Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet
A késlekedés oka, hogy jelenleg is zajlanak az egyeztetések a tagállamokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament között az 1100 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetésről és a mellé lépő 750 milliárd eurós helyreállítási alapról (NextGenerationEU), valamint az Európai Bizottság között (trilógus). Az elmúlt hetekben is voltak már egyeztetések, a jövő hétre is elő vannak ütemezve ezek, de az egyik fő vitapont az, hogy a helyreállítási alap kötvénykibocsátásaira fizetett kamatot bele kell-e venni az uniós büdzsébe, vagy azon felül tervezzenek-e vele. Ha utóbbi megoldás lenne (amit az EP szeretne), akkor értelem szerűen több pénz jutna olyan programokra, mint az Erasmus, a HorizontEurópa, klímavédelmi célok.
Az EP költségvetési tárgyalódelegációja erős nyomással igyekszik elérni, hogy a nyáron a tagállami vezetők által elfogadott költségvetési kereteket növeljék meg érdemben, míg a Tanács azt akarja, hogy ne kelljen még egy EU-s csúcson újra kinyitni az egész bonyolult kérdéssort. A múlt heti EU-csúcson a vezetők már megüzenték, hogy nem akarják újranyitni a kérdést, de a jelek szerint ez nem különösebben hatotta meg az EP delegációját. Állítólag egy legalább nettó 9 milliárd eurónyi plusz költségvetési kiadást igénylő módosító csomagot szorgalmaznak az EP-s szakértők, de erre nem hajlandó a Tanács.
Egy másik fontos ütközőpont a trilógus során az uniós kifizetések és a jogállamisági feltételek összekötése, amely kapcsán a magyar és a lengyel kormány már előre belengette a vétóját a Tanácsban, ha a feltételek túl szigorúak lennének. Ez azért gond, mert mind a 7 éves költségvetésről, mind a helyreállítási alap végső kereteiről egyhangúan kell szavazni a Tanácsban, míg a jogállamisági feltételekről elvileg elég egy minősített többség szerinti döntés is. De ha utóbbi túl szigorú lesz, akkor a két tagállam a vétójával megakasztja a két másik döntést, így a helyreállítási alapról sem tudnak majd szavazni a tagállami parlamentek (mintegy 20-21 tagállamban kell ezt lebonyolítani), hogy a közös kötvénykibocsátás el tudjon indulni időben. A jogállamisági vitákról és azok lehetséges kimeneteléről ebben az elemzésünkben írtunk részletesen:
Közben érdekes az EP friss felmérése is, amely szerint a magyarok háromnegyede szeretne szigorú jogállamisági féket kötni az EU-s kifizetésekhez:
Az, hogy a január elsejei indulás már biztosan nem fog megtörténni, azért problémás, mert a koronavírus-járvány első hulláma már eleve nagy gazdasági károkat okozott Európa-szerte, így az új büdzséforrások kifizetését epekedve várja sok tagállam, de a második hullám egyre jobban eldurvulásával és a lezárások szaporodásával ezek a károk még tovább nőnek. Ezért a pénzekre még inkább és még gyorsabban szükség lenne, igaz eddig sem volt reális, hogy a 2021 utáni EU-s pénzek érdemi kifizetése megindulna a jövő év nyara előtt, hiszen ahhoz előbb a tagállamokban kellene a projekteknek, reformintézkedéseknek elindulniuk, hogy legyen mire fizetni. Ezzel együtt is rossz szignál az üzleti szereplőknek, illetve a tagállamok állampolgárainak, hogy a brüsszeli viták képesek még ebben a nehéz helyzetben is késleltetni az EU-s büdzsé és helyreállítási alap felállítását/elindulását.
A fenti fejlemények mellett kifejezetten érdekes, hogy az EKB már nemhogy ideiglenes, hanem állandó helyreállítási alapot szorgalmaz:
Címlapkép forrása: Getty Images
