Kíméletlen zsarolást kaptak Brüsszelből Orbánék
Uniós források

Kíméletlen zsarolást kaptak Brüsszelből Orbánék

MTI
Portfolio
Már korábban is bedobta azt a kemény javaslatát az Európai Unió igazságügyi biztosa, hogy akkor kaphatjuk meg a 2020 utáni EU-pénzeket, ha csatlakozunk a most felálló Európai Ügyészséghez, de egy mai interjúban még világosabbá tette, hogy a két dolgot össze kellene kötni. Vera Jourová szerint logikus, hogy akik 2020 után is jelentős EU-pénzt akarnak kapni, vessék alá magukat a most 20 tagállammal felálló új uniós intézmény joghatályának. Magyarország, illetve további 7 tagállam egyelőre kimaradna ebből az együttműködésből, de ez a mai újabb erős üzenet, ami zsarolással is felér, lehet, hogy megváltoztatja majd az álláspontjukat.

Frissítés Pénteken egy budapesti rendezvényen is szóba került a téma és Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar biztosa azt mondta, hogy Vera Jourová javaslata magánakció volt, arról nem volt még írásos javaslat a biztosi testület előtt, így semmiképpen sem tekinthető a Bizottság hivatalos álláspontjának:

Összekötnék a két dolgot

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos a Politiconak adott ma interjút, amelyben azt a saját (egyelőre nem az Európai Bizottság által jóváhagyott!) javaslatát rögzítette: az európai ügyészi hivatalban (EPPO) való részvételhez kötné a kohéziós támogatások kifizetését 2020 után a tagországok számára. Szavai szerint

Nemcsak a kockán forgó pénzről van szó, hanem az adófizetők bizalmáról. Logikus, hogy az ügyészség felügyelete alá kellene tartoznia azoknak a tagországoknak, amelyek további masszív pénzügyi támogatásokat szeretnének

- mondta az uniós biztos.

A cseh uniós biztos javaslata értelmében az európai ügyészi hivatalból kimaradó tagállamok 2021-től nem részesülhetnének a kohéziós forrásokból, amelyek a 2014-2020-as költségvetési ciklusban 63,4 milliárd eurót (19,6 ezer milliárd forintot) tesznek ki. A 2020 utáni keretösszeg értelemszerűen még nem ismert, hiszen a következő hónapokban induló konkrét tárgyalások eredményétől függ majd.

Megerősített együttműködéssel áll fel az Európai Ügyészség

Az ügyészséget, amelynek felállítására először 2000-ben tettek javaslatot, teljes konszenzus hiányában úgynevezett megerősített együttműködési eljárással fogja létrehozni a tagállamok egy csoportja. Az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki tanácskozásán várhatóan húsz tagállam képviselője fogja jelezni országa részvételi szándékát, az üzenetet tehát erre az ülésre időzítette (újra) a cseh uniós biztos. Ez egyébként meg is történt, 20 tagállam tényleg úgy döntött, hogy megalapítja az új intézményt.

Magyarország mellett Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az európai ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig jelenleg sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén. Vera Jourová ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a javaslata nyomán végül ezen országok is a csatlakozás mellett fognak dönteni.

A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagállamok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagország közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag bármely tagállam csatlakozhat. A szabályozást az érintett tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Már bedobta az uniós biztos - magyar ellenvetések

Vera Jourová januárban tárgyalt a magyar hatóságokkal és akkor azt jelezte, hogy három főbb fenntartásuk van a hatóságoknak az EPPO-hoz való csatlakozással:
  • a majdani EPPO-főügyész hatáskörébe tartozna a határokon átnyúló áfa-csalásokkal való visszaélések vizsgálata is, amit Budapest nem támogat
  • a magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek eljárnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, amelyek meggyengülnének egy új intézmény felállításával (azt, hogy ez az érv mennyire helyénvaló és pontosan mit csinál majd az EPPO, lásd alább)
  • a magyar kormány szerint a magyar részvételhez módosítani kellene az alkotmány ügyészségre vonatkozó részeit.

Mit tehet az OLAF és mit nem?

A középső magyar érv kapcsán fontos tudni: itthon az EU-pénzek felhasználása körüli problémák jelzése döntő részben nem a hatóságok felől érkezik (2 jelzés) az OLAF-hoz, hanem magánszemélyi bejelentésre (20 jelzés), és ezt a minap közzétett 2016-os OLAF-jelentés is jól mutatta.

