Azért, hogy a több, mint 30 tagúra bővülő Európai Unió kormányozható legyen, cserébe belenyúlnának a döntéshozatali szabályrendszerbe is, feladva az egyhangúsági követelményt a közös külpolitika, illetve az adózás terén, és
így gyakorlatilag a magyar vétófenyegetés jelentős részét is hatástalaníthatja a kezdeményezés.
Lefordítva akár úgy is tekinthető a mára várható sajtótájékoztató, hogy ha a magyar kormánynak tényleg annyira fontos egyes nyugat-balkáni országok gyors EU-csatlakozása, mint ahogy rendszeresen kommunikálja, akkor cserébe mondjon le az uniós döntéshozatalt időnként bénító vétó lehetőségéről bizonyos ügyekben.
A lap által röviden ismertetett bizottsági stratégia gyökere az, hogy eddig évekig, vagy évtizedekig várakoztak az EU-csatlakozásra váró tagállamok (és Ukrajna esetén is egyelőre beláthatatlan távolságra van a teljes jogú tagság), amely sokszor reformfáradtságban, az unióhoz való közeledésbeli visszafordulásban is lecsapódott (egyes nyugat-balkáni országok). Azért, hogy az erőfeszítések részleges gyümölcsökhöz vezethessenek, amelyeket odahaza sikerként el lehet adni, feladja a mindent-vagy-semmit elvárásrendszert az EU (nem kell mind a háromtucat fejzetnek maradéktalanul megfelelni a teljes jogú tagsághoz). Így tehát bizonyos reformok teljesítéséért cserébe bizonyos uniós tagsági jogokat el lehet majd nyerni, így például a közös belső piachoz hozzá lehet férni, de ehhez nem válogatható kötelezettségek is társulnak.
A fokozatos, több lépcsőben megvalósuló EU-csatlakozás a remények szerint új lendületet adhat a folyamathoz, illetve kitartásra, további erőfeszítésekre ösztönözheti a Nyugat-Balkánt, Ukrajnát és Moldovát.
Ahhoz, hogy ezen országok belépésével is kormányozható maradjon az EU, a stratégia másik lába az, hogy hozzá kell nyúlni a döntéshozatali folyamathoz is. Így az egyhangúsági követelményt bizonyos területeken (közös külpolitika, adózás) meg kell szűntetni, és át kell térni a régóta szorgalmazott minősített többség szerinti döntéshozatalra. A kiszivárgott dokumentum minősített többségi szavazásra tesz javaslatot "az ilyen stratégiai nemzeti érdekek megfelelő és arányos biztosítékai mellett".
A lap megjegyzi: ehhez a nagy jelentőségű változtatáshoz a Bizottság jogi álláspontja szerint nincs szükség az uniós alapszerződések módosítására, mert az azokba beleépített speciális klauzulák kihasználásával, egy egyszeri egyhangú döntéssel a tagállamok módosíthatnak a döntéshozatali folyamatokon.
Mivel egy-egy új tag felvételi folyamatának megkezdése, illetve majdani (részleges) felvétele eleve egyhangú döntést kíván a jelenlegi tagállamoktól, így ezzel összekötve a döntéshozatali mód reformját, végülis el lehet azt is érni, hogy a magyar és egyéb tagállamok vétófenyegetéseit hatástalanítani lehessen, illetve korlátozni lehessen. A mára várható bejelentést tehát ennek a szemüvegén keresztül is kell nézni.
Címlapkép forrása: EU
