Itt a brüsszeli figyelmeztetés: lassan a határait feszegeti Magyarország
Portfolio
Az erős 2018-as teljesítmény után lassan elérheti kapacitáskorlátait a magyar gazdaság - állapítja meg friss előrejelzésében az Európai Bizottság. Ezzel együtt az idei és a jövő évi növekedési előrejelzését is javította a testület, és arra figyelmeztetnek, hogy a bérnövekedés és a belső kereslet felfelé nyomhatja az inflációt és számottevően ronthatja a fizetési mérlegünk egyenlegét.
A tavaly őszi 3,4 százalékról 3,7 százalékra javította 2019-es magyar növekedési előrejelzését az Európai Bizottság , a 2020-as prognózist pedig 2,6-ról 2,8 százalékra emelték. A kedden megjelent friss elemzés szerint elsősorban a belső kereslet hajthatja a növekedést. Az export hozzájárulása viszont az eddiginél kisebb lehet, de ezt a jelek szerint ellensúlyozza a közösségi- és magánfogyasztás felpörgése.
A Bizottság kiemeli, hogy a fogyasztást elsősorban a foglalkoztatottság és a bérek emelkedése hajtotta már 2018-ban is, és ez várhatóan a következő két évben is folytatódik. A tavalyi 9,6 százalékról a béremelkedési ütem valamelyest lassulhat, de szerintük idén és jövőre is 6,5 százalék körül lehet. Ezzel párhuzamosan az egységnyi munkaerő költsége is emelkedhet évente 4 százalékkal.
A béremelkedéssel párhuzamosan a termelékenység továbbra sem indul erőteljes növekedésnek, a gépberuházások csökkenéséből pedig arra lehet következtetni, hogy a következő időszakban sem várható a termelékenység robbanásszerű emelkedése.
A javuló növekedési előrejelzés ellenére az Európai Bizottság szerint hosszabb távon lassulhat a bővülés üteme, mivel a belső kereslet lassan eléri korlátait, a külső oldalról pedig nem várható, hogy ezt ellensúlyozza az export. A bérek növekedése továbbra is meghaladhatja a termelékenység bővülését, miközben az emelkedő ingatlanárak miatt a lakosság jövedelmének egyre nagyobb részét költheti lakhatásra.
Az export oldaláról azt emelik ki, hogy a tervezett új feldolgozóipari beruházások ugyan javíthatják a kivitelt, ezt viszont ellensúlyozhatja a romló árversneyképességünk az emelkedő bérek miatt.
A munkaerő költségének emelkedése és a fogyasztás további élénkülése inflációs kockázatot hordoz a Bizottság szakemberei szerint, így a tavalyi 2,9%-ról 3,2%-ra gyorsulhat az áremelkedési ütem. A feldolgozatlan élelmiszerek és energiaárak nélkül számított inflációs ráta pedig ennél is magasabb, 3,9% lehet.
A Bizottság szerint 2019-ben a tavalyi 2,2%-ról ismét csökkenhet a költségvetés hiánya, a GDP 1,8%-a lehet, ami megegyezik a kormány várakozásaival. 2020-ra Brüsszelből 1,6%-os hiányt várnak, ami egy hajszállal magasabb csak a múlt heti konvergenciaprogramban szereplő 1,5%os kormányzati tervnél. A kormány nemrég bejelentett családvédelmi akcióterve az idén a GDp 0,1, jövőre pedig 0,5 százalékával emeli a hiányt, vagyis 2019-ben mintegy 35-40 milliárdos, 2020-ban pedig 170-200 milliárdos költséggel kalkulálhatunk.
Az államadósság az eddig vártnál gyorsabban csökkenhet, amiben szerepe lehet a tavalyi erőteljesebb esésnek is. Így az Európai Bizottság arra számít, hogy már az idei év végére 70% alá csökkenhet a GDP arányában a bruttó adósságunk, 2020 végén pedig 67,7 százalék lehet.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.