unios koltsegvetes helyreallitasai alap botranyos kiszivarogtatas martin selmayr200526
Uniós források

Botrányos kiszivárogtatás a nagy EU-s tervről: Magyarország komolyan aggódhat

Portfolio
Az Európai Bizottság berkein belül igen nagy botrány történt, hiszen már hétfő délután nyíltan elmondta a mindenki által nagyon várt uniós koronavírusos helyreállítási alap részleteit az osztrák hírügynökségnek Martin Selmayr, a Bizottság bécsi képviseletvezetője, noha a végső részleteket csak két nappal később, azaz holnap a déli órákban fogják hivatalosan bejelenteni Brüsszelben. Ami eddig tudható a tervről, amiatt komolyan aggódhat Magyarország, mivel még az eddig kalkulálhatónál is nagyobb lehet a visszaesés a 2021 utáni EU-s pénzeinknél. Azóta egyébként be is jelentették a nagy tervet, aminek Magyarországot érintő részleteivel külön cikkben is foglalkoztunk.

Mi történt?

Mivel a Politico tudomása szerint a Bizottság hajtóvadászatot indított az elmúlt hetekben a menekültügyi reformterv előzetes kiszivárogtatójának megtalálására, így a szigorú kommunikációs rend ennyire nyílt megsértése miatt esélyes, hogy lesz valamilyen személyi következménye ennek az ügynek is, ami a „négy fukar" tagállamot alkotó csoport egyik fővárosában történt. Ez még akkor is esélyes, ha végül nem a végleges számokat és összefüggéseket szivárogtatta ki Selmayr (ld. fenti képünkön), hiszen holnap délelőtt ülésezik a biztosok testülete, és ott dől el minden végső kérdés.

Selmayr egyébként az előző bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker kabinetjét vezette, majd a 30 ezer fős Bizottság titkárává tette meg szintén botrányos körülmények között Juncker. Selmayrt sokan „buldózernek” és "szörnynek" becézték igen kemény stílusa miatt, aztán részben emiatt, részben Juncker mandátumának lejárata miatt küldték a bécsi képviselet vezetői posztjára. Az ilyen magasrangú bizottsági tisztségviselőkre elég szigorú kommunikációs keretek vonatkoznak: hivatalosan nem beszélhetnek előre egy bejelentés alatt álló tervről, főleg nem ennyire konkrét számokat elmondva, amit aztán ráadásul meg is ír egy lap.

Mik szivárogtak ki és mit jelent mindez?

Ahogy hangsúlyoztuk és aztán később a Politico-nak is mentegetőzött Selmayr: nem biztos, hogy az alábbiak a végleges keretek és számok, de egy mai francia nyilatkozat is megerősíti, hogy ez lehet a végső váz:

  • A Bizottság egy 2022 végéig szóló,  500 milliárd eurós méretű helyreállítási alap javaslatát fogja holnap bejelenteni a koronavírus válságból való kilábalás támogatása érdekében és vele párhuzamosan egy 1000 milliárd eurós keretösszegű 2021-2027-es uniós keretköltségvetést (MFF). Így lenne tehát 1500 milliárd eurós az uniós „válasz” a válságra, és ehhez jönne még hozzá a már eldöntött 540 milliárd eurós keret (240 milliárd euró hitel érdemi feltételek nélkül az eurózóna tagoknak, 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi program, 200 milliárd eurós kkv-finanszírozási program).
  • Az 500 milliárd euró éppen az a méret, amit a múlt heti német-francia javaslat tartalmazott, de az 1000 milliárd euró máris gyanús, mert a februárban félbeszakadt állam-és kormányfői egyeztetéseken 1095 milliárd eurós méretről vitáztak (az együttes GNI 1,074%-a). Itt tehát visszalépés jelei látszanak, ami magyar szempontból nagyon nyugtalanító, hiszen a kohéziós és agrárpénzeink további vágását vetíti előre az eddig reál értelemben kalkulált 20-25%-hoz képest, miközben a helyreállítási alapnál eleve könnyen elképzelhető, hogy nettó befizető lesz Magyarország (nem mi leszünk a fókuszban). A mai francia EU-ügyi miniszteri nyilatkozat is ezt rója fel: nem szabad a hosszú távú keretköltségvetés kárára, a helyreállítási alap felé való forrásátcsoportosítás érdekében lépni, mint ahogy azt a négy fukar tagállam követeli.
  • Az 500 milliárdos helyreállítási alapot az uniós költségvetésen keresztül osztanák majd ki, hiszen az április 23-i EU-csúcson az állam- és kormányfők már döntést hoztak róla, hogy az EU költségvetését felhasználják az újjáépítésre. Az 500 milliárd eurós keret terhére felhatalmaznák az Európai Bizottságot, hogy kötvényeket bocsásson ki a tőkepiacokon és így közös kötvénykibocsátással finanszíroznák ezt a programot. Amint múlt heti elemzésünkben rámutattunk: ez történelmi jelentőségű változás lenne, mert az elmúlt évtizedben ezt ellenezték a németek, de a múlt heti javaslattal beleegyeztek ebbe és ez a közös fiskális politika felé való elmozdulást is jelzi, vagy még nagyobb szavakkal: az Európai Egyesült Államok koncepciója felé.
  • A bécsi képviseletvezető jelzése szerint a leginkább rászoruló tagállamoknak és térségeknek szóló 500 milliárdos alap nagyobb része a német-francia javaslattal összhangban vissza nem térítendő támogatásokat takarna majd, ő 60-70%-ot mondott (ez jönne a 2021-2027-es EU-s költségvetésből), a maradék 30-40%-os rész pedig hiteleket jelentene. Így tehát a német-francia javaslat nyomai is megmaradnának a bizottsági javaslaton, és a négy fukar által szorgalmazott „csak hitelt adjunk” koncepció egy része is. Tipikus brüsszeli kompromisszum jele lenne ez, igaz a végső döntés a tagállamok kezében van a bizottsági javaslat alapján, de a testület nyilván igyekszik olyasmit javasolni, ami a kirajzolódó erővonalak mentén végül esélyes, hogy elfogadásra kerül.
  • Selmayr szerint egyébként nincsenek is valójában akkora viták a tagállamok között, mint ahogy kívülről látszik és emiatt a nyáron el is fogadhatják majd az egész csomagot (helyreállítási alap és 2021-2027-4s büdzsé), és bár a június 18-i EU-csúcson is megpróbálják már ezt, de esélyes, hogy kell még hozzá egy második nekifutás június végén, vagy július elején.
  • Az 500 milliárdos helyreállítási alap forrásai négy csatornán keresztül áramlanak majd a leginkább rászoruló országokhoz és régiókhoz: fele egy ún. helyreállítási eszközből érkeznek, ami a tagállamok reformjait támogatná és azt, hogy a versenyképességük és az ellenálló képességük erősödjön. Selmayr szavai szerint valójában ez lenne a korábban tervezett eurózónás költségvetés átdolgozott, ezúttal már minden tagállam számára rendelkezésre álló büdzsé, igaz ahogy a német-francia javaslat is és Ursula von der Leyen bizottsági elnök EP-beli felszólalása is tartalmazta, a kiosztott forrásoknak erősíteni kell az említett célokat a tagállamokban.
  • Az 500 milliárdos alap másik fele három további csatornán keresztül érkezne a tagállamokhoz: egyrészt a kohéziós forrásokból (a felzárkóztatási programokon keresztül), másrészt az ún. méltányos átállási alapon keresztül, ami a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében szükséges tagállami beruházásokat hivatott finanszírozni, harmadrészt pedig az InvestEU nevezetű programon keresztül. Utóbbi a korábbi Juncker-terv átdolgozott változata, amibe az uniós költségvetési források mellé magánbefektetői forrásokat is bevonnak és ezen keresztül finanszíroznak tagállami infrastrukturális és kkv-programokat. Selmayr jelzése szerint az InvestEU keretében létrehoznának egy olyan programot, ami a cégeknek likviditási segítséget nyújtana, illetve stratégiai befektetéseket eszközölhetne a fontosabb cégekben. Ezek szintén mind egybevágnak azzal, amit Ursula von der Leyen iránymutatásként felvázolt az EP-képviselők előtt.
  • Ha már közös kötvénykibocsátás felé mozdulna el a közösség, akkor ahhoz további közös költségvetési bevételi forrásoknak is kell társulnia, erre szintén utalt beszédében a bizottsági elnök és Selmayr úgy tudja, hogy a műanyagadó és a CO2-kibocsátás kereskedelmi rendszerből (ETS) származó adó mellett a Bizottság egy CO2 „határátlépési” adót, a belső piacon tevékenykedő nagyvállalatokra kivetett adót, illetve egy digitális cégekre kivetett adót is be fog jelenteni. Ezek együtt szavai szerint mintegy 300 milliárd eurónyi bevételt tudnának generálni az uniós költségvetés számára, igaz ahhoz, hogy ebből is valóság legyen, mind a 27 tagállamnak egyhangúan rá kellene bólintania.
  • Amint azt a német-francia javaslat alapján mi is megírtuk: a helyreállítási alap kapcsán kibocsátott bizottsági kötvények visszafizetését 2027 utánra tolnák, de Selmayr szerint ezt a tervet még megakaszthatja a „négy fukar”. A konstrukció így nézne ki: a megemelkedő tagállami garanciavállalással kibocsátja a feltehetően 8-10 éves futamidejű kötvényeket az Európai Bizottság, a bevont forrást szétosztja a vírusválsággal legjobban sújtott tagállamoknak és ágazatoknak vissza nem térítendő támogatásként, aztán amikor lejárnak a kötvények a 2021-2027-es büdzsé után, akkor kell a Bizottságnak ezt visszafizetnie a befektetőknek. Ezt két forrásból tudja majd megtenni a testület: vagy az addigra megemelkedő tagállami EU-s költségvetési befizetésekből (GNI-alapú, vagy átengedett adók és járulékok, ld. fentebb), vagy direkt tagállami pótlólagos befizetésekből.
  • Selmayr is "fontos történelmi pillanatot" emleget a helyreállítási alapnál a közös uniós kötvénykibocsátás miatt, mint amit sokan Brüsszelben is elmondanak: ez lenne az EU ún. Hamilton-pillanata, ami arra utal, mint amikor 1790-ben az Egyesült Államok alapító atyái, Alexander Halmilton pénzügyminiszter szorgalmazásával a szövetségi (közös) adósságkibocsátás útjára léptek.

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

factory worket dolgozó ipar gyár
natanz atomlétesítmény irán
miskolc
Begyújtotta a rakétákat a magyar Raiffeisen
pénzváltó-bankjegy-budapest-mnb-hanifa
Frankfurti tőzsde
brit bankok
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Díjmentes grafikonelemzők, megbízástípusok, hasznos praktikák.
Online előadás
Stratégiaépítés legfontosabb elemei, lépései, szempontjai.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
jogallamisag igazsagugyi miniszterek tanacskozasa 200706