Az Európai Számvevőszék ellenőrei megvizsgálják, hogy milyen lépéseket tett az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az országok csak akkor kapjanak uniós támogatásokat, ha tiszteletben tartják a jogállamiságot. Az értékelés a 2021-27-es költségvetésen belül az uniós kohéziós politikára (mintegy 361 milliárd euró értékben), valamint a blokk 800 milliárd eurós Covid-19 helyreállítási alapjára összpontosít majd - számolt be az auditorok közleménye alapján az EUobserver.
"Ellenőrzésünk azt fogja megállapítani, hogy a Bizottság eredményesen használta-e a rendelkezésére álló eszközöket az uniós költségvetés védelmére a jogállamiság megsértésével szemben, különösen a kohéziós és a gazdaságélénkítési finanszírozás terén" - mondta Annemie Turtelboom, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag. Külön kitért rá, hogy a korrupció elleni fellépés vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányának ellenőrzése lesz a fókuszukban.
Magyar szempontból ez azért is fontos, mert a jogállamisági eljárás, valamint a helyreállítási alap (RRF) forrásainak lehívásához is igazságügyi reformot vár el az Európai Bizottság. A kormány teljes csendben közzé is tette a reformjavaslatait, amely többletjogokat biztosít az Országos Bírói Tanácsnak, valamint megszünteti a közhatalmi szervek alkotmányjogi panasztételi lehetőségét. A korrupció visszaszorítására az Orbán Viktor vezette kabinet már tavaly plusz jogköröket adott az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, valamint létrehozta az Integritás Hatóságot, továbbá szigorított a közbeszerzési szabályokon.
Tavaly decemberben a Tanács a mechanizmus keretében felfüggesztette a Magyarországnak szánt kohéziós források 55 százalékát ilyen jogállamisági hiányosságok miatt. De a teljes kiutalást is leállították a hétéves költségvetés és az RRF esetében.
A vizsgálat azonban nemcsak azt fogja vizsgálni, hogy az uniós végrehajtó hatalom hogyan használta ezt az eszközt, hanem azt is, hogy miként alkalmazza a rendelkezésre álló egyéb ellenőrzéseket, például a helyreállítási alaphoz kapcsolódó "mérföldköveket", amelyek az uniós pénzek folyósításának feltételéül szolgálnak. Az ellenőrzés elemezni fogja, hogy Brüsszel hogyan azonosítja a jogállamiság megsértését, és hogyan értékeli annak az uniós költségvetésre gyakorolt lehetséges pénzügyi hatásait.
Az ellenőrök megvizsgálják a Bizottság által a feltételességi mechanizmus működésbe léptetésére létrehozott belső keretet, és konzultálni fognak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is. A könyvvizsgálók pedig a Bizottság által hat tagállam esetében hozott intézkedésekre fognak összpontosítani.
Magyarország mellett Lengyelország kerül még a vizsgált tagállamok lajstromába, mert a kondicionalitási mechanizmust mindkét tagország esetében megindították, valamint a 7. cikkely szerinti - akár szavazatmegvonással is járó - eljárás is folyamatban van velük szemben.
Ezen kívül Bulgáriát és Romániát azért választották ki, mert az ellenőrzés tervezésekor még egy különleges jogállamisági felügyeleti rendszer, az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus hatálya alatt álltak. Míg Olaszországot és Görögországot a jogállamisági hiányosságokra vonatkozó ajánlások miatt választották ki, amelyeket a Tanács korábban állapított meg velük szemben: a Világbank jogállamisági, valamint korrupciós problémákat közölt velük szemben.
A könyvvizsgálók várhatóan egy év múlva teszik közzé különjelentésüket, és nem kötelező érvényű ajánlásokat fogalmazhatnak meg a bizottság számára a "feltárt hiányosságok orvoslására".
Ha a könyvvizsgálói jelentés arra a következtetésre jut, hogy az Európai Bizottság nem tett eleget, az újabb muníciót adhat az Európai Parlamentnek, amely továbbra is politikai nyomást gyakorol a végrehajtó testületre, hogy tegyen lépéseket a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatban.
Címlapkép: Getty Images.
