Bréking: csendben meghátrált a kormány az EU-pénzek érdekében
Uniós források

Bréking: csendben meghátrált a kormány az EU-pénzek érdekében

Weinhardt Attila
Vízi Ildikó
Három területen alapvető változásokról döntött a kormány a magyarországi EU-támogatási rendszer szabályozásában, amellyel a Portfolio megítélése szerint már nagy valószínűséggel elkerülheti az ország az összes EU-támogatás brüsszeli felfüggesztését. A csütörtök este megjelent módosítások alapján már érthető, hogy miért mondta a tegnapi Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt, hogy konstruktív hozzáállást tapasztalnak Brüsszel felől és miért vetítette előre azt, hogy a következő hetekben lezárulnak majd a viták. Ennek azonban ára van: módosítja a kormány az állami pályázatértékelői rendszer egyik alappillérét és összességében gyengül a Miniszterelnökség befolyása a pályázati döntéshozatalra.

A teljes felfüggesztés lóg(ott) a levegőben

A Magyar Közlöny csütörtök esti számában jelent meg egy rövid kormányrendelet (345/2016.), amely három területen is alapvető fontosságú változásokat léptet mától hatályba a 2014-2020-as uniós támogatások elosztásáról szóló kormányrendeletben (272/2014). Mindez alátámasztja, hogy teljesen megalapozott volt a Portfolio október eleji cikke, amelyben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az összes 2014-2020-as uniós pénz folyósítását felfüggesztheti Brüsszel.

Ez azért lóg(ott) a levegőben, mert a nyáron lezajlott uniós vizsgálat (a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programban) alapvető problémákat tárt fel az Irányító Hatóságok irányítási és kontroll mechanizmusaiban: Brüsszel megítélése szerint több helyen sérült a független döntéshozatal folyamata és így félő volt, hogy rossz értékelést kap ez a terület. Ha megszületne egy ilyen végső írásos anyag, akkor azzal nemcsak a GINOP-források kifizetését függesztette volna fel a viták rendezéséig Brüsszel, hanem az összes Operatív Program kifizetését is (közel 22 milliárd euró), mert az irányítási és kontroll mechanizmusokban feltárt problémák más programokban ugyanúgy érvényesek.

Mivel a magyar hatóságok a hónapok óta zajló komoly vitákra tekintettel nem akarták/merték kiküldeni az itthon keletkezett támogatási számlákat brüsszeli kifizetésre, ezért elkerülhető volt a felfüggesztés megindítása. Ennek az óvatos stratégiának azonban meglett a következménye: lefogyott a pénz az itthoni támogatás-kifizetési számlákról és egy minapi kormánydöntéssel 800 milliárddal felfelé ki kellett nyitni az uniós programokkal kapcsolatos költségvetési fejezet felső korlátját.

Három területen is hozzányúlt az alapvető jogszabályhoz

A horizontális pénzfelfüggesztés veszélyét a kormány is érzékelte a háttéregyeztetéseken és éppen ezért nyúlt hozzá a friss döntésével a 2014-2020-as ciklus forráselosztásának alapvető szabályaihoz, ráadásul három területen is mélyreható változásokról döntött, amelyek lényege:
  • Az egyes területek Irányító Hatósági vezetőinek már nincs egyeztetési kényszere a Miniszterelnökség vezetőjével (az uniós források koordinálásáért felelős miniszterével) a nyertesnek kiválasztott projektek végső listájáról, hanem ők maguk hozzák meg a döntést, igaz ezt megelőzően a szakmai ellenjegyzést azért be kell szerezniük a Miniszterelnökség vezetőjétől.
  • Az idén megalkotott állami projektértékelői rendszer kiinduló pontja is módosul, mivel mostantól már nem a Miniszterelnökség vezetője jelöli ki a két projektértékelőt az egyes projektekre (miközben elvileg vele állnak szerződésben az értékelők), hanem az Irányító Hatóságok vezetői, ráadásul mostantól már ők határozzák meg azt is, hogy egy-egy projektet hány embernek kell értékelni.
  • A kormány eddig viszonylag sok projektnél előre eldöntötte, hogy mely állami intézmény(ek) lehet (nek) a nyertes(ek), amelyet előre nem is kellett írásban indokolni és a pályázatot sem kellett értékelni. A mostani módosítások alapján azonban egyrészt írásban be kell mutatnia a kormánynak, hogy miért mellőzi a kiemelt projekt tárgyának és támogatást igénylőjének meghatározása során a projektjavaslatok versenyeztetését, másrészt immár a kiemelt projekteket is értékelnie kell az IH-vezetők által kijelölt legalább két értékelőnek.


