Érik a nagy pofon a magyar kormánynak az Európai Unió Bíróságán

A magyar Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a gyermekvédelmi törvényt, amely a kormány állítása szerint a pedofília elleni fellépést célozta, azonban az elfogadott módosítások révén olyan rendelkezéseket is tartalmazott, amelyek tiltják a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás megjelenítését az oktatásban és a médiában. A jogszabály elfogadása után az Európai Bizottság többször is felszólította Magyarországot a törvény módosítására, mivel az szerintük sérti az uniós alapjogokat, különösen az emberi méltóság, a szólásszabadság és a diszkriminációmentesség elveit.

Mivel a magyar kormány nem tett eleget ezeknek a felszólításoknak, az Európai Bizottság először kötelezettségszegési eljárást indított, majd 2022. július 15-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságán. A perhez eddig tizenöt uniós tagállam csatlakozott az Európai Bizottság oldalán: Belgium, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Írország, Dánia, Finnország, Svédország, Franciaország, Németország, Ausztria, Szlovénia, Málta és Görögország, valamint az Európai Parlament is.

Csütörtökön, az ítélet előtti előzetes lépésként megjelent az Európai Unió Bíróságának főtanácsnokának a véleménye,

e szerint Magyarország az LMBTI-tartalmakhoz való hozzáférés korlátozásával több ponton is megsértette az uniós jogot.

Tamara Ćapeta úgy véli, hogy a 2021-ben elfogadott magyar törvénymódosítások, amelyek formálisan a gyermekek védelmére hivatkoznak, valójában az LMBTI-személyek hétköznapi életének megjelenítését tiltják. A főtanácsnok javaslata alapján a Bíróságnak ki kellene mondania, hogy

Magyarország nem csupán az uniós ágazati szabályokat és alapvető jogokat sértette meg, hanem az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített alapértékeket is.

A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szóban forgó magyar szabályozás az LMBTI-tartalom megjelenítésének tilalmával túlmutat a gyermekek védelmén. Úgy látja, hogy Magyarország nem tudott olyan bizonyítékot bemutatni, amely alátámasztaná: „az ilyen tartalmak károsak lennének a kiskorúak fejlődésére.”

Szerinte ehelyett a törvény szövege erős értékítéletet közvetít, hogy a homoszexuális és nem ciszgender személyek élete alacsonyabb értékű, mint a heteroszexuális és ciszgender embereké. Ez a főtanácsnok értelmezése szerint nem puszta nézetkülönbség, hanem az uniós alapértékek nyílt tagadása.

Ćapeta szerint Magyarország három szinten is megszegte az uniós jogot:

1. egyrészt a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó elsődleges és másodlagos jogi szabályokat,
2. másrészt az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogokat, köztük a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyenlő bánásmód elvét és az emberi méltósághoz való jogot,
3. harmadrészt a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy az ügy az EUSZ 2. cikk különálló megsértését is megvalósítja, amely az Unió alapvető értékeit – például az emberi méltóság, egyenlőség és jogállamiság elvét – rögzíti.

A főtanácsnok érvelése szerint az uniós jogrendszer lehetőséget ad arra, hogy az egyes tagállamok másként értelmezzék a közös alapelveket, amennyiben ez a különbség az értékek „konkretizálásának” szintjén marad. Azonban, ha egy tagállam éppen azt az értéket tagadja meg, amelyből az adott jog ered – például az LMBTI-személyek egyenlőségének elvét –, akkor az már nem tartozik az elfogadható nézetkülönbségek körébe, hanem az EUSZ 2. cikk megsértésének minősül.

A főtanácsnok szerint az LMBTI-személyek egyenlő társadalmi megbecsüléséhez való jog nem képezheti vita tárgyát egy tagállam és az Európai Unió között. Úgy fogalmazott, hogy

az egyenlőség, méltóság és emberi jogok védelmének »vörös vonala« ott húzódik, ahol egy társadalmi csoport marginalizálása és tiszteletének megvonása történik.

Ćapeta szerint a magyar szabályozás ezen a vonalon túlmegy, és ezzel nemcsak jogi, hanem értékalapú szempontból is elválik az uniós alkotmányos normáktól.

A főtanácsnok indítványa nem kötelező érvényű, az Európai Unió Bíróságának bírái önállóan döntenek az ügyben. Ha az ítélet kimondja a kötelezettségszegést, Magyarországnak teljesítenie kell az abban foglaltakat, ellenkező esetben a Bizottság újabb eljárást indíthat, amely pénzbírság kiszabásához is vezethet – mint az egyszeri 200 millió, valamint napi 1 millió eurós bírságot hozó menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos perben.

Címlapkép forrása: EU