Rossz hír érkezett a forint számára

2026. február 13. 12:43 | Portfolio

Rossz hír érkezett a forint számára

A vártnál lassabban csökkent a lengyel infláció januárban a pénteken megjelent adatok szerint. Ez bizonytalanságot keltett a jegybanki kamatvágások várható ütemezésével kapcsolatban, mivel a befektetők korábban már márciusban lazításra számítottak – adta hírül a Bloomberg. A hír nem jelent jót a forintnak sem, hiszen az MNB a legvalószínűbb forgatókönyv szerint már következő ülésén csökkentheti az alapkamatot. Ha a lengyelek késlekednek, akkor a kamatelőnyünk mértéke csökkenhet – igaz, ennek önmagában nem valószínű, hogy nagy hatása lesz a hazai fizetőeszközre, azonban a cseh kamatvágás esélyének csökkenésével már jelentősebb lehet a következmény.

Mély recesszióba került Románia a durva állami megszorítások miatt

2026. február 13. 11:08 | Portfolio

Mély recesszióba került Románia a durva állami megszorítások miatt

Technikai recesszióba süllyedt a román gazdaság, miután tavaly az utolsó negyedévben közel két százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék (GDP). Így az éves növekedés messze elmaradt a kormány eredeti, év eleji várakozásaitól, miközben Bukarest februártól – az államháztartási hiány féken tartása érdekében – drasztikusan szigorította a betegszabadságok kifizetésének szabályait. A piacok és a befektetők most a Fitch Ratings péntek esti hitelminősítői döntésére várnak - tudósított a Világgazdaság.

Felfestette az ördögöt a falra az IMF: kényszerpályára kerül Európa nagyhatalma

2026. február 13. 10:47 | Portfolio

Felfestette az ördögöt a falra az IMF: kényszerpályára kerül Európa nagyhatalma

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss jelentése szerint Németországnak 2035-ig mintegy 220 milliárd eurónyi kiigazításra – megtakarításra vagy többletbevételre – van szüksége az államadósság stabilizálásához, amit elsősorban a nyugdíjrendszer átalakításával, támogatások csökkentésével és célzott adóemelésekkel tartanak elérhetőnek - tudósított a Handelsblatt.

Hihetetlen, de tavaly nőtt az építőipar

2026. február 13. 08:36 | Portfolio

Hihetetlen, de tavaly nőtt az építőipar

Javítani tudott tavaly év végén az építőipar: a termelés volumene decemberben 6,5%-kal meghaladta az előző havit, csaknem teljesen korrigálva a novemberi  visszaesést. 2025 egészében - két recessziós év után - minimálisan nőtt az ágazat teljesítménye az előző évhez képest.

Magyarok millióit érinti a lakhatási válság 2026-ban is

2026. február 12. 11:55 | Portfolio

Magyarok millióit érinti a lakhatási válság 2026-ban is

A szerdai Checklistben (16.30-tól) Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdeztük arról a javaslatcsomagról, civil és szakmai szervezetek közösen állítottak össze Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás.

A műsor első felében egyébként azokról az értesülésekről, Facebookon terjedő grafikonokról volt szó, amik azt állítják: az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgettünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.

2026. február 11. 17:05 | Portfolio

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével. 

A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

Csúnya képet mutatnak az uniós fejlettségi listán Magyarország régiói

2026. február 11. 13:10 | Portfolio

Csúnya képet mutatnak az uniós fejlettségi listán Magyarország régiói

Az Európai Unió 20 legkevésbé fejlett régiójából négy magyar, ennél több területet csak Görögország "delegál" a kétes dicsőségű listára. További szomorú fejlemény, hogy a hét magyar régióból kettő gazdasági növekedése az elmúlt negyed században(!) nem érte el az uniós átlagot sem.

Nagyon hiányoznak az EU-pénzek a magyar gazdaságból, de egy nagy hiba van a számításokban

2026. február 11. 06:00 | Szabó Dániel

Nagyon hiányoznak az EU-pénzek a magyar gazdaságból, de egy nagy hiba van a számításokban

Hiányoznak az uniós milliárdok a magyar költségvetésből – ez aligha vitatható. Az viszont már korántsem egyértelmű, hogy ebből milyen következtetéseket lehet levonni a gazdaság teljesítményére nézve. Az elmúlt hetekben egymást érték azok a grafikonok, amelyek szoros, szinte mechanikus kapcsolatot sugallnak az EU-források beáramlása és a GDP alakulása között. Megnéztük a számokat: valóban ennyire egyszerű lenne a képlet, vagy az uniós transzferek és a növekedés viszonya jóval összetettebb annál, mint amit egy látványos ábra sejtet?

Megszólalt Magyarországról a hitelminősítő: a közelgő választások miatt különösen magas az adósságkockázat

2026. február 10. 16:07 | Portfolio

Megszólalt Magyarországról a hitelminősítő: a közelgő választások miatt különösen magas az adósságkockázat

2026-ban érezhetően nőnek a közép- és kelet-európai térség államadósság-besorolásait érintő kockázatok a Standard & Poor's Global Ratings (S&P Global) hitelminősítő friss elemzése szerint. A térség legtöbb kormánya jelentős költségvetési hiánnyal küzd, az államadósság szintje jóval a járvány előtti szint fölött maradt, mivel a politikai széttagoltság és a sűrű választási naptár az elmúlt években érdemben hátráltatta a költségvetési konszolidációt. Mindezek mellett az orosz-ukrán háború közelsége, a német gazdasági fellendülés lassúsága és az EU-s források lassú beérkezése jelent negatív kockázatot a térség országai számára.

Miért fontos még mindig a gazdaság növekedése egy országnak?

2026. február 09. 17:00 | Vidovszky Áron

Miért fontos még mindig a gazdaság növekedése egy országnak?

Már hallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első részében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közelmúltban tett kijelentéséről volt szó, miszerint a Fidesz gazdaságpolitikájának van egy „nulladik lépése”, azaz hogy a növekedés nem minden áron való cél. A szokatlan megszólalást Virovácz Péterrel, az ING vezető makrogazdasági elemzőjével tekintettük át. A műsor második felében arról volt szó, hogy Portfolio friss privátbanki felmérése szerint december végén a magyar gazdagok számláin lévő összeg megközelítette a 13 ezer milliárd forintot. Kik kezelik a legnagyobb vagyont? Mekkora most egy átlagos privátbanki számla Magyarországon? Több más mellett ezeket is áttekintettük Palkó Istvánnal, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjével.

Főnixként támadt fel Európa a gazdasági letargiából

2026. február 07. 06:00 | Babos András

Főnixként támadt fel Európa a gazdasági letargiából

A közelmúlt adatai alapján Európa gazdaságában megkezdődött a fellendülés - írják elemzésükben a BNP Paribas közgazdászai. Az elmúlt évek megrázkódtatásai – különösen az inflációs és energiaársokk, a kereskedelmi háború, valamint a franciaországi politikai bizonytalanság – nem kímélték a kontinenst, mostanra azonban úgy tűnik, hogy a nehézségeket egyre inkább sikerül leküzdeni. Az euróövezet GDP-növekedése 2025-ben 1,5 százalékos volt, 2026-ra pedig legalább ugyanilyen kedvező kilátások látszanak. Cikkünkben öt olyan érvet mutatunk, ami miatt érdemes bízni az európai gazdaságban.

Részletes keresés