Brüsszelnek elege lett a kínai cégekből, az akkumulátorgyártóknál kezdenek kutakodni
Uniós források

Brüsszelnek elege lett a kínai cégekből, az akkumulátorgyártóknál kezdenek kutakodni

Egyre feszültebb Kína és az Európai Unió viszonya: már három szubvenciós vizsgálatot indítottak az ázsiai ország árudömpingje miatt, de az új tiltott állami támogatásokat érintő jogkörével élve az Európai Bizottság razziákat indított a belső piacon működő kínai cégekkel szemben. A turbinagyártók tevékenysége, a gyógyszerpiac és az elektromos autók importja után most egy biztonsági cég beszállítóját vették célba. A Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselők elmondták, hogy hivatalos eljárást még nem indítottak, de már gyűjtik az adatokat olyan piacokon is, mint a telekommunikációs rendszerek gyártása, sőt az akkumulátoripari beszállítói láncok is célkeresztbe kerülnek, ami sok magyarországi szereplőt is érinthet.

Az Európai Kínai Kereskedelmi Kamara hevesen bírálta, hogy kedden az uniós hatóságok rajtaütést hajtottak végre egy kínai biztonsági berendezéseket gyártó cég telephelyén. Az érdekvédelmi szervezet szerint ez aláássa az EU-ba vetett bizalmat a külföldi vállalatoknál. Az Európai Bizottság és a helyi bűnüldöző szervek munkatársai kedd reggel razziát tartottak a vállalat lengyelországi és hollandiai irodáiban, ami az első alkalom, hogy a Bizottság a külföldi támogatások elleni új hatásköreit a gyakorlatban alkalmazza. A kamara azzal vádolta az EU-t, hogy fegyverként használja a szubvencióellenes vizsgálatokat a kínai vállalatok elnyomására.

A razziák akkor történtek, amikor az EU szubvenciós vizsgálatot indít a kínai orvosi eszközök beszerzésével kapcsolatban, ami további kínai megtorló intézkedések kockázatával fenyeget. Kínát az Egyesült Államok és az uniós intézmények is egyre gyakrabban vádolják azzal, hogy dömping áruval árasztja el őket, valamint hogy tiltott piaci gyakorlatokkal dominánssá akarja tenni a saját vállalatait a világ két legnagyobb egységes belső piacán.

Peking a túlkínálatra vonatkozó nyugati vádakkal szemben már eddig is azzal érvelt, hogy az USA és szövetségesei megpróbálják elnyomni és megfékezni az iparát, és válaszlépésként dömpingellenes vizsgálatot indított a francia szeszesitalok importja ellen. A növekvő súrlódások különösen feszült alaphangot adnak Hszi Csin-ping kínai elnök jövő hónapra tervezett európai útjának, amikor várhatóan találkozik francia kollégájával, Emmanuel Macronnal, de Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is.

A Portfolio-nak uniós források pedig megerősítették, hogy az állami támogatások miatt több olyan iparág is célkeresztbe kerülhet, amelyek Magyarország számára kulcsfontosságúvá váltak:

hamarosan szubvenciós vizsgálathoz, vagy a tiltott állami támogatásokat érintő eljárásokhoz gyűjtenek adatokat az akkumulátoripar, annak ellátási láncai valamint a belső piaci járműgyártás esetében.

Az Európai Unióban tavaly vált hatályossá a külföldi tiltott állami támogatásokat szabályozó rendelet (Foreign Subsidies Regulation, FSR), amely új jogkört biztosít az Európai Bizottságnak, hogy vizsgálatot folytasson, valamint retorziókat alkalmazzon, ha egy EU-n kívüli vállalatot egy harmadik ország állami támogatásokkal piactorzító módon feltőkésít. Ez történhet direkt transzferekkel, de indirekt módon is, akár irányított közbeszerzésekkel. Leegyszerűsítve: bírságot szabhat ki Brüsszel, ha azt látja, hogy egy céget úgy tőkésít fel egy nem EU-s ország, hogy az aztán a belső piacon más cégeket vásárolhasson fel, tisztességtelen versenyelőnyhöz jusson.

