FONTOS Itt a régi ismerős: 13 kérdés és válasz a megújuló szuperállampapírról
Csak az időszerű trendekhez illeszkedő, de stratégiai szemléletű iparpolitika lehet eredményes
Uniós források

Csak az időszerű trendekhez illeszkedő, de stratégiai szemléletű iparpolitika lehet eredményes

Babarczy Balázs, Syreon Kutató Intézet Kft.
A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Ahogyan az a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) által szervezett, A magyar iparpolitika az Európai Unióban című februári rendezvényen elhangzott, az iparpolitikában az elmúlt évtizedekben paradigmaváltás szemtanúi lehettünk. Az 1980-as, ’90-es évek – sokáig domináns – neoliberális konszenzusának iparpolitikai alapvetése szerint az állam szerepe szinte kizárólag a piaci kudarcok korrekciójára korlátozódott. Az állam szerepe a technológiai fejlesztések előmozdítására, illetve horizontális versenyképességi beavatkozásokra fókuszál, amilyen például az infrastruktúra és a humán tőke fejlesztése.

A 2008-as világgazdasági válságra adott közpolitikai válaszok során azonban az állam gazdasági szerepe a nyugati világban általánosságban megnövekedett. A válságkezelés során egyes vállalatok jelentős állami támogatására vagy éppen államosítására is sor került. Mindez találkozott a fejlesztő állam koncepcióját képviselő ázsiai országok jelentette fokozódó kihívással.

Az erre adott válasz hatására a célzott iparpolitikai eszközök alkalmazása ismét előtérbe került, a tengerentúlon és az Európai Unióban egyaránt.

Magyarország elmúlt évtizedekbeli iparpolitikája is illeszkedett ebbe a trendbe, a feldolgozóipar, mindenekelőtt a járműgyártás kiemelt támogatásával. Ennek a stratégiának ugyanakkor láthatóan megvannak a korlátai is: ahogy arról nemrég a Portfolio-n is volt szó, az ipar részesedése a hozzáadott értéken belül nem nőtt az EU-csatlakozás óta eltelt két évtizedben, sőt, az utóbbi időben felülről megközelítette az uniós átlagot.

ipar aránya az uniós gdp-ben
Forrás: Eurostat.

Ebben a helyzetben a hazai iparpolitika előtt két stratégiai út áll. Egyrészt folytatni a célzott iparfejlesztést, amely a működő tőkéért folytatott intenzív globális versenyben szükségszerűnek tűnik, ugyanakkor megvan a kockázata, hogy a támogatásokkal segített ágazatok később mégsem bizonyulnak versenyképesnek. Ennek sokat idézett, mégis valószínűleg legjobb példája az akkumulátorgyártás.

A másik út a horizontális iparpolitika újbóli megerősítése, amely bár kevésbé alkalmas „nemzeti bajnokok” világra segítésére, jelentősen növelheti a kis- és középvállalati szektor hosszú távú versenyképességét. Például, ahogy arra közelmúltban Losonci és szerzőtársainak tanulmánya rámutatott, a digitalizáció területén különösen a kisebb vállalatok mutatnak lemaradást, aminek behozatala jelentős versenyképességi tartalékok forrása lehet.

Az iparpolitika elmúlt húsz évét emellett megközelíthetjük a duális gazdaság problémájának perspektívájából is. A rendszerváltást követő években kialakult az a struktúra, amelyben a jellemzően külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok mellett a változatos örökségű és hátterű magyar vállalkozások állnak versenyben a hazai és külföldi fogyasztókért. A célzott iparfejlesztés programjában tehát nemcsak egyes iparágak és szektorok kaptak kiemelt figyelmet, hanem előtérbe került a hazai tulajdonú vállalatok támogatására törekvés is.

Ez egyrészt szükségszerű megközelítésnek mutatkozott, amennyiben a hazai vállalatok döntő többsége jelentős technológiai, finanszírozási és egyéb lemaradásban volt, versenyképességük segítése megkerülhetetlen pontja volt az iparpolitikának. Másrészt ugyanakkor a duális szemlélet mentén működő iparpolitika korlátai is felvethetők. Ha a támogatások a tulajdonosi háttér mint szempont mentén érkeznek a gazdaság sokszínű szereplőihez, előfordulhat, hogy a termelékenység, a hozzáadott érték növelése nem kap kellő ösztönzést. Ha nem a hatékony, jól vezetett vállalatokat támogatja az iparpolitika,

akkor rendszer szinten nehéz előrelépést elérni a vállalatok hosszú távú versenyképességét megalapozó kérdésekben.

A duális gazdaság korlátaival kapcsolatos további szempontokat elemez Juhász és Reszegi tanulmánya, amelynek központi következtetései az alacsony hozzáadott értékű ipari termelés makrogazdasági súlyának növelése ellen szólnak. A munkahelyek számának növelését célzó verseny a külföldi tulajdonú, ilyen profilú gyártóegységek hazánkba telepítéséért nem feltétlenül jár pozitív hatással az ipar többi szereplőjének versenyképességére nézve.

Az iparpolitika további, a fentiekhez kapcsolódó kiemelt területe volt uniós csatlakozásunk óta a humán tőke fejlesztése. A „munkaalapú társadalom” gazdaságpolitikai célkitűzése jegyében az elmúlt bő évtizedben igen jelentős pozitív munkaerőpiaci folyamatok tanúi lehettünk Magyarországon. Amíg az aktív népesség száma jelentősen nőtt, a munkanélküliségi arány alacsony szintre csökkent. Ugyanakkor közelebbről nézve az iparban foglalkoztatottak száma csupán a 2008-as válság előtti szintre emelkedett vissza.

Az iparban foglalkoztatottak számának alakulása az EU-ban
Forrás: Eurostat.

Ebből az következik, hogy az ipari hozzáadott érték érdemi növeléséhez a következő évtizedekben egyrészt a munkaerő létszámának további növelésére lenne szükség. Ennek hazai forrásai azonban nehezen fellelhetők. Másrészt a munkaerő képzettségét növelő beruházások, vagyis az oktatási rendszer fejlesztése áll előttünk mint kihívást jelentő feladat. Az oktatásra fordított közkiadások aránya ugyanakkor a GDP százalékában mérve hazánkban nemzetközi összehasonlításban alacsony. A leendő munkaerő fejlesztésébe eszközölt ilyen jellegű beruházás iparpolitikai szempontból mind a nagy-, mind a kis- és közepes vállalatokat egyaránt támogatná.

Oktatási közkiadások az EU-ban
Forrás: Eurostat.

Ahhoz, hogy hazánk ipari vállalatainak versenyképességi forrása lehessen a munkaerő, nem elég annak költségszintjét alacsonyan tartani, hanem a képzettségének előrelátó fejlesztése szükséges.

A kapcsolódó állami feladat ugyanakkor hosszú távú perspektívát igénylő, jelentős kihívás, hiszen a jövő ma még alig látható igényeihez szükséges illeszteni az oktatási rendszer irányultságát. A gyorsan változó technológiai és piaci környezetben a konkrét iparági és szaktudás átadásáról fokozatosan áthelyeződik a hangsúly a tudás megszerzésére, illetve annak alkalmazására való képességeknek a fejlesztésére. A felsőoktatás több intézményében a problémaorientált ismeretátadás, az adatalapú gondolkodás kialakításának erősítése, a személyközi kommunikáció eszközeinek elsajátítása erősödő törekvések, amelyek már ezt célozzák. E reformok kiterjedtsége ugyanakkor még nem teljeskörű és folyamatos felülvizsgálatot igényel.

Összességében a fentiek alapján úgy látjuk, hogy a magyar iparpolitika által követett irányok alapvetően követték a nemzetközi trendeket, és a magyar ipar komoly fejlődést is fel tud mutatni ebben az időszakban. Ugyanakkor a gyorsan változó piaci környezetben a reaktív stratégiáknak megvannak a korlátjaik, ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani a hosszú távú fejlődés követelményeire, különös tekintettel az oktatási rendszer fejlesztésére. Lényeges ebben a hosszú távú szemléletben az egyes fejlesztési lépések egymásutánját tudatosan kezelni, és a várható kockázatokra stratégiai válaszokat adni. Ez nem kis kihívás, amelyben múlt, jelen, jövő kormányainak nem csupán gazdasági, hanem társadalmi vonatkozású felelőssége jelentkezik.

Címlapkép forrása: Getty Images

Ricardo

Egy kritika kritikája

Az osztrák közgazdasági iskola kritikája szerint a monetaristák tévesen egy mechanisztikus mennyiségi pénzelméletet fogadnak el, ami a pénz semlegességén, a mikro- és makrogazdaság merev elk

Kiszámoló

Itt a nyár, itt a roaming frász ideje

Itt a nyár, a vakációk és ezzel együtt a roaming frász ideje is. Az Unió nagyon helyesen rálépett a mobilszolgáltatók nyakára, az addigi szabadrablást felváltotta az, hogy az Unión belül ug

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jön a felturbózott szuperállampapír! Itt vannak a részletek
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Székesfehérvár
2024. június 4.
Financial IT 2024
2024. június 11.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Ez is érdekelhet
brusszelsajat1500