Négy területen tenni kell a fenntartható magyar növekedésért
Uniós források

Négy területen tenni kell a fenntartható magyar növekedésért

Portfolio
A hazai érdekek védelmét szolgáló befektetési politika átmenetileg egyértelműen rontotta a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, de ezen az időszakon már túlvagyunk, a fenntartható növekedésért viszont még négy területen lépni szükséges - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio-KAVOSZ Észak-Magyarországi Gazdasági Fórum keretében tartott nyitóelőadásában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének szavait kiegészítve Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt a témát feszegette előadásában, hogy hogyan alakulhatnak a növekedési lehetőségeink a csúcsra pörgetett tavalyi uniós és jegybanki pénzkifizetés után, miközben jelzése szerint sok vállalkozó frusztrált az új pályázatok tartalmát és volumenét illetően. A vállalkozók a szakmai program során hasznos finanszírozási, pályázati, vállalatvezetési információkat kaptak, illetve Miskolc alpolgármestere a város és térsége aktuális gazdasági helyzetét is összefoglalta. Ahogy mostanában oly sok városban, a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos problémakört itt is több előadó külön kiemelte.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadásának főbb üzenetei:

  • A kamara volt az első, amely megfogalmazta, hogy az új ciklusbeli EU-s pénzek 60%-át, vagy még magasabb részarányát közvetlen gazdaságfejlesztésre célszerű fordítani, és ezt a kormány magáévá is tette, hiszen így allokálja az új ciklus uniós pénzeit
  • A német és a magyar gazdaság a 2008-2009-es válság során együtt zuhant, de a németek sokkal hamarabb talpra álltak, sőt a magyar gazdaság 2012-ben újra visszaesett, de azóta meredekebb a mi gazdaságunk növekedése, és ez a felívelés várhatóan még 1-2 évig tart, azaz gyorsabban nőhetünk
  • A két gazdaság elmúlt néhány évének eltérő pályája során több tényezőt is kiemelt Parragh László, amelyek közül az egyik fontos a nemzetgazdaság dinamikus eladósodása volt (1990-től 2010-ig 21-szeresére nőtt, míg a gazdaság csak 13-szeresére nőtt). Ezt 2010-től a gyökeres gazdaságpolitikai fordulat követte (szerkezeti reformok számos területen, gazdaságszervezési átalakítások többek között a kamarai rendszerben is, amelyek Parragh szerint többek között abban is segítettek, hogy a lánctartozások problémája háttérbe szorult)
  • Külön kiemelte az MNB szerepét, amely korábban a kormány gazdaságpolitikájával inkább szembement, míg az utóbbi években egyértelműen támogatja azt
  • A gazdaság kifehérítésének számos lépése is segít a gyorsabb felzárkózásban (pl. online kassza, amelyet az MKIK is egyértelműen támogatott)
  • Most minden fontosabb makrogazdasági mutatónk kedvező irányba halad, igaz elismerte, hogy korábban voltak olyan intézkedések, amelyeknek volt átmeneti növekedésrontó hatása (pl. a különadók, amelyek számos külföldi befektetőt elriasztottak, de ilyen volt a rezsicsökkentés, illetve a vasárnapi boltzár, amelyek szavai szerint átmenetileg visszafogták a beruházásokat)
  • Leszögezte: a hazai érdekek védelme, a nemzeti befektetési politika átmenetileg egyértelműen rontotta a növekedési helyzetet, de ezeket meg kellett tenni, és mostanára ezeken már túl vagyunk
  • Fel kell tenni a kérdést, hogy fenntartható-e a növekedés és elegendőek voltak-e ezek a lépések, amelyekre úgy adta meg a választ, hogy nem, további teendők szükségesek, amelyeket négy csoportra bontott.

A fenntartható növekedéshez az alábbiak fontosak:

  • Továbbra is keményen kell dolgozni és csak a megfelelő teljesítmény mellett lehet növelni a béreket (teljesítményhez igazodó bérnövekedés)
  • A tudásalapú gazdaságra, a kutatás-fejlesztésre kell az erőket koncentrálni, amelyre nagyon sok EU-pénz is felhasználható, és a legfontosabb a reálgazdasági hasznosulás ("ne legyen olyan kutatás, amelynek nincs reálgazdasági kapcsolata"). Hozzátette: nekünk nem érdekünk, hogy a professzori kar ezen a csatornán keresztül jusson plusz jövedelemhez. Szavai szerint az országban felhalmozódó tudás gazdasági integrációja rendkívül fontos, és könnyen lehet, hogy Szlovákiáról fognak majd egy idő után úgy beszélni, hogy 10 év alatt milyen jelentős előrelépést tudtak elérni (már euróval fizetnek, reálértéken már 40%-kal többet nálunk, mi még mindig a forinttal küszködünk, de ennek is lehetnek előnyei, főleg mostanában). A nagy gazdasági elosztó rendszerek átalakítását folytatni kell, ilyen még az egészségügy és az oktatás is (felnőttképzés és közoktatás). Felidézte: 2010 után a szakképzés teljes felügyelete a kamara alá került a kormánnyal karöltve, így ha itt rossz valami, akkor mi is rosszul csináljuk (csökken a gyerekek száma, a szakma presztízse csökken, a világjáró gyerekek a képzés után elmennek külföldre), de az erőfeszítések kezdenek beérni, látszanak az eredmények is. A szakképzés és a felsőoktatás közötti "pszichés korlátok" lebontása nagyon fontos és a felsőoktatás felőli gőg/lenézés problémáját is ki kell küszöbölni, de ezen a területen is látszanak az eredmények, sikerek. Ugyanígy a felsőoktatásban a kancellári rendszernek is vannak már kedvező pénzügyi hatásai az intézményekben - jegyezte meg. A közmunkások bérénél elértük, hogy azok ne emelkedjenek, miközben a gazdasági teljesítmény miatt a szakképzett munkaerő bére nőhet, így a kettő között nyílik az olló, ami így ösztönző erőt is jelent és ezt folytatni kell - vázolta.
  • Nagyon fontos, hogy a 7 évre járó uniós keret 60%-a ténylegesen gazdaságfejlesztésre megy, ennek van tényleges gazdasági haszna, és ebben a kamara szakmai kontrolljának szerepe is jelentős - jegyezte meg. Nagy feszültség van a megyék és a megyei jogú városok között az uniós forrásokért, amelynek kezelése fontos feladat még - jegyezte meg a TOP-keret kapcsán.
  • Az EU-források lehívása, kiegészítő finanszírozása kapcsán fontos eredmény a Széchenyi-Kártya program, az új termékek, de itt is lehet még előrelépni és folyamatosan tárgyalunk ennek érdekében - zárta gondolatait Parragh László.

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója előadásának főbb üzenetei:

  • Miközben a 2014-2020-as uniós ciklus pályázati dömpingjéről van szó, aközben most 2016 március közepét írunk és még csak korlátozottan jelentek meg közvetlenül a vállalkozóknak szóló kiírások - ez pedig csalódottsággal tölti el a vállalkozókat és így őt is
  • A tavalyi 2,9%-os GDP-növekedés döntő részét a csúcsra pörgetett uniós pénzkifizetések és a jegybanki Növekedési Hitelprogram kihelyezései adták, így nagy kérdés, hogy idén miből lesz növekedés, mert az idei uniós pénzkifizetés lassabb lesz és az NHP is már a kivezetési szakaszban van - hívta fel a figyelmet
  • Ma még a nagy számok (uniós pénzkifizetés, pályázati dömping) nem szivárogtak le a kkv-k világába és közben az sem jó irány, hogy elsősorban az erős cégeknek szánja a kormányzat az uniós pénzeket a szigorú forrásfelhasználás jegyében, mert közben a vidéki kkv-knak is meg kellene erősödnie
  • Négy szektor/terület kimarad a pénzek elosztásából az új támogatási szabályrendszerek miatt (nagyvállalatok, szolgáltató szektor, agrárcégek közül kimaradnak a közép- és nagyvállalatok és kimarad Közép-Magyarország) és ezeknek a kimaradó területeknek lehetnek kedvezőtlen növekedési hatásai, mert lényeges húzószereppel bírnak a többi gazdasági szereplő számára
  • Az előző uniós ciklus két fontos hibája az volt, hogy túl sok célra akartunk forrást adni, illetve a vállalkozások önerő-problémái súlyosak voltak, amelyekre alig volt megoldás
  • A kormány az elmúlt években ugyanakkor egyre inkább kezdi figyelni a vállalkozások felőli visszajelzéseket, amelyeket például a kamarák, a VOSZ és a KAVOSZ is összegyűjt és ez segít abban, hogy a 2014-2020-as ciklus forrásait valóban hatékonyan tudjuk felhasználni; ehhez azonban jó pályázatokat kell kiírni és ebben a finomhangolási munkában is segít ez a szervezeti hármas
  • Ezek a visszajelzések azonban olykor nem hatnak a döntéshozatali mechanizmusra (előre jelezték, hogy bizonyos GINOP-pályázatokra sokszoros túljelentkezés lesz, de ennek ellenére a keretet nem igazították ezekhez)
  • A hiteles pályázati tanácsadókra igenis szükség van, mert a pályázati rendszer továbbra is bonyolult és a források hatékony, szabályos lehívásához szakértők kellenek
  • A Széchenyi Kártya Programban már 306 ezer darabnál jár az összes igénylés száma (230 ezer létre is jött, 1563 milliárd forintos kihelyezés mellett), ami azt is jelenti, hogy ennyi vállalkozó igényét, szándékait, gondolkodásmódját ismerjük, azaz jó a "merítési alapunk",ami fontos információ lehet a gazdaságpolitikai döntéshozatalban is - jegyezte meg Krisán.


A fentiek után Varga Júlia Franciska, a KAVOSZ vezető szakértője röviden bemutatta a Széchenyi Kártya Program elemeit és főbb jellemzőit, előnyeit, így:
  • a Széchenyi Kártya Folyószámlahitelt,
  • a Széchenyi Kártya Forgóeszközhitelt
  • a Széchenyi Kártya Beruházási Hitelt (a nettó kamata 0,85%, ahogy Krisán László is kiemelte)
  • a Széchenyi Kártya Önerő Kiegészítő Hitel
  • a Széchenyi Kártya Támogatást Megelőlegező Hitelt (éves nettó kamata 0,35%), illetve
  • az Agrár Széchenyi Kártyát.

Pfiegler Péter, Miskolc alpolgármestere előadásának főbb üzenetei:

  • A megye és a város közötti kapcsolat nagyon jó, ez a TOP-keretbeli EU-forrásokra is értendő, és valóban nem elverjük a pénzt, hanem ténylegesen gazdaságfejlesztésre szeretnénk a források döntő részét fordítani
  • Egyre több országos rendezvénysorozat, illetve befektetői érdeklődés első állomása mostanában Miskolc - jegyezte meg a befektetői kapcsolattartásért is felelős városvezető
  • Kiemelt jelentőségű a város az exportorientált vállalkozások számára is, hiszen három másik ország vonzáskörzetébe is beletartozik (Szlovákia, Ukrajna és Románia), illetve három reptér is néhány órányi útra van
  • Akkor ésszerű a K+F+I források felhasználása, ha valóban van közvetlen gazdasági hasznosulása és ezt az üzenetet szinte naponta hangsúlyozzuk mi is a Miskolci Egyetem vezetése felé
  • Miskolc és 30 km-es vonzáskörzetében 8%-os a munkanélküliségi ráta (21 ezer fő a regisztrált munkanélküliek száma) és az utóbbi egy évben több mint 5 ezer új munkahely jött lére - emelte ki
  • A bruttó átlagbér 188 ezer forint, amely fontos költségoldali versenyképességi szempont lehet a térség számára (az országos átlag 243 ezer Ft)
  • Összegzésként kiemelte: Miskolc mostanra egyértelműen dinamikusan fejlődő befektetési központ (pl. ipari park), innovatív város (Bay Zoltán kutatóközpont), fontos turisztikai célállomás (pl. Diósgyőri Vár, Lillafüred) és egyértelműen úttörő a zöld város koncepció megvalósításában, hiszen minden beruházásukat ezen célnak rendelik alá.

Bartha Ákos, az MKB Bank ügyvezető igazgatója előadásának néhány fontosabb gondolata:

  • Miközben a kkv-szektor forráshiánnyal küzd, aközben a magyar bankrendszer úszik a likviditásban
  • Utóbbi kapcsán rámutatott: tudnak és szeretnének is finanszírozni, így arra biztatta a cégeket, hogy "ne gyanús szemmel" méregessék a bankokat, hanem nyitottan
  • A teljes banki palettát tudja nyújtani az MKB és ebben új elemként jelezte azt is, hogy immár az Agrár Széchenyi Kártyát is forgalmazzák
  • Rámutatott arra, hogy most sokfajta forrást tudnak elérni a vállalkozások (pl. EU-források, NHP, Széchenyi Kártya Program), amelyekkel azért is érdemes élni, mert történelmi kitekintésben rendkívül alacsony a kamatok
  • A szolgáltatási paletta új elemeiként jelezte, hogy az uniós pályázati tanácsadásban az MKB Consulting Kft. szakértői, lízing-finanszírozásban pedig az MKB Leasing szakértői tudnak segíteni
  • Az a feladatunk, hogy segítsünk eligazodni a vállalkozóknak a sokféle lehetőség között arra tekintettel, hogy az adott cégnek melyek a kihívásai - összegezte gondolatait.

Kovács Zoltán, az Eximbank régióvezetője előadásának néhány főbb gondolata:

  • Az Exim nagyon aktív a hazai hitelezési piacon, ezt mutatja, hogy tavaly közel 400 milliárd forintnyi hitelt helyeztek ki, így a hitelállományuk 700 milliárd forint fölé nőtt
  • A kkv-méretű ügyfelek aránya tavaly már 80% fölé nőtt, így ezzel az adattal cáfolt egy közkeletű vélekedést az Eximmel kapcsolatban
  • A kormány keleti és déli nyitási stratégiáját az Exim több mint 130 országban képes támogatni, hiszen élő kapcsolatai vannak világszerte
  • A termékpalettát röviden bemutatva a kedvező kamatozású hitelek mellett a garanciatermékeket, illetve a biztosítást említette (EHP)
  • A kedvező kamatozás kapcsán rámutatott, hogy tavaly a 2 éven túli euróalapú konstrukcióknál átlagosan 1,6%-os kamattal helyeztek ki forrásokat, amelyek ráadásul fix kamatozású konstrukciók voltak
  • Külön kiemelte a klasszikus export célú hiteleket (exportcélú beruházási hitelek, forgóeszköz hitelek), amelyek közül az előzőek nagyon jól illeszkednek az EU-támogatások rendszeréhez is
  • Viszonylag új termékcsoportként emelte ki a versenyképességet javító termékcsomagot (belföldi beruházási hitel, belföldi forgóeszköz hitel), amelynek fontos jellemzőiként említette a fix kamatozást és az akár 15 éves futamidőt
  • Az Exim az elmúlt években csatlakozott olyan nemzetközi együttműködésekhez, amelyek nyomán a feltörekvő és fejlődő piacokon rengeteg fejlesztési projektről tudomást szereznek, és ezeket el tudják juttatni a magyar cégekhez. A cél az, hogy ezen információk segítségével a magyar cégek be tudjanak kapcsolódni nemzetközi projektekbe beszállítóként.

Barabás Tamás, a Projectmine Kft. ügyvezetője előadásának néhány fontosabb gondolata:

  • Érdemes jól odafigyelni, hogy pontosan milyen jellemzőkkel érhetők el a hazai támogatások, illetve az EU-s finanszírozású csatornák, mert olykor sok a zavar az információkban. Ebben segítenek a hiteles pályázati tanácsadók, a Projectmine pedig ezen túl a közvetlen brüsszeli finanszírozású források elérésében is segítséget tud adni.
  • Az idei pályázati dömping a számok szintjén azt jelenti, hogy több száz pályázat jelenik majd meg az Operatív Programok kapcsán közzétett Éves Fejlesztési Keretek alapján, igaz az azokban lefektetett menetrendhez képest több hónapos csúszás is előfordulhat
  • A GINOP keretében 1234 milliárd forintnyi pályázati forrás várható, igaz viszonylag kevés közülük a közvetlenül vállalkozók által sztenderd eljárásban elérhető forrás
  • A három legnépszerűbb GINOP-pályázat (1.2.1.-15, 1.2.2.-15, illetve 1.3.1-15 kódszámú felhívások) most átmenetileg felfüggesztésre került, de várhatóan egy hónap múlva egyszerűsített szabályrendszer mellett újranyílik
  • Külön felhívta a figyelmet a közvetlen brüsszeli források között a KKV Eszköz (SME Instruments) lehetőségre, amely a nemzetközi szinten is jelentős projektek kapcsán három fázisban tud anyagi és szakmai segítséget nyújtani
  • A várható GINOP-pályázatok kapcsán külön kiemelte a pályakezdőknek szóló gyakornoki program pályázatot (nyár végétől várható), illetve a turisztikai, informatikai (IKT), beszállítói integrátor pályázatokat, az ipari parkoknak szóló kiírásokat, a start-upoknak szóló felhívásokat, valamint az épületenergetikai felhívásokat kombinált formában (utóbbiaknál fontos szabály lehet, hogy csak olyan épületekre lehet majd forrást szerezni, amelyeket az előző 3 évben rendeltetésszerűen használtak)
  • A Vidékfejlesztési Operatív Programban is közel 70 pályázat várható számos ágazat számára és maga a program talán az egyik legjobban összeállított keretprogram - jegyezte meg
  • Felhívta a figyelmet, hogy a VP-pályázatok kapcsán érdemes csoportokban (termelési, ellátási) gondolkodni, mert ezekre külön pályázatok épülnek majd
  • A TOP-ban összesen 74 pályázat jelenik meg idén, és bár ezek az önkormányzati világnak szólnak, de ezeknél is erőteljes a gazdaságfejlesztési fókusz - jegyezte meg, utalva a korábbi előadásokban megfogalmazott felvetésekre, illetve kritikákra.
  • Március végén jelenik meg a hazai feldolgozóipari, gyártó jellegű nagyvállalatok számára a támogatási program, amelynek keretösszege 13-15 milliárd forint, illetve emellett lesznek később nagyvállalati képzési és beszállítói-integrátori pályázatok is - hívta fel a figyelmet.
  • Ne csak az itthoni uniós pályázatokra figyeljünk, mert sokszorosa a közvetlen brüsszeli beadású pályázati lehetőségek száma, így a pályázók konkrét projektcélok esetén valóban sokféle támogatási forrással kalkulálhatnak.

Mádi-Szabó Zoltán, KPMG Hungária Kft. szenior menedzsere előadásának fontosabb üzenetei:

  • A 2008-2009-es válság bebizonyította, hogy a családi tulajdonú vállalkozások sokszor válságállóbbak, mint egyéb hátterű cégek, így ez is szerepet játszik az üzletág létrehozásában
  • A támogatásvezérelt fejlesztések helyett a konkrét fejlesztési elképzelésekhez érdemes keresni a támogatási forrásokat, ez a helyes szemlélet, amely fenntartható projektekhez vezet
  • Az elmúlt évekbeli magyarországi pénzügyi jelenségek (alacsony elérhető kamat, de megmaradó kockázatok, sőt újfajta kockázatok jelentkezése, pl. Quaestor) egyre többeket sarkallnak arra, hogy a magasabb hozamok érdekében, de alacsony kockázatok mellett családi tulajdonú vállalkozásokba is befektessenek
  • Számos szempontot meg kell vizsgálni ahhoz (célvállalat működése, piacai, üzleti kapcsolatai), hogy valóban alacsony és kiszámítható legyen a befektetéssel együtt járó kockázat - hívta fel a figyelmet, amelyhez segít a tanácsadók segítségével elkészített SWOT-elemzés
  • A sikeres forrásbevonáshoz a legfontosabb a bizalom a cégben (célvállalat), amelyhez átlátható pénzügyi helyzet és szervezeti struktúra kell, noha sokszor pókhálószerű szervezetekkel, egyszemélyű vezetéssel találkoznak. Ez a válságállóságot is gyengítheti és a cég növekedésének gátjává is válhat - hívta fel a figyelmet
  • Ki mer befektetni egy olyan cégbe, amelyben egyszemélyi vezetés működik? - tette fel a kérdést és átvezette a problémafelvetést abba, hogy egy ilyen cégnél az utódlási kérdés is súlyos probléma
  • A megoldási irány az egyszemélyi vezetés átalakítása többszemélyű, családi típusú vezetési modellre. Ez azért kivitelezhető, mert a családtagokban általában bízik a vezető, de közben a terhelést és így a kockázatokat is meg tudja osztani
  • A 26 éves magyar demokráciában mostanában jött el az idő arra, hogy az első generációs vállalatvezetők átadják a tudásukat, tapasztalatukat és egyúttal a vezetést is másoknak
  • Hangsúlyozta, hogy fontos lenne világosan megfogalmazni (szóban és lehetőleg írásban is) az adott cég stratégiáját, a fő működési keretét, és ehhez az üzleti tervét is
  • Még ha ezek meg is születnek, akkor is tipikus probléma, hogy a vezetőknek nincs idejük, energiájuk megvalósítani ezt a stratégiát, amelyben szintén segíthet a megosztott vezetési modell, illetve a bővülési/kitörési pontok alapos átgondolása
  • A hatékony vállalatvezetéshez elengedhetetlen a pénzügyi elszámoltathatóság (a pénzügyi adatok időbeli megléte) is, amely segíti a stratégia megvalósítását, illetve a külső forrásbevonást is.
  • A stratégiai gondolkodás hiánya alapvető probléma sok cégnél és ebben tudnak segíteni a professzionális, nemzetközi háttérrel is rendelkező nagy tanácsadó cégek - mutatott rá a szenior menedzser.

Varga László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeripari szakértője előadásának néhány főbb gondolata:

  • A 2014-2020-as ciklusból két év már elment, illetve a hivatalos célok szerint 2019-ig ki is szeretnék fizetni az összes vidékfejlesztési uniós támogatást, így érdemes csak a 2016-2018-as ciklusra fókuszálni azért, hogy hatékony forrásallokációról beszélhessünk
  • Ahogy egy korábbi előadásban elhangzott: átgondolt, a nemzetgazdasági célokhoz igazodik a Vidékfejlesztési Operatív Program, hiszen az élelmiszeripar a harmadik-negyedik legfontosabb nemzetgazdasági ág (bő 3200 milliárd forint termelési kibocsátási volumennel), de a pályázatok irányultságával és a szabályrendszerével kapcsolatban szakmai kritikát is megfogalmazott
  • A mezőgazdasági termékpálya leggyengébb láncszeme az élelmiszeripari termelés, de ennek ellenére is csak minimális technológiai fejlesztéseket tudott végrehajtani az elmúlt években az ágazat és az élőmunka-hatékonysága továbbra is alacsony (elaprózott vállalati szerkezet, sok foglalkoztatott a kisebb cégeknél, de visszafogott produktum)
  • További probléma az ágazatban, hogy a tőkefelhalmozási képesség is gyenge, ami a pályázati és egyéb forrásoknál az önerő-problémát is rendszerint előhozza
  • Rámutatott, hogy a sok területen elmaradt technológiai fejlesztés és az alacsony élőmunka-hatékonyság ördögi kört jelent sok cégnek (főként a kisebbeknek, miközben éppen nem rájuk fókuszál a támogatási politika). Felvetette, hogy a támogatási szabályok alapján lényegében a középvállalatok közé tartozó mintegy 270 élelmiszeripari cég nem kaphat uniós forrást, noha ők lennének a húzóerő számos területen.
  • Tapasztalatai szerint az ágazat képviselőinek alacsony a pályázati ismerete, és azt hangsúlyozta, hogy a VP-pályázatok szövege mellett át kell nézni az általános útmutatót és a szakmai mellékleteket is, mert ezeknek együtt kell megfelelni egy pályázat benyújtásakor.
  • Így viszont már valóban nem egyszerű egy pályázatot összeállítani és beadni, azaz nem igazán egyszerűsödött a bürokratikus szabályrendszer (ráadásul nem is mindig egyértelmű a felhívás szabályrendszere, igaz most már legalább egységes felületen jelenik meg minden vidékfejlesztési pályázati információ).
  • Az összetettség kapcsán kitért az élelmiszer feldolgozók számára megnyitott 151 milliárdos kiírásra, amelynél figyelni kell a fókuszterületekre és célterületekre is, mert ez nem mindig egyszerűen átlátható és ebben készített a NAK egy segédanyagot.
forint200124
koronavirus, mikroszkop
fertőtlenítés budapest koronavírus mti
london vihar
Bika
shutterstock_564998512
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
webinárium
Első lépések egy online kereskedési felületen.
Már bent lenne a rettegetett vírus a sertéstelepeken?! - Ez az igazság