azt rögzíti, hogy jövőre az egyes fejlesztési célokhoz mekkora kifizetendő forrást terveznek visszatérítendő, illetve kombinált (visszatérítendő és vissza nem térítendő) formában.

Amint fentebb írtuk: jövőre 1027 milliárd forintnyi forrás érkezhet majd így a gazdaságba, és több fejlesztési cél esetén az is látszik, hogy a döntéshozók törekedtek a kombinált termékek lehetőleg vonzó tartalmára, azaz 50% körüli vissza nem térítendő támogatási mértékre.

Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!
Ugyanebben a friss Közlönyben jelent meg a kormány 1844/2015. (XI. 24.) határozata "az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról" címmel. Ebben az IKOP négy fejlesztési prioritása kapcsán rögzíti a kormány azt, hogy még idén mekkora keretösszeggel jelennek meg pályázatok. Ezek mértéke 1215 milliárd forint, a legnagyobb volumenben a transzeurópai közlekedési hálózatokhoz kapcsolódó vasúti-, vízi és közúti közlekedési projektekre szán pénzt a kormány még november pályázati megjelenéssel,

Bejelentették a nyolcpontos magyar gazdaságélénkítő csomagot!

A hármas metró viszi a "prímet"

Amint látható, ezek mindegyike kiemelt pályázati meghirdetés lesz, azaz az ebben a kormányhatározatban nevesített 83 kiemelt projektre lehet majd szánni a pénzt. Ezeket végignézve elmondható, hogy messze a legnagyobb a M3 metró felújítására szánt 125 milliárdos tétel, de néhány különösen nagy további beruházást is felsorolunk az alábbiakban:
  • M4 Berettyóújfalu-Nagykereki, országhatár közötti szakasz megvalósítása: 67,25 milliárd forint
  • M35 (II. ütem) Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz megvalósítása: 43,25 milliárd forint
  • M6 Bóly-Ivándárda, országhatár közötti szakasz megvalósítása: 48,7 milliárd forint
  • M30 Miskolc-Tornyosnémeti közötti szakasz megvalósítása: 79,24 milliárd forint
  • Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasútvonal korszerűsítése: 53 milliárd forint
  • Püspökladány-Debrecen, Apafa vasútvonal korszerűsítés és Debrecen állomás részleges átépítése és Szajol-Debrecen vasútvonalon ETCS2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítése: 94,2 milliárd forint
  • MÁV 300-600 férőhelyes motorvonatok beszerzése: 82,2 milliárd forint
  • M3 metró vonal infrastruktúra rekonstrukciója: 125 milliárd forint
  • Szeged-Hódmezővásárhely-Békéscsaba-Gyula szűk keresztmetszet kiváltás és villamosítás: 43,2 milliárd forint
  • Megyei jogú városok vasútállomásai intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása megyeszékhelyek vasúti elővárosi körzetében I. ütem: 42 milliárd forint
  • 83. sz. főút M1-Pápa közötti szakasz fejlesztése, települések elkerülése: 79,2 (90,0% becsült támogatási intenzitás szerint csökkentett összeg)
  • M67 Kaposvár és az M7 közötti szakasz (érintett települések elkerülését is megvalósító) fejlesztése: 63,22 (82,10% támogatási intenzitás szerint csökkentett összeg)
facebook libra szablyozás
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
lemairegetty
barabasialbertlaszlocimlapkep-20181130
elektromosroller
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500