európai bizottság brüsszel eu európai unió
Uniós források

Kiderült: a jövő ködébe vész a magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadása

Portfolio
Ahhoz, hogy az Európai Bizottság elfogadja a 2511 milliárd forintos magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, az szükséges, hogy Magyarország teljesítse az Európai Bizottság által már 2019-ben és 2020-ban az országspeficikus ajánlásokba beleírt feltételeket, így például érdemi reformokat hajtson az uniós pénzek védelmére és a jogállamiság terén – jelentette ki az EU-Monitornak nyilatkozva Paolo Gentiloni.

Az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős biztosa annak apropóján nyilatkozott több lap között az EU-Monitornak, hogy tegnap a brüsszeli testület újra elindította a társadalmi konzultációt az Unió fiskális szabályainak a megújításáról (lásd alább), és a magyar, illetve lengyel helyreállítási terv kapcsán azt mondta: azok jóváhagyásának fejében

néhány olyan országspecifikus ajánlást kell teljesíteniük, amelyek érdemi reformokat foglalnak magukba az uniós pénzek védelmére és jogállammal összefüggő kérdésekben.

Paolo Gentiloni arra a kérdésre, hogy egészen konkrétan mit kell tennie a magyar kormánynak a tervről folytatott tárgyalások lezárásához, azt mondta: „A kérdésre a válasz a rendeletben van. A 2019-es és 2020-as országspecifikus ajánlásoknak, vagy legalább azok számottevő részhalmazának kell megfelelni”.

Ezután aláhúzta: ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság minden egyes ajánlást ugyanúgy kezel, de többet nem árult el arról, hogy Brüsszel milyen konkrét elvárásokat támasztott Magyarországgal szemben a terv jóváhagyásához.

Nincs világos menetrend a fejemben

– válaszolta arra a kérdésre, hogy még idén lezárhatónak tartja-e a dossziét. 

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jövő ködébe vész a jóváhagyás, illetve a magyar kormány esetleges reformjaitól függ ennek időzítése. Tegnap a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Varga Mihály pénzügyminiszter is azt mondta, hogy tartós vita látszik a kormány és a Bizottság között, így egyelőre a helyreállítási programunk jóváhagyása sem történik meg. Utalt azonban arra, hogy az év vége felé enyhülhet a feszültség és megszülethet a megállapodás Brüsszellel a helyreállítási alap forrásairól.

Varga azt is megjegyezte, hogy ez egy erősen politikailag motivált vita, miközben Gentiloni azt hangsúlyozta, hogy a Bizottságtól távol áll mindenféle zsarolás szándéka, és a tárgyalások során kizárólag a rendelet tiszteletben tartása lebeg a szemük előtt.

A lengyel helyreállítási terv elfogadásáért cserébe nem várja el a Bizottság direktben, hogy kimondja a lengyel alkotmánybíróság az EU-s jog elsőbbségét, de Gentiloni szavai arra utalnak, hogy végülis az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása és az Európai Bíróság határozatainak betartása mindenképpen alapfeltétel a lengyel terv jóváhagyásáért.

Gentiloni a keddi EP-vitára utalva leszögezte, hogy az EU-jog elsőbbsége a nemzeti joghoz képest, az alkotmányos rendelkezéseket is idesorolva, „jogrendünk alapelve, amelynek betartatása a feladatunk. Az Európai Bíróság valamennyi ítélete kötelező minden tagállami hatóságra, így a tagállami bíróságokra is” – tette hozzá.

Három tisztázandó kérdés

Az Európai Bizottság kedden újra elindította a társadalmi konzultációt az Unió fiskális szabályainak a megújításáról és ennek kapcsán mindenekelőtt három kérdés alaposabb körbejárását tartaná szükségesnek:

  • Hogyan ösztönözzék a közpénzből finanszírozott beruházásokat? Itt emlékeztetett rá, hogy csak a megnövelt klímacélok eléréséhez évente plusz 120 milliárd eurónyi közberuházásra lenne szükség.
  • Szükséges a jelenleg az euróövezetben átlagban GDP-arányosan 100% feletti államadósság csökkentése, de úgy, hogy ez ne menjen a fenntartható növekedés rovására.
  • Meg kell vizsgálni a költségvetési szabályok egyszerűsítésének lehetőségét, továbbá azt, hogy módosítsanak-e a Bizottság és a tagállamok közötti összjátékon. Ebből a szempontból véleménye szerint hasznos tapasztalatokkal szolgálhat a helyreállítási eszköz (RRF) esetében alkalmazott modell. 

Jön a differenciált adósságcsökkentés?

A gazdasági biztos úgy véli, hogy reálisan és ésszerűen kell viszonyulni az adósságcsökkentés kérdéséhez, és jómaga nem azzal kívánja eltölteni a mandátumából hátralevő 2-3 évet, hogy a fejét a homokba dugja. A lap megjegyzi: egyesek ebből azt olvashatják ki, hogy a délről érkező Gentiloni szimpatizál a differenciált adósságcsökkentés ötletével, amelynek lényege, hogy egyes nagyon eladósodott országok esetében eltekinthetnének az úgynevezett 1/20-os szabály alkalmazásától, mert eleve képtelenek lennének ennek megfelelni. 

A gazdasági biztos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha lesznek is változtatások a stabilitási és növekedési paktumban, ezek csak a jelenlegi szerződések nyújtotta keretek között lehetségesek. Aminek lehet egy olyan olvasata is, hogy a fő deficit- és adósságreferenciákhoz nem nyúlnának hozzá – jegyzi meg a lap.

Lazított szabályok

Gentilonit az interjú során nem lepte meg az, hogy a sajtó által Északi Klubnak titulált nyolc uniós tagállam előre közölte, hogy nem támogatják a költségvetési szabályok lazítását. „Amit fontosnak tartok, hogy ne alakuljanak ki bezárkózó országcsoportok, hanem nyitott vitára kerüljön sor” – mondta. 

Az Európai Bizottság már előre bejelentette, hogy 2023 januárjától visszaállítja a koronaválság idejére ideiglenesen felfüggesztett költségvetési szabályokat. A Bizottságnak tanácsokat adó Költségvetési Tanács 2021-es ajánlásaiban úgy vélte, hogy a stabilitási és növekedési paktum reformjának még ezt megelőzően hatályba kellene lépnie, nehogy a régi és elavult szabályokat alkalmazzák.

Ez a biztos szerint ésszerű javaslat, mindazonáltal elég nehezen lehetne indokolni a szabálykönyv helyreállítását, ugyanakkor lehetőséget lát bizonyos áthidaló megoldásokra, egy átmenetre, mert „nem kell óhatatlanul a folyamat minden egyes részletével végezni”. 

A Bizottság gazdaságért, pénzügyekért és adózásért felelős tagja jelezte az interjúban, hogy a vitának az úgynevezett zöld aranyszabály is része kell, hogy legyen, utalva arra, hogy az államháztartási hiány kiszámításánál figyelembe vegyék a fenntartható gazdasági növekedésre fordított kiadásokat. Szerinte a zöld taxonómia rendelet például egy referenciapont lehet a zöld beruházások definiálásában. 

Címlapkép forrása: Getty Images

bull
moderna
joe biden
magdalena andersson

Kiszámoló Újabb kamatemelés

Ma a jegybank szerencsére újra kamatot emelt, az elmúlt másfél hétben most harmadjára. Ennek oka a borzasztóan gyenge...

2021. december 9.
Agrárszektor Konferencia 2021
2021. december 2.
Waberer's - Első kézből a jövő stratégiája
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Back-office munkatárs

Back-office munkatárs
Online előadás
Mire számíthatunk a következő napokban és hetekben?
Online előadás
Telepítés, testreszabás, megbízások, beállítások.
brusszelsajat1500