Brüsszel új fegyvert kap: külföldi befektetők szűrése jön, ami felforgathatja az EU gazdaságát

Az új keretrendszer kötelező szűrést ír elő a tagállamok számára olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a média, a kritikus nyersanyagok vagy a közlekedési infrastruktúra.

Az ellenőrzés nemcsak az EU-n kívüli szereplőkre vonatkozik, hanem azokra az uniós tranzakciókra is, ahol a végső tulajdonos egy harmadik országbeli fél.

A reform egyik legfontosabb eleme, hogy az eddig széttagolt nemzeti eljárások harmonizálásra kerülnek, és az Európai Bizottság jogosultságot kap arra, hogy saját kezdeményezésre vagy tagállamok közti nézeteltérés esetén is fellépjen.

A nemzeti hatóságoknak minden olyan külföldi befektetési ügylet esetén, amely biztonsági vagy közrendbeli kockázatot jelenthet, mérséklő intézkedéseket kell előírniuk vagy adott esetben meg is tilthatják a tranzakciót.

A szabályozás célja, hogy elkerüljék a stratégiai ágazatok idegen kézbe kerülését.

A döntést 378 igen, 173 nem szavazat és 24 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament. A jelentéstevő Raphaël Glucksmann szerint a jelenlegi szűrési rendszer „széttagolt, költséges és nem elég hatékony”. Hangsúlyozta, hogy ha nem védenek meg olyan kulcslétesítményeket, mint az ipari üzemek, energiaellátó hálózatok vagy médiaóriások, az az EU biztonságát és gazdasági szuverenitását is veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a befektető Kínából, az Egyesült Államokból vagy más harmadik országból érkezik.

A reform célja kettős: egyszerre kívánja megőrizni az egységes piac nyitottságát és vonzerejét, miközben hatékonyabb védelmet nyújt az érzékeny ágazatoknak.

Az Európai Bizottság végső döntési jogkört kap, ha tagállamok között vita alakulna ki, ezáltal egységesebb fellépés valósulhat meg az egész EU-ban. A reform emellett lehetőséget ad arra is, hogy a stratégiai iparágak megerősödjenek, miközben kizárják a biztonságot veszélyeztető szereplőket.

A jelenlegi uniós szűrési szabályok 2020 októberében léptek életbe, de az új javaslat – amelyet 2024 januárjában nyújtott be a Bizottság – a tagállamokkal folytatandó tárgyalások után válhat véglegessé. Az EP döntése nyitja meg az utat az Európai Tanáccsal való egyeztetések előtt, amelyek célja a jogszabály végleges formájának elfogadása. Az új keret csak ezt követően léphet hatályba.

Címlapkép forrása: EU