Emellett azt is fontos tudni, hogy az OLAF kizárólag igazgatási vizsgálatokat, ún. adminisztratív nyomozásokat végezhet az EU költségvetését károsító cselekmények és az uniós tisztviselők súlyos szabályszegéseinek a feltárása érdekében, miközben nem indíthat büntetőeljárásokat és vádat sem emelhet. Mivel tehát az OLAF nem intézkedhet a tagállamok hatóságai helyett, ezek közreműködésének elmaradása esetén hatástalanok az OLAF ajánlásai.

Éppen emiatt, illetve a határon átnyúló visszaélések, korrupciós ügyekbeli tehetetlenség miatt maga az OLAF vezére szorgalmazta a minap Budapesten, hogy az országnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ami így javítaná a korrupcióelleni küzdelem hatékonyságát.

Mi állhat a háttérben?

A cseh biztos már a januári látogatásakor is utalt rá, hogy a jövőben a strukturális és kohéziós alapokhoz való hozzáférést akár az EPPO-ban való részvételhez is köthetik, de ezt akkor még nem lehetett hivatalos bizottsági javaslatnak tekinteni. Most sem, ez "csupán" az illetékes uniós biztos javaslata.

Mindenesetre árulkodó, hogy ez az újra bedobott javaslat azután érkezett, amikor a múlt héten bedobott német javaslatot (jogállamisági keretek meglétéhez kötnék a 2020 utáni kohéziós pénzek kifizethetőségét) Jean-Claude Juncker bizottsági elnök lényegében lesöpörte az asztalról. Emellett a regionális politikáért felelős uniós biztos a Portfolio-nak szintén azt jelezte, hogy ellenzi az ilyenfajta "árukapcsolást".

A jelek szerint a brüsszeli testületen belül most újra elővették a saját "zsaroló" kártyát, hogy nyomást gyakoroljanak a fenti tagállamokra. Azt, hogy ebből az "árukapcsolásból" lesz-e tényleg valami, egyelőre bizonytalan.

Húsz tagállam az Európai Ügyészség létrehozása mellett döntött

Az Európai Bizottság ma délután ki is adott egy közleményt, amelyben üdvözölte, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács mai ülésén húsz tagállam politikai megállapodásra jutott arról, hogy megerősített együttműködés keretében létrehozzák az Európai Ügyészséget. Következő lépésként az Európai Parlament egyetértésére van szükség.

A hivatal létrehozását követően a független uniós főügyész hatáskörrel rendelkezik majd arra, hogy nyomozást és büntetőeljárást indítson az uniós költségvetést érintő bűncselekményekre - például az uniós forrásokkal kapcsolatos korrupció vagy csalás és a határokon átnyúló áfacsalásra - vonatkozóan. A pénzügyi csalással szemben az Unió egészében folytatott küzdelemre szakosodott, erős, független és hatékony hivatalról van szó.

Magyarország egyelőre nem kíván részt venni az Európai Ügyészség munkájában, ugyanakkor a hivatalt létrehozó rendelet elfogadását követően bármikor csatlakozhat az együttműködéshez.

Az új szervezetről Az EPPO az Olaszországban létrehozott maffiaellenes bűnüldöző szervekhez hasonló független testület lesz, ami képes lesz bonyolult ügyekben is gyorsan nyomozást indítani. Az OLAF és az Eurojust tevékenységét fogja kiegészíteni, amelyek nem tudnak önállóan nyomozni vagy vádat emelni. Mihelyt az EPPO létrejön és elkezd működni, a Bizottság szerint az Eurojustot is tehermentesítheti, amely így más bűnügyekre, főleg a terrorizmus elleni harcra összpontosíthat majd. A Csalás Elleni Hivatal (OLAF) nyomozás elindítására vagy vádemelésre vonatkozó ajánlásainak jelenleg mindössze a 40 százalékát követik a tagállami hatóságok, azaz a gyanús ügyek 60 százaléka folytatás és következmények nélkül marad. Ebben is hozhat változást az EPPO felállítása, hiszen az új uniós intézmény a határokon átnyúló áfa-csalásokon kívül az uniós forrásokkal összefüggő korrupciós ügyekben is nyomozhat majd. Becslések szerint a tagállami költségvetéseket minden évben minimum 50 milliárd euróval rövidítik meg a határokon átnyúló áfa-csalások, s azok közül is a legelterjedtebbnek számító körhinta-csalások. Sok olyan, több tagállamot érintő visszaélés van, ahol a tagállami ügyészek hatásköre nem kellően tág ahhoz, hogy gyorsan és hatékonyan tudjanak fellépni a bűnüldöző szervek. Miért van szükség az Európai Ügyészségre? Az Európai Bizottság összefoglalója emlékeztet: a nemzeti költségvetések Európa-szerte évente legalább 50 milliárd eurós héa-bevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. A szervezett bűnözés évről évre több milliárd eurós nyereségre tesz szert a nemzeti szabályok és a nemzeti büntetőeljárások megkerülésével. A héa területén kívül a tagállamok 2015-ben mintegy 638 millió euró összegű csalárd szabálytalanságról tettek bejelentést a Bizottságnak. A tagállami ügyészeknek csak korlátozott eszközeik vannak a nagyszabású, határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Áttörő változást hoz, hogy az új Európai Ügyészség Európa-szerte gyors nyomozásokat és valós idejű információcserét végez majd. Hogyan működik majd az Európai Ügyészség? Független hivatal Az Európai Ügyészség egységes hivatalként működik majd az összes résztvevő tagállamban. Szervezetileg a meglévő uniós intézményeken és szolgálatokon kívüli, magas szinten szakosodott és független hivatal lesz. Az Európai Ügyészség az EU érdekeit szem előtt tartva jár el, és nem kér és nem fogad el utasítást sem az uniós intézményektől, sem a tagállami hatóságoktól. Hatékony együttműködés a tagállami hatóságokkal Az Európai Ügyészség egy uniós szinten létrehozott központi hivatalból és a tagállamokban tevékenykedő delegált európai ügyészekből álló decentralizált szintből épül fel. A delegált európai ügyészek ezzel párhuzamosan megőrzik tagállami ügyészi feladatkörüket is (kettős megbízatás). A központi szint felügyeli a tagállami szinten folytatott nyomozásokat és büntetőeljárásokat az egész Unióra kiterjedő, hatékony koordináció és egységes megközelítés biztosítása érdekében. Így lehetővé válik mind a tagállami jogrendszerekre vonatkozó szakértelem és tapasztalat összegyűjtése, mind pedig a függetlenség megőrzése. Amennyiben z Európai Ügyészség nyomozást indít, a tagállami hatóságok ugyanannak a büntetendő cselekménynek a vonatkozásában nem gyakorolhatják saját hatáskörüket. Hatáskör a nyomozási és vádhatósági tevékenységek gyors lefolytatására Az Európai Ügyészség hatékony nyomozásokat tud majd végezni az uniós költségvetést érintő bűncselekményekre és a héacsalásra, közelebbről a 10 000 eurót meghaladó összegű csalásra és a 10 millió eurót meghaladó összegű nemzetközi héacsalásra vonatkozóan. Képes lesz határokon átnyúló intézkedéseket tenni anélkül, hogy hosszadalmas igazságügyi együttműködési eljárásokat kellene igénybe vennie. Közvetlenül a tagállami bíróságokon indíthat eljárást a bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ez minden bizonnyal több sikeres büntetőeljáráshoz és a csalásban érintett összegek hatékonyabb visszafizettetéséhez vezet majd. Átfogó megközelítés az adófizetők pénzének védelme érdekében Míg az Európai Ügyészség felel majd a bűnügyi nyomozásokért, továbbra is az OLAF feladata lesz az Unió pénzügyi érdekeit érintő szabálytalanságokra irányuló igazgatási vizsgálatok folytatása az EU összes tagállamában. E megközelítés az uniós költségvetés lehető legszélesebb körű védelmét biztosítja majd, javítva a ítélethozatal és a vagyonvisszaszerzés arányát. Az Európai Ügyészségről, annak létrehozásáról bővebben itt és itt olvashat.

Címlapkép forrása: AFP Fotó, Emmanuel Dunand
elektromosroller
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Brexit london tuntetes1500
GettyImages-1167008922
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes