1700 milliárdot is leköthet Orbán vidékjáró körútja
Uniós források

1700 milliárdot is leköthet Orbán vidékjáró körútja

Weinhardt Attila
Akár az 1700 milliárd forintot is elérheti a Modern Városok Program 23 állomásának teljes fejlesztési keretösszege, amelynek minél nagyobb részét EU-pénzekből tervezi finanszírozni a kormány erős költségkontroll mellett - mondta el a Portfolionak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszter-helyettese azt vázolta, hogy a program az idei és jövő évi előkészítés után igazán csak 2018-ban pörög fel, ami meg is látszik majd az állami költségvetés megfelelő soraiban. Még ezt megelőzően akár több százmilliárdos többlet deficitet okozhat azonban az, hogy Brüsszel nem fizeti ki az idehaza megemelt előleg számlák teljes egészét. Ezt a terhet bevállalja a kormány, hogy tudatosan versenyelőnyt adjon a nyerteseknek és így könnyebben, gyorsabban meg tudják valósítani a projektjeiket.
Portfolio: Bár a kormányfő a 23 megyei jogú városból 19-be már ellátogatott, azaz végéhez közeledik a Modern Városok Program megállapodás-kötési szakasza, mégsem könnyű átlátni, hogy milyen célokat szolgál a program és mekkora a bejelentett sokféle fejlesztés együttes finanszírozási szükséglete. Milyen keretösszegű fejlesztési programról beszélhetünk?

Csepreghy Nándor: A kormány gazdaságpolitikai meglátása, hogy a szuverén, erős magyar gazdaság nem lehet fejnehéz, azaz a vidéki termelőképesség megteremtésére és erősítésére ugyanúgy szükség van, mint a központi régió fejlesztésére. Látunk persze erős vidéki gazdasági központokat, mint például Győr vagy Kecskemét, de ez még nem elég, ezek számát bővíteni kell. Akkor hatékony a fejlesztéspolitika, ha ki tudja jelölni a fókusztelepüléseket. Erre történelmi múltjukból fakadóan a megyei jogú városok alkalmasak. Ezért kapnak ezek a városok olyan fejlesztési lehetőségeket, amelyekkel gazdasági centrum jellegük erősödni tud, így válva az adott térség katalizátorává.

Ehhez legalább három fő kérdést rendezni kell, ami a befektetési vonzerő növelésével is összefügg. A kormány kiemelt célja, hogy 2019-ig az összes megyeszékhelyet bekapcsolja a gyorsforgalmi úthálózatba. Számítások szerint a gyorsforgalmi úthálózat megléte az úttól 50 km-es sávban mindkét irányban gazdaságfejlődést eredményezett. A másik ilyen nagy infrastrukturális vállalásunk - igaz ezt nem a Modern Városok Program (MVP) tartalmazza, de kihat több érintett megyei jogú városra is - miszerint a zsákutcának mondható autópályákat el kell vinni a határmetszéspontokig. Így lehet ugyanis a már megépült autópályák gazdaságot fejlesztő hatását erősíteni. Az M3-as Debrecenig ugyan elmegy, de onnan egy néhány tíz kilométeres szakasz még mindig hiányzik, közben közismert, hogy az M6-os csak Pécsig tart, de a Viharsarokban is sok fejlesztés hiányzik még.

Az infrastruktúra fejlesztése természetesen a munkaerő mobilitását is elősegítheti, de emellett a munkaerő állomány minősége és az egészségügyi-szociális ellátás színvonala is rendkívül fontos. Ennek javítását is célozza a Modern Városok Program. Tehát azt, hogy a területi különbségek csökkentése érdekében hasonló ellátási színvonallal találkozzon az állampolgár például Miskolcon és Sopronban. A megyei jogú városok gazdasági erejének erősítéséhez, a vállalkozások megjelenéséhez az ipari parkok kialakítása és megerősítése is fontos. Éppen ezért tartalmaz ilyen vállalásokat is a Modern Városok Program.

A Modern Városok Programbeli vállalásokat a helyi sajátosságokra reagáló fejlesztések egészítik ki. A Modern Városok Program együttes büdzséje - 19 település esetében már látjuk, négy település esetében pedig a következő hónapokban fogjuk látni a konkrét forrásigényeket - várhatóan 1500-1700 milliárd forintot tesz majd ki.

1700 milliárdot is leköthet Orbán vidékjáró körútja
Ez hatalmas összeg, sokkal több, mint ami a 2016-os büdzsében eddig látszott és amit a 2017-es költségvetésre előirányzott a nemzetgazdasági tárca. Milyen forrásokból lehet ekkora programot végrehajtani?

Még nem tudok konkrét választ adni, mert a program mérete nem végleges, de a 2017-es költségvetésből már látszik, hogy az lesz az első olyan év, amikor már jelentős, mintegy 1000 milliárd forint feletti a mozgástér a hazai és uniós büdzséből finanszírozott fejlesztésekre. A Modern Városok Program fejlesztéseit igyekszünk a 2014-2020-as uniós keret terhére megvalósítani, sőt az egyes operatív programoknál a 10 százalékos túlvállalást is csak olyan projektekre engedjük majd, amely vagy a Modern Városok Programmal függ össze vagy az olimpiai előkészítéssel. Azt is látjuk azonban, hogy nem mindent tudunk EU-s forrásból finanszírozni, noha az adott projekt a megyei jogú város fejlesztése szempontjából fontos, így ezekben az esetekben a hazai költségvetésben kell majd megtalálni a fedezetet.

Utóbbi kimenet az 1500-1700 milliárdos programméret miatt a következő évek államháztartási hiánypályáját is érdemben befolyásolná. Kaphatnánk emiatt egy kicsit konkrétabb tájékoztatást is a számokról?

Minden egyes MVP-megállapodás konkrétan nevesített fejlesztéseket tartalmaz, valamennyi fejlesztés esetében látunk már becsült forrásigényeket. Ezek a számok értelemszerűen a tervezés előrehaladásával folyamatosan változnak és konkretizálódnak. Vannak olyan projektkoncepciók, amelyek már engedélyes tervekkel rendelkeznek, ott szinte forintra pontos számaink vannak, és vannak olyanok, amelyet az önkormányzat még csak tervez, de csak akkor tudja ezt megtenni, ha azt a kormányzat is támogatja. Utóbbi esetekben még a tervezési fázisban vagyunk, tehát a forrásigények meghatározásáról jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések. Négy megyei jogú városba ezek után látogat miniszterelnök úr, így erre is utal az említett 200 milliárdos különbség a program várható teljes forrásigényénél.

Most szét lehet-e bontani, hogy az egyes megyei jogú városok a saját fejlesztéseikhez mennyi forrást találnak meg az egyébként is nekik szánt TOP-keretekből, illetve mennyi uniós forrás jön majd egyéb Operatív Programból és mindezeken felül mennyi lesz a tisztán hazai büdzsé terhére megvalósuló fejlesztés?

A következő hetekben a kormány kiemelten foglalkozik azzal, hogy az egyes fejlesztések hogyan, miből finanszírozhatók, ezzel összefüggésben miniszteri szintű egyeztetésekre is sor került. A gyors pénzköltésnél sokkal fontosabb a minőségi és hatékony pénzköltés. Ezzel együtt az is cél, ahogy korábban is mondtam, hogy lehetőség szerint az uniós finanszírozású operatív programok keretében rendelkezésre álló forrásokat rendeljük hozzá a Modern Városok Programhoz.

A számoknál maradva az 1038/2016-os kormányhatározat az addigi 13 MVP-városnak közel 52 milliárd forintot állapított meg, majd az idei büdzsé 500 milliárdos kiadásnöveléséből a nemzetgazdasági tárca 50 milliárdot szán még a Modern Városok Programra. Ezt követően a 2017-es büdzsében 152 milliárdot látunk a programhoz rendelve, de ezek együttes összege még mindig csak töredéke az említett 1500-1700 milliárdos teljes keretnek. Hogyan nézhet tehát ki az MVP egyes évek közötti lefutása, milyen pálya kalkulálható jelenleg?

Míg idén és jövőre általánosságban a projektek tervezéséé a főszerep, 2018-ban már a tömeges kivitelezésé. Így a 2018-as büdzsében már egy szignifikánsan nagyobb költségvetési számot kell keresni. Lényeges, hogy a Modern Városok Programra 2017-re betervezett keretek aszerint is mozoghatnak még, ahogy a program végleges keretei kialakulnak. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a jövő évi költségvetésben szereplő szám nem tartalmazza a Programban legnagyobb forrásigénnyel rendelkező útfejlesztéseket.

Említette, hogy a gyors pénzköltésnél a minőségi is fontosabb. A minap elfogadott állami projektértékelői törvény megteremti a lehetőségét annak, hogy a Modern Városok Programhoz köthető TOP-os pályázatokat is már az új értékelők bírálják el. Ez minden TOP-os pályázatnál így lesz automatikusan, vagy a miniszter eseti jelleggel eldönti, hogy az egyik pályázat értékelésébe bevonja az új értékelőket, míg a másikba nem?

Nem, minden TOP-os pályázatnál automatikusan bevonjuk az új értékelési rendszert.

Ha jól értem, ez a megoldás kontrollt gyakorol a megyei jogú városok és a települések projektkoncepcióira és ezzel együtt a megvalósítási költségekre is.

Így van. Azt gondoljuk, hogy valóban egyre jelentősebb fejlesztési források nyílnak meg a magyar költségvetésben. Az a kérdés, hogy ezt a forrást létfenntartásra fordítjuk-e vagy valós, fenntartható fejlesztésekre. Mivel azt szeretnénk, hogy idővel a költségvetés fejlesztési fejezetéből is eltűnjön a deficit, ezért a TOP-os forrásokat is csak átgondolt, értékteremtő fejlesztésekre szabad költeni. Korábban gazdaságfejlesztés címszó alatt sok település esetén láttuk azt a logikát, hogy szinte mindegy volt a pénzfelhasználás célja, csak költsük el, forogjon a pénz. Ezért térköveztek, a gazdaságfejlesztés reményében, bevonva a helyi vállalkozót. Sokszor láttuk azt is, hogy a pénzfelhasználás indokoltságának kitalálása is szempont volt a projekt indulásában. Mindezekre a múltbeli problémákra mi azt mondjuk, hogy akkor inkább a Modern Városok Program felé tereljük a TOP-os forrásokat.

Visszatérve a pályázati értékelő rendszerre: annak ebből a szempontból is kell egy garanciát nyújtania, hogy valóban megfelelő számokkal dolgoznak az egyes projekteknél és nemcsak a bekerülési költség a lényeges, hanem a projekt által kiváltani tervezett gazdasági vagy társadalmi hatás is.

A hírek szerint egyelőre nem áll túl jól a legtöbb megyei jogú város a saját TOP-keretének lekötésével.

Erre mondta miniszterelnök úr, hogy ha 2017. június 30-ig nem tudják lekötni a keretüket, akkor elveszítik a jogot, hogy csak ők köthessék le, azaz onnantól kezdve más megyei városok is versenyezhetnek majd érte.

A miniszterelnök a nagy infrastrukturális beruházásokat is ostorozni szokta a lassú haladásért, az elhúzódó előkészítésért, amelyek miatt egyelőre csak 56 milliárd forintot tudott kifizetni a kormány a 2048 milliárdos idei kifizetési célhoz képest.

A probléma a projektek előkészítéséből ered. Már több mint 5000 milliárd forint keretösszeggel írtunk ki pályázatokat a 2014-2020-as ciklusra, de ha nincs benyújtott számla, akkor nem tudunk mit kifizetni. Július-augusztustól számítok arra, hogy felpörögnek a kifizetések. Az NGM idei EU-s kifizetési becsélése egyébként pesszimista, de ők a deficitcélok tartása miatt adnak ilyen előrejelzést. Fontos megjegyezni, hogy nincs két külön kormányzati vélemény a kifizetésekről. Egy olyan céghez hasonlítanám a helyzetet, amelyen belül más a pénzügyi osztály és más a fejlesztési osztály szempontrendszere.

Az elmúlt 3 évben a Miniszterelnökség általi vállalások - a sok szkeptikus vélemény ellenére is - sorra teljesültek. Éppen ezért nem tartjuk lehetetlennek az idei célszámok kifizetését. Sokat kell ezen dolgozniuk az állami szereplőknek, mert a nagy infrastrukturális beruházásoknál bizony jelentős lemaradások vannak.

A számokat nemcsak ez, hanem az 50 százalékos pályázati előleg is szépen felfelé tolná, de közben egy minapi interjúban elismerte, hogy erről jelentős vitáik vannak az Európai Bizottsággal, igaz nem engednek a brüsszeli álláspontnak.

A kormány tartja magát az 50 százalékos pályázati előleg kifizetésének álláspontjához. Értjük az Európai Bizottság szempontjait, bizonyos szempontokat még el is tudunk fogadni, de le kell szögezni, hogy mivel ez a magyar költségvetés kockázata, ebbe nem szólhatnak bele.

Egyelőre mégis úgy tűnik, hogy beleszólnak, illetve ők döntik el, hogy mely számlákat és milyen mértékig fizetnek majd ki, utólag.

A Bizottság azzal érvel, hogy az 50 százalékra emelt előleg tisztességtelen előnyt ad a gazdasági szervezeteknek más országok szervezeteivel szemben, ahol alacsonyabb az előleg. Ennek a kormánynak azonban abszolút benne van a gondolkodásában, hogy a magyarországi gazdasági szereplőket igenis juttassuk előnyösebb helyzetbe, legyenek azok magyar tulajdonú cégek vagy külföldiek, itt működő leánycége. Azzal nehezen tudok mit kezdeni, hogy a Bizottság ezt nem támogatja. Tudomásul vesszük azt, hogy nem tudunk feléjük elszámolni bizonyos tételeket a teljesítési igazolások beérkezéséig.

Tehát mi szállítói előlegként kifizetjük az 50 százalékot, de mivel ezek mögött még nincsenek teljesítési igazolások, ezért a Bizottság például csak a nemzetközi szinten is maximumnak mondható 30 százalékot fizeti ki első körben?

Igen, és amikor majd bejönnek a teljesítési igazolások, akkor a fennmaradó részt. Ebből tehát lesz egy néhány százmilliárdos tétel, amit menetközben a magyar költségvetésnek kell finanszíroznia.

Akkor várhatóan úgy fogunk haladni, hogy itthon jóval nagyobb lesz a kifizetés, de azoknak a számláknak csak egy részét tudjuk rögtön benyújtani kifizetési elszámolásba Brüsszel felé?

Igen, azaz hosszabb időt vesz majd igénybe, mire az itthonit utoléri a Brüsszel felőli kifizetés, azaz mire ez a "finanszírozási rés" bezáródik. Fontos azonban azt is látni, miért vállalja fel ezt a kormány. A magyar vállalkozások egyik legfőbb gondja a tőke- és likviditáshiányból ered, ami a banki hitelek elérhetőségét is nehezítheti.

Ezért kell a kormánynak belépnie, és a pályázatok terén az 50 százalékos előleggel segíteni a likviditási helyzeten, ezáltal a projektek elindításán. Ha pedig száz esetből ötnél vissza akarnak ezzel a lehetőséggel élni, akkor azokat a visszaéléseket büntetőjogi eszközökkel kell kezelni. De miért hátráltassuk azt a 95 vállalkozást, amelyik korrektül működik? A vállalkozásbarát politikának abban is meg kell jelennie, hogy a kormány partnert lát a vállalkozói szektorban, nem pedig bűnözőt, aki feltétlenül le akar lépni a pénzzel. És ha kell, ezért küzdünk Brüsszelben is. Értjük a brüsszeli szempontokat, legitimnek is tartjuk ezeket, de az ő felelősségük alapvetően a forráskiosztás mikéntjére vonatkozik. A mi felelősségünk - a értelmezésünk szerint - egy sokkal mélyebb felelősség. Úgy foglalható össze, hogy meg tudjuk-e ragadni azt a lehetőséget, hogy az ország fenntartható fejlődését támogassuk a gazdasági élet felrázásán keresztül. Abban pedig ugyanolyan bizalomra van szükség a kormányzat részéről a vállalkozások irányába, mint amit - amúgy nem elítélhető módon - a német vállalkozások a német kormánytól megkapnak.

Lesz még folytatása az előlegről szóló egyeztetéseknek?

Muszáj, hogy legyen. Nem azt mondjuk, hogy a Bizottság rosszat akar Magyarországnak. A bizottsági szempont azért más, mert ők egy általános szempontrendszert próbálnak érvényesíteni az Európai Unió mind a 28 tagállamára. Mi pedig versenyelőnyt szeretnénk adni a magyar gazdasági szereplőknek, akár az EU-n belüli versenyben is.

A tömbösített közbeszerzések, mint amilyenek a vízügy terén most 420 milliárdos kerettel elindultak, tovább tudnak-e menni vagy át kell gondolni a konstrukciót az egyeztetéseket követően?

Fontos látni, hogy ez az európai közbeszerzési irányelvekből adódó, évek óta nyitott lehetőség. Számtalan tagállam él ezzel a sajátos beszerzési technikával. A közbeszerzések keretében most olyan regionális kapacitásokat vásárolunk, amelyek egyelőre nem (vagy csak részben) kötődnek konkrét projekthez, ez majd csak később történik meg teljes mértékben, ahogy az adott projekt engedélyezése ezt lehetővé teszi. Ha egyesével végeznénk minden egyes projektnél a közbeszerzést, időigényesebb lenne, ezért azt mondjuk, hogy most kiírunk meghatározott kapacitásra közbeszerzést, és ahogy a projektek haladnak, idővel hozzárendeljük ezekhez a kapacitásokhoz. Így tehát meg is versenyeztetjük ezeket a projekteket egymással, hiszen fontos látni, hogy sokkal több a projekt, mint a rendelkezésre álló forrás. Lényegében tehát arra ösztökéljük az állami szereplőket, akik közbeszerzés-kötelesek, hogy egymással versenyeztessék a projekteket, a közbeszerzésen vásárolt kapacitás adott lesz a gyorsabb projektekhez.
koronavirus
koronavirus romania jarvany
koronavirus szlovakia kijarai tilalom
boris johnson brexit
franciaorszagparizs
palaolaj
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Thierry Breton europai bizottsag koronavirus valsag javaslat