Az olasz kormány lefelé módosítja gazdasági növekedési előrejelzéseit az amerikai kereskedelmi vámpolitika miatti bizonytalanság közepette.
Donald Trump elnök vámintézkedései súlyos gazdasági következményekkel fenyegetik Európát, visszafogva az európai exportot és gazdasági növekedést. Az elemzők, köztük az ABN Amro és a Goldman Sachs szakértői a gazdasági teljesítmény érdemi visszaesésére számítanak, stagnáló vagy akár recessziós időszakot jelezve előre. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az inflációs nyomás gyengülése miatt az Európai Központi Bank várhatóan gyorsított kamatcsökkentési ciklusba kezd. A kieli Világgazdasági Intézet (Kiel Institute) becslései szerint Európában a termelés és az export csökkenése mellett mérsékelt deflációs hatások is jelentkezhetnek, ami további bizonytalanságokat idézhet elő. Viszont lendületet adhat Európának, hogy a monetáris lazítás, az alacsonyabb energiaárak és a kiszámíthatóbb környezet vonzóbb, mint az Egyesült Államok kiszámíthatatlan, magasabb inflációs környezete.
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter a NATO külügyminiszteri találkozó második napjának kezdete előtt kijelentette, hogy Norvégia megkérdőjelezi az Egyesült Államok által elvárt, a GDP 5%-át kitevő védelmi ráfordítások jogosságát – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
Gyakran szokták mondani a szakértők, hogy Magyarországot az adottságai alapján agrárországnak tekinthetjük, melynek egyik oka az, hogy területének több mint fele mezőgazdasági terület. Az is sokszor elhangzik, hogy például a kukoricából, legalábbis a jobb években, akár kétszer annyit állítunk elő, mint amennyi a belső szükséglet, így bőven jut exportra is. A számok azonban azt is mutatják, hogy a magyar GDP lényeges szelete a szolgáltató szektorból és az iparból származik. De akkor most agrárország vagyunk vagy sem? Erre a kérdésre keressük a választ az Alapvetés új műsorában Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Az Atlanta Fed GDPNow előrejelző modellje szerint 2025 első negyedévében 3,7 százalékos GDP-csökkenés várható az Egyesült Államokban, ami jelentős romlás a március végi 2,8 százalékos visszaesési előrejelzéshez képest - írja a Fed Atlanta.
Ekrem İmamoğlu, Isztambul ellenzéki polgármesterének letartóztatása politikai vihart kavart Törökországban: tömegtüntetések robbantak ki, a török líra történelmi mélypontra süllyedt, a jegybank pedig 11,5 milliárd dolláros beavatkozással próbálta megfékezni az árfolyamzuhanást. A Recep Tayyip Erdoğan elnök vezette kormány vészintézkedésekkel igyekszik stabilizálni a helyzetet, miközben a gazdaságot magas infláció, regionális egyenlőtlenségek és egyre romló lakossági hangulat terheli. A politikai instabilitás és a romló gazdasági kilátások miatt egyre többen támogatják az előrehozott választások kiírását. Ez egy klasszikus tyúk-tojás problémához vezet: melyik következik miből, a gazdasági problémákból a politikai válság, vagy csak most jöhet az újabb krízis?
A német kormány a gazdaságélénkítés és a védelmi kiadások növelése érdekében döntött az adósságfék-szabályok átalakításáról, amely akár 220 milliárd eurós plusz mozgásteret biztosíthat a következő években. A Bundesbank javaslata szerint, ha az államadósság a GDP 60%-a alatt marad, a kormány a GDP 1,4%-ának megfelelő hitelt vehetne fel évente, amelyből 0,9 százalékpontot beruházásokra kellene fordítani. Az UBS és a Morgan Stanley szerint a lépés berúghatja a német gazdasági motort, ami kulcsfontosságú lehet a vámháborús fenyegetések miatt.
Az olasz gazdaság 0,1 százalékos növekedést ért el 2024 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest, ami főként a szilárd beruházásoknak köszönhető. Az ISTAT statisztikai hivatal ezzel felfelé módosította korábbi, stagnálást jelző becslését – írja a Reuters.
Súlyosan csökkenhet az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2025 első negyedévében, az Atlanta Fed friss GDPNow modellje szerint. A hétfőn ismertetett friss amerikai adatok alapján a modell immáron 2,8%-os csökkenést jósol.
A múlt héten a tőzsdéket a geopolitikai események mozgatták, különösen az amerikai–ukrán tárgyalások és Trump kereskedelmi fenyegetései. A hét eleji optimizmus péntekre szertefoszlott, miután Trump és Zelenszkij konfliktusa felerősítette a bizonytalanságot. A befektetők most az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntésére, az amerikai munkaerőpiaci adatokra és a kínai politikai bejelentésekre, valamint az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára figyelhetnek majd. Ezen a héten is hullámvasútba kerülhet a forint.
Az Egyesült Államok gazdasága 2025 első negyedévében váratlanul zsugorodhat az Atlanta Fed friss GDPNow modellje szerint A becslés szerint a GDP 1,5%-kal csökkenhet, miközben korábban még 2,3%-os növekedést vártak. A hirtelen visszaesés mögött elsősorban a nettó export romlása és a lakossági fogyasztás lassulása áll, ami recesszióközeli helyzetet vetíthet előre.
Bár az EU számára jelentős kiadásnövekedést jelentene a védelmi beruházások felfuttatása, a gazdasági hatások már rövid távon is kedvezők lehetnek. A Kiel Intézet elemzése szerint a védelmi kiadások növelése akár 0,9-1,5 százalékponttal is hozzájárulhat az európai GDP bővüléséhez, mivel a hadiipari beruházások munkahelyeket teremtenek és fellendítik a technológiai innovációt nagyon rövid idő alatt. Hosszú távon pedig a védelmi iparba áramló források javíthatják az uniós gazdaság versenyképességét, különösen a termelékenység növekedésén keresztül. Mario Draghi, volt EKB-elnök reformcsomagja szerint a megfelelő koordináció és közös uniós finanszírozás segíthet abban, hogy a védelmi beruházások ne csak az európai biztonságot erősítsék, hanem gazdasági előnyöket is teremtsenek. Az uniós gyártók előnyben részesítése és a védelmi beszerzések EU-s összehangolása szintén hozzájárulhat az ipari kapacitások fejlesztéséhez és a gazdasági növekedéshez.
A gazdasági növekedés könnyen lehet, hogy alacsonyabb lesz, mint ahogy a kormány várja az idei évben, miközben az infláció biztos, hogy nagyobb lesz, mint ami a kabinet prognózisában szerepel - ez olvasható ki a Költségvetési Tanács friss jelentéséből. A költségvetés tartásához nagyon feszes gazdálkodásra lesz szükség.
A magyar gazdaság 2025-ben mérsékelt növekedésnek indulhat, de az infláció újbóli gyorsulása, a forint gyengülése és a külkereskedelmi egyenleg romlása kockázatokat jelent – írja friss előrejelzésében azz Egyensúly Intézet szerint a fogyasztás lehet a gazdasági bővülés fő motorja, de a munkaerőpiac lassulása és a fiskális politika választásokhoz igazított lépései meghatározóak lesznek.
Ha felületesen nézzük, a nyugati szankciók nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, sőt paradox módon hozzájárultak a növekedés visszaállításához. Mindez az állami kiadások drasztikus emelkedésének, a belső fogyasztásnak és a szankciók által előidézett importhelyettesítésnek köszönhető. A kedvező számok mögött mélyebb problémák húzódnak: a gazdasági növekedés döntően a hadikiadásokból fakad, a munkaerőhiány és az infláció egyre súlyosbodik, miközben az orosz technológiai fejlődés elmarad. Mindez arra utal, hogy bár Oroszország egyelőre elkerülte az összeomlást, a hosszú távú fenntarthatóság kérdéses, és a háború befejezése válhat a gazdasági stabilitás kulcsává.
A lengyel gazdaság teljesítménye a várakozásoknál valamivel gyengébb volt 2024 utolsó negyedévében, de még így is felülmúlta a régió más országait. A statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint a GDP-növekedés üteme enyhén lassult, amit elsősorban a külső kereslet gyengülése okozott, miközben a belföldi fogyasztás továbbra is erős maradt.
Teljesen satuba fogták az Európai Uniót, komoly politikai meanderezés indult.
Vannak más meglepő kijelentések is.
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
