nemet javaslat koltsegvetes veto orban viktor angela merkel mateusz morawiecki mark rutte 201209
Uniós források

Visszavágna a sorozatos magyar vétófenyegetésért Németország? – Fontos döntés született a német parlamentben

„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.

Az anyag tehát (újra) jelzi, hogy nem tabu az EU alapszerződésének és a döntéshozatali mechanizmusok módosításának kérdése az EU legerősebb tagállamában és mindez annak tükrében erős üzenet itthonra is, bár nincs semmiféle rövid távú következménye, hogy Magyarország és Lengyelország tavaly év végén a költségvetési vitában vétófenyegetéssel élt, illetve előtte és azóta Magyarország több uniós külpolitikai kérdésben blokkolta a gyors és erőteljes uniós fellépést. Legutóbb a múlt héten például abban az ügyben, hogy az EU egyhangúan ítélte volna el Kína fellépését Hongkonggal szemben, de a magyar vétó miatt ezt nem sikerült megtenni. 

A Politico a mai hírlevelében nemcsak a fenti német parlamenti fejleményről ír, hanem arról is, hogy ma felvizetett állapotban újra az uniós tagállami nagykövetek elé kerül a Kínával szembeni szövegtervezet, amelyet majd a jövő heti külügyminiszteri tanácsi ülésre vinnék be. Egyelőre a lap szerint nem tudni, hogy a Kínával szoros barátságba kerülő magyar kormány feladja-e az ellenkezését és beáll-e a többi 26 tagállam mellé, azaz így összejön-e az egyhangú állásfoglalás.

Az uniós döntéshozatali mechanizmusok megváltoztatásával kapcsolatos téma a tagállamokat tömörítő Tanácsban (főként a külpolitikai jellegű témákban) már régóta sokszor felmerült, hogy ne kelljen például a fentihez hasonló ügyekben egyhangúságra törekedni, hanem például minősített többséggel is lehessen haladni. Így például a kisebb tagállamok nem tudnák a saját érdekeik, külön alkujaik miatt blokkolni a közös, egyhangúságra törekvő döntéseket (például Ciprus is blokkolt egy közös uniós fellépést tavasszal a saját görög-török viszályára mutogatva). Ha viszont sok kérdésben elég lenne csak néhány nagy tagállam összefogása, vagy sok kicsi és nagy együttes fellépése, akkor ezzel a kisebb/néhány kimaradó tagállam kerülhetne hátrányba és így maga az uniós tagság előnye, a közös asztalnál az egyenrangúság és egyhangúság vonzereje csökkenne. Ebben a kényes kérdésben kellene tehát megtalálni a jó egyensúlyt úgy, hogy

az EU képes legyen gyorsan és hathatósan fellépni a globális porondon, de közben a sokszínűséget és a sokféle uniós érdeket is össze tudja hangolni komolyabb belső feszültségek nélkül.

Ez hatalmas kihívás, és egyébként a tanácsi döntéshozatal módosítása valóban olyan ügy, amely az uniós alapszerződés hosszú és bonyolult módosítási folyamatát is szükségessé tenné és amelyhez egyébként is minden tagállam beleegyezése szükséges lenne. Ennek a bonyolult és kényes kérdésnek a nyilvános megvitatását is szolgálná egyébként a napokon belül hivatalosan is elinduló konferenciasorozat, ami az EU jövőjét hivatott megvitatni.

Ha el is jutnánk valamikor az uniós alapszerződés módosításáig, vagy bármiféle érdemi változtatáshoz az uniós kereteken, az bizonyára leghamarabb csak 2022 második felétől lenne lehetséges, mert egyrészt a konferenciasorozat egy évig tart (a jövő év első félévi francia uniós soros elnöki tisztségig), másrészt az EU két legnagyobb tagállamában választások lesznek (németeknél ősszel parlamenti, franciáknál jövő májusban elnöki).

Közben viszont rövid távon is érdekes az, ami megtörtént tegnap, miszerint a tavaly év végén sebtében összehozott EU-Kína kereskedelmi megállapodás uniós elfogadtatási folyamatát hivatalosan is le kellett állítani, mert az ujgurokkal szembeni kínai fellépést szankcionáló EU több döntéshozóját is szankciós listára tették a kínaiak (pl. Európai Parlament egyes tagjai), így egyelőre lehetetlen politikai síkon tovább vinni a kereskedelmi alku ratifikációját. A témáról bővebben külön cikkünkben írtunk:

Ez az ügy is jól mutatja, hogy bár gazdasági szinten szorosan együttműködne Németország és Franciaország is Kínával (ők ketten tárgyalták le az Európai Bizottsággal együtt sebtében a kereskedelmi alkut az év végén), de a szélesebb európai közegben, például az Európai Parlamentben nem engedik szétválasztani a kereskedelmi ügyeket az emberi jogi kérdésektől (a kínaiak és a németek erre játszottak), így magának a teljes alkunak a ratifikációja is zsákutcába jutott. A magyar kormány a fent jelzett eseti vétófenyegetéseinél, vagy konkrét vétó lépéseinél is rendszerint igyekezett külön kezelni a gazdasági kérdéseket a politikai-emberi jogi kérdésektől, azaz pragmatikusan együttműködni Kínával és Oroszországgal, az ottani politikai-emberi jogi ügyekbe pedig nem beleszólni.

A friss Bundestag-fejlemény (és ha majd az EU jövőjéről szóló konferencia valóban érdemi eredményeket produkálna) arra utal, hogy ezeket majd egyre inkább csomagban lehet kezelni, és a németek szerint az a legfontosabb, hogy legyen egy működőképes és gyors uniós döntéshozatal, akár az EU alapszerződésének módosítása árán is. Különben a 27 tagállam szerteágazó érdeke mindig szétszabdalja majd a döntéshozatalt és ezért komolytalanná, súlytalanná teszi az EU-t a nemzetközi porondon.

A fentiek tehát szűkülő beleszólást vetítenek előre a kisebb tagállamoknak az uniós külpolitikai kérdésekben (megváltozó döntéshozatali mechanizmus), de cserébe az EU jövőjéről szóló konferenciához készített német pozíciós papír növekvő beleszólást vázol számos más területen, ami pedig az egyes tagállamoknak belpolitikailag lenne fontos.

Az anyag azt szögezi le, hogy jobban kell koncentrálni azokra a dolgokra, amelyek uniós szinten magasabb hozzáadott értéket/hatást váltanak ki (valóban EU-s szinten kell őket kezelni, mert úgy nagyobb hatást lehet elérni, például zöld átállás, járványkezelés) és több mozgásteret kell hagyni a tagállamoknak más kérdésekben, mert enélkül csak a megosztottság fog nőni.

Az anyag le is szögezi, hogy az európai hozzáadott értékre való összpontosításnak az a logikus következménye, hogy

bizonyos szakpolitikai területeken a kisebb európai részvétel lehet jobb megoldás: beavatkozni a szociális védelem, a családok és a munkaerőpiac tagállami politikájába, vagy fontolóra venni egy európai pénzügyi kiegyenlítési rendszert vagy egy európai társadalombiztosítási rendszert, ezek mind a megosztottság lehetőségét hordozzák magukban.

Összességében tehát az EU legnagyobb, legerősebb tagállama nem zárkózik el az uniós alapszerződés módosításáról (ezt már többek között a helyreállítási alap tavalyi megalapozó anyagában is jelezték), de azóta a döntéshozatali mechanizmusbeli nehézségek, a járványkezelés és a széttartás megerősíthette a német kormányt is abban, hogy szükség lehet szorosabban fogni a gyeplőt külpolitikai/emberi jogi kérdésekben és közben többet engedni otthon a tagállamoknak a helyi szinten fontosabb ügyekben. Ez egyébként az egyik fő kifutása is lehet majd annak az EU jövőjéről szóló nyilvános konzultációnak, amely a felhalmozott tapasztalatok kibeszélésére és javaslattételre is szolgál és a három legfőbb uniós intézmény elnöke (Európai Tanács, Európai Parlament, Európai Bizottság) a vezetője.

A szigorítunk, és cserébe engedünk – megközelítés akár felpuhíthatja egyes tagállamok ellenállását is (például Magyarország tavaly a vétóvitában nagyon érvelt a jelenlegi szerződéses keretekhez, mert jól jött neki, máskor viszont a nemzetállamoknak adandó többlet lehetőségeket szorgalmazza), hogy az alapszerződéshez valóban hozzá lehessen nyúlni az egyhangúság megteremtése mellett.

Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács médiatára a 2020. decemberi EU-csúcsról

izrael palesztine
Takarékbank_1
oroszország koronavírus járvány
montenegró járvány
fodrasz covid korona

Alapblog Pénzt? Vagy életet?

2020 az elég megrázó társadalmi kísérletek éve volt. Számomra leginkább azért, mert az egész nyugati társadalomból...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Mi lesz most a nagy technológiai részvények sorsa?
Online előadás
Hasznos tippek, trükkök, használati gyorstalpaló
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
koronavirus_mezogazdasag