Sortűz alá vette Magyarországot az Európai Bizottság
Uniós források

Sortűz alá vette Magyarországot az Európai Bizottság

Három fajsúlyos ügyben is kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Európai Bizottság a magyar kormány által hozott intézkedések ügyében: a lex CEU-ügy esetében hiába változtatott a törvényen a kormány, továbbra is szabálytalannak tartják a magyar jogszabályokat. Eljárás indul az autópálya-koncessziók miatt, valamint a menekültügyi eljárásokra vonatkozó hazai szabályok miatt – derül ki az uniós végrehajtó szerv bejelentéséből.

Az Európai Bizottság három fontos ügyben is eljárást indít a magyar kormány által hozott intézkedések miatt. Az első az, amelyről már korábban is írt a Portfolio, hogy az autópálya-koncessziós szerződés esetében több kifogást is emeltek Brüsszelben, ami miatt felszólító levelet küldtek.

A Bizottság álláspontja szerint a Magyarország által odaítélt, 35 évre szóló koncesszió nem volt átlátható a becsült szerződéses érték tekintetében, nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. Ezt több civilszervezet is támadta, alvállalkozók versenyjogi panaszt is tettek a Bizottságnál korábban, de a mostani kötelezettségszegési eljárás alapjául szolgáló kifogásokkal a Transparency International fordult Brüsszelhez.

Mint ismert, a Nemzeti Koncessziós Iroda még 2022-ben ítélte oda a Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap konzorciumának a hazai sztrádák üzemeltetését. A cégek között a magyar útfelújítási közbeszerzéseken rendszeres befutó, Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó vállalkozások szerepelnek. A bejelentéskor rá is kérdeztek a koncessziókért felelős Rogán Antal miniszternél, hogy nem fél-e, hogy emiatt bírálják a rendszert, uniós eljárás indulhat, de azt mondta, hogy sikeres hazai cégekről van szó, akik versenyen nyertek.

Tavaly nyár végén létrehozták az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, hogy könnyebben láthassák el az autópályák és gyorsforgalmi utak fejlesztését, üzemeltetését és karbantartását.

A koncessziós témában, a spanyol sztrádatender miatt is lép a Bizottság, de Spanyolország ellen azért, mert a közbeszerzési eljárások helyes alkalmazása nélkül hosszabbította meg két autópálya-koncesszió időtartamát, megsértve ezzel az uniós szabályokat.

A tagállamoknak mostantól két hónap áll a rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki, majd az egész ügyet referálhatja az Európai Unió Bírósága elé.

Reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ

A KTK szerint az Európai Bizottság lépése miatt jogi lépéseket tesz. „Brüsszel ismételten kettős mércét alkalmaz Magyarország kárára. Most mondvacsinált okokra hivatkozva kötelezettségszegési eljárást indított a legmagasabb követelményrendszernek megfelelő autópálya koncesszió kapcsán, amelyet hasonló tartalmú beruházásoknál számos más tagállamnak engedélyezett” – írták a közleményben. Ugyanígy járt Spanyolország is, ott két autópálya koncesszió kapcsán indítottak kötelezettségszegési eljárást.

Menekültügyben és a Lex CEU-val is elégedetlenek

Egy másik eljárásban a nemzetközi védelem biztosításához való tényleges hozzáférésre vonatkozó bírósági ítélet végrehajtása miatt indul eljárás Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld a kormánynak, amiért az nem tett eleget az Európai Unió Bírósága (EUB) által a C-823/21. sz., az Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben hozott ítéletnek. A Bíróság 2023. június 22-i megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós menekültügyi szabályokból eredő kötelezettségeit, mivel nem biztosította a harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek számára a nemzetközi védelmi eljáráshoz való tényleges hozzáférést.

A magyar jogszabályok szerint a harmadik országbeli állampolgároknak ahhoz, hogy nemzetközi védelemért folyamodhassanak Magyarországon, először valamely, az Európai Unió területén kívül található magyar nagykövetségen kell szándéknyilatkozatot benyújtaniuk, amelyben kinyilvánítják, hogy menedékjogért kívánnak folyamodni, továbbá rendelkezniük kell az e célra kiadott különleges beutazási engedéllyel.

A Bizottság, mivel nem kapott tájékoztatást arról, hogy Magyarország intézkedéseket hozott volna a megállapított jogsértés orvoslása céljából, úgy véli, hogy Magyarország nem teljesítette a bírósági ítélet végrehajtásához szükséges intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségét. A kormánynak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. A beérkezett válasz fényében a Bizottság adott esetben úgy határozhat, hogy visszautalja az ügyet a Bíróság elé, és pénzügyi szankciók kiszabását javasolja.

A felsőoktatási szolgáltatások nyújtásának feltételeire vonatkozó bírósági ítélet végrehajtásában is lépnek Magyarország ellen.

Az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, amiért az nem felel meg teljes mértékben az uniós jognak, és nem hajtotta végre az Európai Unió Bíróságának a C-66/18. sz ügyben hozott ítéletét.

Az EUB 2020. október 6-i megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogszabályokat, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezményt (GATS), mivel az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli külföldi felsőoktatási intézmények esetében két feltételhez kötötte az oklevelet adó képzési tevékenységek Magyarország területén történő gyakorlását.

Ez lényegében a CEU ügyében hozott ítéletet és a magyar jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetetlenségét mondja ki.

A magyar jogszabályok előírásai szerint a kormány és az érintett intézmény székhelye szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia. A Magyarországon folytatott tevékenység feltételéül szabták továbbá, hogy az oktatási intézménynek felsőoktatási képzést kell nyújtania a székhelye szerinti országban, az EGT tagállamainak esetében is. A 2021. május 18-án elfogadott új jogszabály már nem tartalmazza a második említett követelményt, azonban továbbra is előírja, hogy Magyarország és a székhely szerinti ország között nemzetközi szerződésnek kell fennállnia, ami miatt folyamatosan sérülnek a GATS-ban és az Európai Unió Alapjogi Chartájában lefektetett elvek.

A Bizottság ezért felszólító levelet küld a magyar kormánynak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet. A második alkalommal Bíróság elé kerülő ügyekben, amíg nem valósul meg a teljes körű megfelelés, az első ítélet meghozatala óta eltelt időszakra visszamenőleg pénzügyi szankciók róhatók ki.

Címlapkép forrása: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
18 éve nem látott ilyet Magyarország: dől a pénz azokhoz, akik félre tudnak tenni
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Property X 2024
2024. május 29.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
GettyImages-483147081