Kiskereskedelmi különadó: asztalra csap az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság ma várhatóan újabb szakaszba lépteti a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárást a 2020-ban bevezetett, majd 2022-ben megemelt kiskereskedelmi különadó miatt. A főként a külföldi tulajdonú boltláncokat sújtó, 4,5 százalékos forgalmi adót a Spar és más szereplők aránytalannak és diszkriminatívnak tartják – különösen, hogy magyar franchise-láncok ezzel szemben gyakran csupán 0–1 százalékos terhet viselnek.

Az Európai Bizottság tavaly áprilisban indította el az eljárást, így az hamarosan bíróság elé kerülhet, ha a magyar kormány nem változtat az adón.

A Spar Austria vezérigazgatója, Hans Reisch korábban már nyilvánosan kijelentette: a különadó olyan mértékű, hogy a cége veszteségessé vált magyarországi működésében. Ezt a kritikát osztja az osztrák gazdasági és külügyminiszter is,

aki Ursula von der Leyenhez írt januári levelében az uniós piacra vonatkozó szabályok megsértéséről írt.

A levél nyomán a Bizottság már tavaly vizsgálatot indított, amelynek részeként most „indokolással ellátott véleményt” küldenek Budapestnek – ez a peres eljárást megelőző utolsó lépés – állítja a Financial Times, amely jelzi, ez az előszobája a bírósági szakasz megindításának.

Brüsszel szerint a különadó aránytalan terhet ró a külföldi cégekre, és Magyarország a jelenlegi formában határozatlan ideig tartja fenn a szabályozást anélkül, hogy kilátásba helyezné annak megszüntetését. A lap szerint az ügy hátterében politikai és piacszerkezeti feszültségek is húzódnak: a magyar kormány évek óta próbálja visszaszorítani a nagy, külföldi boltláncok piaci részesedését, és helyzetbe hozni a hazai tulajdonú szereplőket.

A Bizottság korábban már kritizálta a magyar kiskereskedelmi különadókat a 2023-as országjelentésében is, azóta pedig egy újabb front is nyílt:

az úgynevezett „kötelező akciók” rendszerét is vizsgálták, amelyet szintén a Spar támadott meg az Európai Bíróságon, de azóta ezt már kivezették.

Az újabb eljárás tovább mélyíti a Budapest és Brüsszel közötti jogi viták sorát, amelyek már több területet is érintenek – így például a szuverenitási törvényt is.

A magyar kormány egyelőre nem reagált hivatalosan az újabb fejleményekre, ám ha a Bizottság indokoltnak látja a jogsértés fennállását, a következő lépés már az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

Címlapkép forrása: Shutterstock