A Contemporary Amperex Technology (CATL) 2,85 milliárd jüan (380 millió euró) állami támogatást kapott csak tavaly az első félévben, ami közel háromszoros növekedés az egy évvel korábbihoz képest. De a gyanú szerint az elmúlt 5 évben bőven több mint 2 milliárd eurónyi állami támogatásban részesülhetett a Debrecenben beruházó akkumulátorgyártó.

Az EVE Energy, a CATL egyik fő versenytársa 1,08 milliárd (150 millió euró) jüant kapott az első félévben, mintegy négyszer annyit, mint egy évvel korábban.

Az EV-összeszerelők közül a sanghaji tőzsdén jegyzett SAIC Motor volt a legnagyobb állami támogatásban részesülő vállalat, amely több mint 2 milliárd jüant kapott támogatásként, ami csaknem kétszerese az egy évvel korábbinak. A BYD, Kína vezető EV-értékesítője 1,78 milliárd jüant kapott az első félévben, azaz közel háromszor annyit, mint egy évvel korábban. A Chongqing Changan Automobile 856 millió jüan állami támogatást kapott – a Nikkei korábbi összesítése szerint, amelyek csak 2023 első félévére vonatkoznak.

Ráadásul mint forrásaink felhívták rá a figyelmünket: ezek csak a közvetlen költségvetési támogatások, nincsenek benne az irányított közbeszerzések.

Ha a felsorolt támogatások miatt az Európai Bizottság FSR-eljárást indít, akkor az Magyarországnak is fájdalmas lehet. A CATL, a BYD és az EVE is Magyarországra készül, mindhárom cég már elkezdte gyárlétesítéseinek kivitelezési munkálatait.

Az FSR révén az Európai Bizottság dönthet bírságok kiszabásáról, de egészen szélsőséges esetekben korlátozhatják a cégek uniós belső piaci tevékenységét is.

Egyelőre még tehát kérdéses, hogy pontosan milyen lépéseket tesznek. Egyelőre az adatgyűjtés zajlik, az előzetes értékelést követően pedig megindulhat egy formális nyomozás is, végül pedig jöhet a retorziós döntés, ha a Bizottság gyanúja beigazolódik. Mindez akár 6-12 hónap eredményre juthat.

Hivatalos megkeresésünkre egyelőre nem válaszolt az Európai Bizottság.

Jön Hszi, borul az asztal

Az EU Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere és a külföldi befektetések egyik legfontosabb forrása. Peking és Brüsszel között azonban egyre nő a feszültség, mivel az EU az elmúlt hónapokban több szubvencióellenes vizsgálatot indított. A blokk azzal vádolja Kínát, hogy az ipari túlkapacitással a belső piaci szereplőket akarja elnyomni, mindezt pedig állami támogatásokkal éri el a pekingi vezetés. A Bizottság állásfoglalásai – és a nyilvános elérhető adatok, például tőzsdei beszámolók – alapján különösen az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások ágazatában pénzelik a cégeket, amelyek közvetlenül az európai vállalatokkal versenyeznek.

Az Európai Bizottság közleményében azt írta, hogy a keddi razziát azért hajtották végre a meg nem nevezett kínai cégnél, mert a gyanú szerint a vizsgált vállalat olyan külföldi támogatásokban részesülhetett, amelyek torzíthatják a belső piacot. A kínai kamara közölte, hogy az Európai Bizottság által felhatalmazott végrehajtó szervek informatikai eszközöket és mobiltelefonokat foglaltak le, dokumentumokat vizsgáltak át, és hozzáférést kértek a vonatkozó adatokhoz.

Az ázsiai ország érdekvédelmi szervezete azzal vádolta az EU-t, hogy indokolatlanul tört rá a kínai cégre, valamint felszólította arra az Európai Bizottságot, hogy a kínai vállalkozások számára valóban tisztességes és megkülönböztetésmentes üzleti környezetet biztosítson.

Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszter szerint a Kína és az EU közötti növekvő súrlódások a növekvő kereskedelmi protekcionizmus és a fokozódó geopolitikai konfliktusok szélesebb körű tendenciáját tükrözik. Egy múlt heti pekingi sajtótájékoztatón Vang arra figyelmeztetett, hogy 2024-ben romlott a világkereskedelem környezete, a fő kihívások között a növekvő kereskedelmi protekcionizmust és a fokozódó geopolitikai konfliktusokat említette. Ugyanakkor kiemelte Kína három új iparágának – elektromos járművek, napenergia-termékek és lítium akkumulátorok – gyors növekedését is, amelyek fellendítették a világ második legnagyobb gazdaságát, miközben az ingatlanpiac súlyos visszaesésével, deflációs nyomással és alacsony befektetői bizalommal küzdenek.

Egyre nagyobb riadalmat kelt az a kilátás, hogy Kína olcsó exportja elárasztja a fejlett országok piacait, és munkahelyeket veszélyeztet olyan fontos iparágakban, mint az autóipar, valamint a nap- és szélenergia.

Az Európai Bizottság még ebben az évben lezárja a kínai elektromosáram-gyártással kapcsolatos szubvencióellenes vizsgálatot, amely a kínai importra kivetett magasabb vámok bevezetését eredményezheti. Brüsszel emellett sürgősségi támogatási intézkedéseket is fontolgat a napelemgyártó ipar számára, beleértve egy dömpingellenes vizsgálatot is. Az USA eközben exportellenőrzéseket vezetett be a Kínába irányuló csúcstechnológiai szállítmányokra.

A kínai iparpolitika és a fejlett országok piacorientált kapitalizmusa közötti ellentmondások 2022-ben váltak az EU számára sürgetővé, amikor Kína közel 400 milliárd eurós rekord magas kereskedelmi többletet könyvelhetett el a blokkal szemben. Brüsszel akkor jelentette be a szubvencióellenes vizsgálatot, amikor a kínai elektromos autók tavaly elkezdtek piaci részesedést szerezni a belső piacon. Ráadásul az ukrajnai háború és a világjárvány meggyőzte az európai vezetőket arról, hogy diverzifikálniuk kell a kritikus ellátási láncaikat, például a ritkaföldfémek beszerzését máshonnan kell biztosítani, mivel azt jelent Kína uralja.

Intézkedéseik az amerikai intézkedésekkel párhuzamosan történtek. Amellett, hogy korlátozták a fejlett félvezetőkhöz való kínai hozzáférést, és fokozták a Kínába irányuló és onnan induló beruházások ellenőrzését, 2022-ben Joe Biden elnök aláírta az inflációcsökkentő törvényt, amelynek célja az amerikai megújulóenergia-gyártási ellátási lánc megerősítése. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke decemberi pekingi látogatásán, amikor Hszi Csin-ping elnököt kereste fel, újságíróknak elmondta, hogy

az EU „kockázatmentesíteni” kívánja a Kínával való kapcsolatát, és diverzifikálni kívánja az ellátási láncokat a rugalmasság növelése érdekében.

Kínai tisztviselők válaszul bírálták Európa korlátozó gazdasági és kereskedelmi politikáját. A pekingi külügyminisztérium európai ügyekért felelős főigazgatója, Vang Lutong, aki részt vett az uniós küldöttséggel folytatott megbeszéléseken, Kína ipari fejlődését pusztán az innovációnak tulajdonította. Azonban már évtizedek óta folyik az az ambiciózus politika, amely egyenesen a gazdaság külföldtől való függőségének csökkentésére irányul. Ezt eredetileg az motiválta, hogy Kína fel akart zárkózni nyugati társaihoz, miután a gazdaság évtizedeken át, Mao Ce-tung vezetése alatt nagyrészt izolálódott a világkereskedelemben.

Címlapkép forrása: EU

Ricardo

Egy kritika kritikája

Az osztrák közgazdasági iskola kritikája szerint a monetaristák tévesen egy mechanisztikus mennyiségi pénzelméletet...

Tematikus PR cikk
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egyik napról a másikra felsorakozott a kínai hadsereg – Nyakunkon a következő nagy háború?
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Székesfehérvár
2024. június 4.
Financial IT 2024
2024. június 11.
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Új eszköz jelent meg a magyar energiarendszerben, a jogi szabályozás is keresi rajta a fogást