Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében részletes GDP-adatot elemeztük, amelyet ma tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második részben a Magyar Nemzeti Bank 2024-es beszámolóját elemeztük Beke Károllyal, a Portfolio makroelemzőjével.
Az OECD friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság csak lassan lábal ki: a 2024-es 0,5 százalékos GDP-növekedést 2025-ben 0,9, majd 2026-ban 2,4 százalékos bővülés követheti. A növekedés motorját a reálbérek emelkedése révén élénkülő lakossági fogyasztás adja, miközben a beruházások továbbra is gyengék, és a külpiaci bizonytalanságok – különösen Németország lassú kilábalása – jelentős kockázatot jelentenek. Az OECD jelentős reformokat is javasol.
Az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,2%-kal alulmúlta az előző negyedévit. A ma megjelent GDP-"növekedési" adat megegyezik az előzetessel, ami egy hónapja óriási kellemetlen meglepetést jelentett. A ma megjelent részletes jelentésből már tisztább képünk lehet arról, hogy miért nincs gazdasági növekedési Magyarországon.
A német gazdaság várhatóan 0,3%-kal zsugorodik idén, ami a háború utáni történelem leghosszabb gyengélkedési időszakát jelenti - közölte a Német Kereskedelmi és Iparkamara (DIHK).
Visszafogott gazdasági növekedés és gyakorlatilag stagnáló költségvetési hiány jellemezheti a következő két évben Magyarországot, ebben a környezetben pedig nagy kérdés, meddig tart majd a hitelminősítők türelme, hiszen valamelyik cégnél már most is rezeg a léc, hogy esetleg leminősítenek – mondta egy szerdai székesfehérvári üzleti fórumon Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint a forint árfolyama jelenleg nagyjából egyensúlyban van, az év végéig várhatóan nem mozdul majd ki a 395-410-es sávból az euró jegyzése.
A vámháború fennálló kockázatai jelentősen korlátozzák a hazai növekedési kilátásokat, ugyanakkor az európai gazdasági élénkítés pozitív hatásai inkább csak jövőre éreztetik hatásaikat, ezért az MBH Elemzési Centrum szakértői az idei évre 1,1 százalékra mérsékelték növekedési előrejelzésüket. A bank eseményén kiderült, hogy a szakértők szerint az év második felében megindulhat a hazai gazdaság élénkülése, mely év vége felé a foglalkoztatásra is pozitív hatást gyakorolhat. Az infláció megfékezése érdekében várhatóan a jegybank kivár a kamatcsökkentéssel, amit a forint árfolyamának ingadozása is indokol.
A remélt gazdasági élénkülés elmarad – az Európai Bizottság visszavágta az EU és az eurózóna GDP-előrejelzéseit. A 2025-ös gazdasági növekedési kilátások az Unión belül hazánkban romlottak a harmadik legnagyobb mértékben Ausztria és Németország után. A borús képben pozitívumot az infláció alakulása jelent: az EKB már az idei év közepére elérheti a célkitűzését.
2025-ben várhatóan 0,8%-kal bővül a magyar gazdaság, ez lényegesen alacsonyabb a tavaly őszi 1,8%-os prognózisnál – derül ki az Európai Bizottság hétfőn ismertetett gazdasági előrejelzéséből. A növekedés még 2026-ban is csak 2,5%-ra pörög fel a korábban várt 3% feletti dinamikával szemben. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a költségvetési hiány idén a GDP 4,6%-a lehet, ahonnan jövőre ismét emelkedhet a kormány által a közelmúltban bejelentett intézkedések miatt.
Elszálló élelmiszerárak, zsugorodás az első negyedévben, nemzetgazdasági jelentőséggel bíró autóipar - ismerős jelenségek. Mindez igaz Japánra, ahol nemrég csalódást keltő GDP-adatról adott tájékoztatást a kabinetiroda. A szigetországnak nem csupán egy ott évtizedek óta nem tapasztalt problémával, a magas inflációval kell megküzdenie, de a vámháború is fájó pontokon érinti.
A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét – derült ki a CIB Bank legfrissebb makrogazdasági előrejelzéséből. Utóbbi azt jelenti, hogy a korábban vártnál jóval szerényebb – kevéssel egy százalék feletti – ütemben növekedhet a magyar GDP. Trippon Mariann, a bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy az MNB-nek változatlanul szűk a mozgástere: a jegybank az előttünk álló hónapokban várhatóan nem változtat az alapkamaton, miközben a forint euróval szembeni árfolyama tartósan a 400-as szint felett marad.
Magyarország az egyik legnagyobb vesztese lehet Donald Trump amerikai elnök vámháborújának – legalábbis az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint, amely most először számszerűsítette az amerikai vámintézkedések hatását 39 országra.
Az amerikai nagykereskedelmi készletek az elemzők által vártnál nagyobb mértékben emelkedtek márciusban, miközben több termékkategóriában csökkenés volt tapasztalható. A vámháború miatt sok cég már elkezdett raktározni.
A vártnál gyengébb első negyedéves GDP-adatok után Nagy Márton is megszólalt a gazdaság kilátásai kapcsán.
A minden várakozásnál rosszabb magyar GDP-adat tudatosította a többször beígért növekedési fordulat újbóli késlekedését, akár teljes elmaradását. Az újraiparosítás jegyében kifejlesztett gazdasági szerkezetben a GDP fenntartható, természetes növekedési üteme immár valahol a másfél és kettő százalék közé esik. Az idei növekedés azonban talán még ezt a szintet sem éri majd el.
Bár visszaesett a GDP az első negyedévben, a kormány a költségvetés számait helyesnek tartja, és nem kívánja feladni gazdaságfejlesztési céljait – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában. A kormányfő szerint a növekedés elmaradása nem lehet kifogás, ezért továbbra is kitartanak az adócsökkentési és iparfejlesztési program mellett. Az édesanyák élethosszig tartó adómentességre, a nyugdíjasok pedig októberben élelmiszer-áfa visszatérítésre számíthatnak.
Peter Navarro, Donald Trump kereskedelmi főtanácsadója pozitív fejleményként értékelte az amerikai gazdaság 0,3 százalékos zsugorodását mutató adatokat, kijelentve, hogy a vámok miatti importnövekedés hatásának kiszűrésével valójában 3 százalékos növekedés látható – közölte a Newsweek.
Kedden folytatódnak az egyeztetések.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