A fenti módosítások azokra a brüsszeli kritikákra adott konkrét lépések, amelyek szerint sérülhetett az IH-vezetők független döntéshozatali joga. Ezt ugyanis az uniós jogszabályok is előírják, így nincs nagyon mozgástere a kormánynak. A fenti harmadik módosítás egyúttal annak a kritikának is elveheti az élét, hogy a kormány túl sok projektet "ítélt oda" kiemelt eljárásrendben, azaz versenyeztetés nélkül és ezt még csak megindokolnia sem kellett. Bár a kiemelt projektek döntő többségét már meghirdette a kormány, de az új jogszabály kvázi visszamenőlegességet is előír, így ez a Brüsszelnek tett engedmény is elég fontos és a gyakorlatban sok (utólagos) munkát ad a kormánynak.

Azzal, hogy ezeket az alapvető jogszabályi változtatásokat meglépte a kormány, a Portfolio megítélése szerint nagy a valószínűsége annak, hogy kedvező lesz a GINOP-auditról szóló előzetes brüsszeli jelentéstervezet és így elhárul a horizontális pénzfelfüggesztés veszélye. A pozitív kicsengésű jelentéstervezet után, várhatóan néhány héten belül, tömegesen elkezdik majd kiküldeni a magyar hatóságok az itthoni fejlesztési számlákat, hogy azokat kezdje el kifizetni Brüsszel. Miután majd megérkeznek ezek a brüsszeli pénzeink, a 800 milliárd forinttal megemelt itthoni költségvetési plafont is szépen el lehet kezdeni visszasüllyeszteni.

A legfontosabb három változás

Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy a 272/2014-es kormányrendelet szintjén pontosan mi változott és mi az új keretrendszer, ami mától hatályos.

1. A támogatási kérelmek jóváhagyásának menete

A nyertes projektek kiválasztása után a pénzügyi, majd a szakmai ellenjegyzés következik és ezt követően lehet megkötni a nyertessel a támogatási szerződést. A régi és az új jogszabály is engedi, hogy az IH-vezető írásban kijelöljön valakit, aki megadja a pénzügyi ellenjegyzést a projekthez. Innen indul a változás az új jogszabályban:

Az új szabályok szerint a pénzügyi ellenjegyzést követően az ellenjegyző átadja a támogatásra javasolt támogatási kérelmeket tartalmazó döntési javaslatot az irányító hatóság kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének, aki a döntési javaslatot - a kiemelt projektek kivételével - megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére ellenjegyzés céljából. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter ellenjegyzését követően az irányító hatóság vezetője hoz döntést.

Eddig úgy szólt a jogszabály, hogy a pénzügyi ellenjegyzést követően az ellenjegyző átadta a támogatásra javasolt támogatási kérelmeket tartalmazó döntési javaslatot az irányító hatóság kötelezettségvállalásra jogosult vezetőjének, aki az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter részére szakmai ellenjegyzésre megküldte a támogatásra nem, illetve tartaléklistára javasolt projektek listájával együtt. Ha az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyet értett a javaslattal, akkor ellenjegyezte azt és visszaküldte az Irányító Hatóságnak (amelynek vezetője egyébként helyettes államtitkári rangban a kormány közvetlen irányítása alatt dolgozik). Amennyiben azonban nem értett egyet, akkor visszaküldte az Irányító Hatóságnak a saját javaslatát. Ha ezzel egyet értett az Irányító Hatóság, akkor a módosított döntési javaslatot elküldte az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek ellenjegyzésre. Ha az Irányító Hatóság nem értett egyet a javaslattal, akkor egyeztetést kezdeményezett, és az egyeztetést követően elkészült javaslatot küldte el a miniszternek ellenjegyezésre. Így tehát egyeztetési kényszert írt elő az eddigi jogszabály, amivel sérülhetett a független döntéshozatal elvárása. Az ellenjegyzését követően az Irányító Hatóság vezetője a döntési javaslatot jóváhagyta.

Mindez azt jelenti, hogy az európai uniós forrásokért felhasználásáért felelős miniszter szakmai ellenjegyzésének szerepe formálisan megmarad ugyan, de gyengül a tartalma, mivel a végső döntést az Irányító Hatóság vezetője mondja ki.

2. Támogatási kérelmek értékelése

Az új szabály szerint "A támogatási kérelmek értékelését az Irányító Hatóság vezetője döntésének megfelelő számú, általa kijelölt értékelő végzi."

Eddig úgy volt, hogy bár az Irányító Hatóságnak kellett biztosítania, hogy az értékelést a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek végezzék, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelölte ki minden támogatási kérelem értékelésére a szakértői névsorból a két értékelőt (feladatelrendelő dokumentumban határozta meg az értékelő konkrét feladatát, mindezt a Miniszterelnökséggel kötött szerződés alapján).

A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy mostantól nem a Miniszterelnökség, hanem az Irányító Hatóság vezetője dönti el, hogy hány fő és ki kezdheti meg a kérelem értékelését.

3. Kiemelt projektek értékelése

Az új szabály szerint a kiemelt projekt értékelésére az Irányító Hatóság vezetője köteles legalább két értékelőt kijelölni. Ezt a pontot a rendelet hatálybalépését követően megkezdett tartalmi értékelésekre kell alkalmazni.

Korábban a kiemelt kiválasztási eljárás esetében a fent részletezett eljárást nem kellett lefolytatni. A változás azt jelenti, hogy a rendelet hatályba lépését követően a kiemelt projektekre is alkalmazni kell az értékelési rendszer szabályait.

További változások

1. A 272/2014-es kormányrendelet 2. melléklete 1 ponton módosul, mely a következő

  • Az ingatlanvásárlás összes elszámolható költsége nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 2%-át, kölcsön formájában nyújtott pénzügyi eszköz esetén 10%-át. Ezt a pontot a rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.


2. A rendelet 41/E. § (1) bekezdése kiegészül egy ponttal, mely a következő
  • A kiemelt projektek támogatására irányuló felhívások esetén az éves fejlesztési keret elfogadására irányuló javaslatban be kell mutatni a kiemelt projekt tárgyának és támogatást igénylőjének meghatározása során a projektjavaslatok versenyeztetése mellőzésének indokait. Ezt a pontot a rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett és a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

3. A rendelet Támogatási szerződés módosítása fejezet a következővel egészül ki
Ha támogatási szerződés megkötését vagy a támogatói okirat kiadását követően felmerült költségnövekmény:
  • nem éri el szolgáltatás és árubeszerzés esetén a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 10%-át, építési beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 15%-át, az irányító hatóságnak kell alátámasztania a költségnövekmény piaci árnak megfelelését,
  • eléri az előző pont szerinti mértéket (szolgáltatás és árubeszerzés 10%, építési beruházás, építési vagy szolgáltatási koncesszió 15%), vagy, ha a projekt eredeti támogatása meghaladja az egymilliárd forintot, a költségnövekmény megítélése vonatkozásában az európai uniós források felhasználásért felelős miniszter által megbízott igazságügyi szakértő bevonása szükséges.

Ha a támogatási szerződés vagy támogatói okirat több projektelemet foglal magában, a meghatározó értékű projektelem tárgya szerint kell a költségnövekményt minősíteni.

Ha a költségnövekmény mértéke eléri a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 30%-át, akkor nem elszámolható a költségnövekmény az európai uniós forrás terhére.

Több kiemelt projektnek a kormány döntése alapján történő összevonása esetén az irányító hatóság gondoskodik a hatályban maradó támogatási szerződés módosításáról.

A fenti pontban kifejtett módosítások a rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell.
koronavírus coronavirus virus
pánikolós csaj
getty, uszoda, úszás, swimming,
Koronavírus
Tőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Felület, ahol az esésből is profitálhat
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes