Míg tavaly Magyarországon az egyik legnagyobb ütemben nőttek a munkaerőköltségek az EU-ban, idén az első negyedévben már csak a hatodik helyet foglalta el. A bizonytalan gazdasági helyzet, a stagnáló gazdaság és a minimálbér tavalyinál alacsonyabb növekedése mind hozzájárult ehhez.
Új rekordra emelkedett a külföldi dolgozók száma Magyarországon, miközben a hazai foglalkoztatás már nem annyira acélos, mint korábban. A legtöbben most is a Fülöp-szigetekről és Vietnamból jöttek hozzánk, miközben nagyon sok ukrán munkavállaló hagyja el az országot. Ma már a román dolgozók száma is csökken, ami jelzi, hogy a magyarországi bérviszonyos közel sem olyan vonzóak, mint korábban.
Fenntarthatósági jelentés, adatgyűjtés a saját munkaerőről, az EU fizetési átlátszóság direktívája (Pay Transparency Directive), amely meg kívánja erősíteni a férfiak és nők egyenlő munkáért járó egyenlő díjazásának elvét, generációs kihívások, AI és a munkanélküliség - csak néhány aktuális téma, amire most a vállalatok HR-vezetői és a HR-területeken dolgozó kollégák kiemelt figyelmet fordítanak.
A Rossmann Magyarország Kft. 2024-ben növelte árbevételét, miközben a működési költségek és a bérkiadások is emelkedtek. Az üzemi eredmény nőtt az előző évhez képest, ugyanakkor az adózott eredmény csökkent. A dolgozói létszám és az átlagos bérköltség szintén növekedett, miközben a cég egy új logisztikai központ és központi iroda építésén is dolgozott, amelynek megvalósítása több évet vesz igénybe.
Sokakat meglephet, de ma már van olyan foglalkozás is Magyarországon, ahol 3 millió forint felett van a bruttó átlagbér. A 2 milliós határ elérése pedig már nemcsak a politikusok kiváltsága, már a szakorvosok is e szint felett járnak. Ugyanakkor továbbra is számos olyan szakma van, ahol mindössze tizedekkora a bér. Több mint 450 foglalkozás átlagbéreit mutatjuk be!
Japán gazdasága történelmi fordulóponthoz érkezett. Az ország három évtizeden át küzdött a deflációval, elöregedő társadalmával és a gyenge fogyasztói kereslettel, most azonban úgy tűnik, változás van a láthatáron. 2024-ben a Bank of Japan véget vetett a negatív kamatlábak korszakának, és jelezte: megkezdődik a monetáris normalizáció. A vállalatok rekordméretű béremeléseket hajtottak végre, az infláció újra megjelent, és a korábban visszafogott japán fogyasztók is elkezdtek bátrabban költeni. Mindez nem csupán gazdasági trendváltást jelez, hanem mély társadalmi átalakulásokat is elindított. A kérdés azonban továbbra is nyitott: tartós lesz-e a változás, vagy mindez csak egy rövid fellélegzés?
Márciusban már csak 8,5%-kal nőttek a bruttó bérek Magyarországon. Ilyen alacsony bérnövekedési ütemet utoljára 2021-ben láttunk.
A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – derült ki a CIB Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéséből. Utóbbi azt jelenti, hogy a korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP. Trippon Mariann, a bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy az MNB-nek változatlanul szűk a mozgástere: a jegybank az előttünk álló hónapokban várhatóan nem változtat az alapkamaton, miközben a forint euróval szembeni árfolyama tartósan a 400-as szint felett marad.
A munkaerőpiac kihívásai és a gazdaság lassulása ellenére kimagasló évet zárt tavaly a Pensum, az árbevétel 79 százalékkal nőtt, az adózott eredmény pedig több mint megháromszorozódott. A lendület mögött tudatos szervezetfejlesztés, a kkv-szektor célzott megszólítása és hatékony piacbővítés áll. A vállalat már külföldi akvizíciókon dolgozik, miközben Magyarországon a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságával is meg kell küzdenie. A vezetés ugyanakkor bizakodó, a következő időszakban már a külföldi piacokról származhat a profit nagy része, mondta el a Portfolio-nak a tőzsdén jegyzett Pensum társalapítója és igazgatósági tagja, Hadházy Tamás, akivel a cég tőkepiaci terveiről is beszéltünk.
A Pensum-sztorival kiemelten is foglalkozunk következő befektetési konferenciánkon. Május 8-án lesz a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol profi szakemberek osztják meg befektetési ötleteiket, legyen szó a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kripto-, ingatlan- vagy műtárgypiacról. Most érdemes jelentkezni! Információ és jelentkezés
Az idei első negyedévben 2 250 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére – derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez a szint 9,1 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 2 061 forintos értéket. A felsőbb bérkategóriákban ennél mérsékeltebb volt a bérnövekedés üteme: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2024 első negyedévéhez képest 7,4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.
Senki nem csodálkozik azon, hogy a vezérigazgatói fizetések a sokszorosát teszik ki egy átlagos dolgozó bérének, de az is sokat mondó adat, ha ezt órákra váltjuk és kiszámoljuk, hogy egy vezérigazgatónak mennyi időt kell dolgoznia a munkavállalók átlagos éves fizetéséért. Mutatjuk, hogy a legnagyobb vállalatoknál hogyan alakulnak az arányok, hol tudja a leggyorsabban megkeresni a cégvezér a medián éves fizetést.
A bérek átláthatóságára kidolgozott európai uniós irányelv célkitűzéseit 2026. június 7-éig kell teljesíteniük a tagállamoknak. Ennek értelmében az EU-ban működő cégeknek nyilvánossá kell tenniük az új pozícióikhoz tartozó fizetési információikat, valamint a munkavállalóik számára a meglévő bérsávjaikat az átláthatóság javítása, és a nemek közötti bérkülönbség csökkentése érdekében. Az, hogy a magyar jogszabályi környezet a célok elérése kapcsán pontosan hogyan fog változni, még nem ismert, a vállalatoknak viszont érdemes erre a helyzetre időben felkészülniük – ezt a témát járta körül a Profession.hu Backstage podcast legújabb adása.
Bár az idei év elején 10%-kal nőttek a keresetek országos szinten, nem mindenki örülhetett ennyire. A vállalkozások általánosságban komoly kihívásokkal néznek szembe a gyengélkedő gazdaság és a bizonytalan kilátások miatt.
A valamelyest normalizálódó, de továbbra is magasan alakuló olaj-és gázár környezetben sikeres évet tudhat maga mögött a Mol - a jó teljesítmény pedig a felsővezetők javadalmazásában is nyomon követhető. A társaság ma este közzétette az éves közgyűléséhez tartozó dokumentumokat, amelyek tartalmazzák a vezetőség 2024-es javadalmazási számait. Szakértők szerint ezek a juttatások ugyanakkor nem csupán a már elvégzett munka jutalmát és a felelősség elismerését jelentik, hanem egyben a vezetők megtartását is szolgálják, a nemzetközi vállalatoknál stratégiai cél is egyben, hogy a jó vezetőket megszerezzék és megtartsák.
A bérminimum 7, illetve a minimálbér 9%-os emelésénél is nagyobb ütemben nőttek a bérek januárban. Országos átlagban elérte a 10%-ot a béremelkedés mértéke. Akinek eddig nem sikerült kétszámjegyű emelést elérni, annak összegyűjtöttük, mivel érvelhet a munkahelyén!
Magyarországon 2024-ben az óránkénti munkaerőköltség az egyik legnagyobb mértékben, 13,6%-kal emelkedett az előző évhez képest, ami az EU egyik legjelentősebb növekedése. Ennek ellenére a magyar munkaerőköltség továbbra is az uniós rangsor vége felé maradt, hiszen az egyik legalacsonyabb értéket mutatta. Csupán két kelet-európai országot, Bulgáriát és Romániát tudta megelőzni.
A szokásos forgatókönyvet látjuk a vámháborúban.
Nem tiltott: de veszélyes.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez komoly fenyegetés lehet az országra nézve.
Egymás legnagyobb riválisai.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
