Brüsszel átverte Trumpon, amit akart – közel az EU-USA üzlet

Brüsszel és Washington közel állnak egy elvi megállapodáshoz, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Unió az amerikai exporttermékekre egységes, 10 százalékos vámtarifát alkalmazzon, miközben egyes érzékeny ágazatok — így a repülőgépgyártás és az alkoholos italok — mentességet kaphatnak.

A Portfolio azonban úgy értesült, hogy a megállapodásnak egy kevéssé nyilvános, de stratégiailag fontos eleme is van:

az EU engedélyezi néhány génmanipulált szójafajta behozatalát az Egyesült Államokból.

Bár az amerikai génmódosított szójaimport évek óta politikai és egészségügyi viták tárgya, a lépés nem érte teljesen váratlanul a szektor szereplőit: az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság, az EFSA már másfél éve vizsgálta ezeknek a fajtáknak a takarmányozási célú felhasználását. Az Európai Bizottság pedig a múlt hét végén, szinte teljesen észrevétlenül – bár az Agrárszektor írt róla – zöld utat adott az egyik ilyen fajta engedélyezésének.

Az engedély tíz évre szól, és kizárólag az importált, feldolgozott formájú szójára vonatkozik — a termesztést továbbra is tiltja az EU. Közvetlen emberi fogyasztásra nem importálhatók a GMO-szóják, csak takarmányozásra lehet használni, ami sok európai gazda régi követelése volt.

A szójaimport feloldása egyértelmű gesztus Washington felé, és része lehet annak az engedménycsomagnak, amelyet Brüsszel a Trump-kormány felé próbál kialakítani, hogy elkerülje a kereskedelmi háború újabb kiéleződését – mondta egy a tárgyalásokra rálátó uniós forrás lapunknak.

Egyensúlyozás a nyomás alatt

A Politico hétfő esti értesülései szerint az Egyesült Államok elfogadja azt az uniós ajánlatot, hogy a jövőben

az EU termékek importjára 10 százalékos alapvámtarifa vonatkozzon, kivéve néhány érzékeny szektort, például a repülőgépipart és a szeszes italokat, ahol alacsonyabb vagy nullás vám alkalmazható.

Az amerikai kormány azonban nem tett ígéretet arra, hogy mentességet adna más kulcsfontosságú európai exportcikkek — például az autók, acél és gyógyszerek — számára.

A tárgyalások érzékenységét jól mutatja, hogy az EU kereskedelmi biztosa, Maroš Šefčovič vasárnap közvetlen egyeztetést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel, majd hétfőn szűkkörű tájékoztatást adott az uniós nagyköveteknek. Az EU hivatalosan továbbra sem kapott biztosítékot arra, hogy nem érkezik rá néhány napon belül az a „figyelmeztető levél”, amelyet a Trump-adminisztráció már kiküldött Dél-Koreának és Japánnak — ezek az országok augusztus 1-től 25 százalékos vámtarifával számolhatnak.

Azonban a Fehér Ház az esti sajtótájékoztatón újságírói kérdésre azt mondta, hogy „most nem kap az EU felszólító levelet”. A polemizálás arról megy, hogy a „most nem” vajon azt jelenti-e, hogy egyáltalán nem, vagy csak augusztus 1-ig.

Simon Harris ír kereskedelmi miniszter hétfő esti nyilatkozatában biztosra ment, arról beszélt, hogy Brüsszel időt nyert:

Most már biztosra vehetjük, hogy a jelenlegi vámpolitikai status quo augusztus 1-ig fennmarad, hogy addig elvi megállapodás születhessen az EU és az USA között.

Trump dönthet mindenről — vagy semmiről

Noha az Európai Bizottság gyors megállapodást szeretne elérni — akár már szerdáig, vagyis az eredeti, július 9-i határidőig —, végső soron minden az amerikai elnök döntésén múlik. A Politico szerint a megállapodás „kontúrjai” továbbra is elmosódottak, és a tárgyalások kimenetele teljesen nyitott.

Csakhogy ez nem jelent semmit, Kínával is egy ugyanilyen elvi megállapodást kötöttek. Részletes egyezményre egyedül az Egyesült Királysággal és Vietnammal jutott az amerikai kormány.

Trump szóvivője, Karoline Leavitt jelezte: az amerikai kormány elnöki rendelettel fogja véglegesíteni az augusztus 1-jéig szóló türelmi időt. Addig azonban semmi sem garantált. A brüsszeli diplomácia hétfő esti ülésén több uniós tagállam képviselője is arra figyelmeztetett: az Egyesült Államok továbbra sem adott semmiféle garanciát arra, hogy a vámokkal kapcsolatos álláspontja nem változik meg újra egyik napról a másikra.

A Bizottság hivatalosan nem kommentálta az egyeztetések tartalmát, csupán annyit közölt, hogy „a tárgyalások folyamatban vannak”.

Aszimmetria vagy instabilitás?

Brüsszel számára az egyik legnagyobb kihívás most az, hogy elfogadja-e a Trump-adminisztráció által ráerőltetett aszimmetrikus feltételeket, vagy inkább vállalja a kereskedelmi instabilitás kockázatát. A génmódosított szójaimport feloldása is ebbe a dilemmába illeszkedik: technikailag egy EU-n belüli hatósági döntésről van szó, de senki nem kötelezheti a tagállamokat, hogy ők is pecsétet üthessenek a kedvezményre.

Trumpnak fogalma sincs, hogyan működik az Európai Unió, az amerikai választóknak ez még homályosabb. Elég siker lehet, hogy 1980 óta először nyílik meg teljesen a legnagyobb szójatermesztők előtt az európai piac

– mondta lapunknak egy forrás, aki szerint gazdasági hatása nem igazán lesz a 10 százalékos alapvámoknak. Hozzátette, hogy ugyan korábban is lehetett GMO szója- és kukoricafajtákat importálni, a mostani engedéllyel lényegében a főbb termények előtt megszűnnek az importkorlátok.

Ráadásul ezek ellensúlyozására már nagyon készültek Brüsszelben: sorra kötöttek megállapodásokat a világ legnagyobb országaival és kereskedelmi övezeteivel. Az év végéig hatályossá válhat a Mercosur-államokkal és Indiával kötött megállapodás is, ahol komoly kereslet látszik az európai járművekre és gépipari termékekre.

A következő hetekben eldőlhet, hogy az EU képes-e egyensúlyozni az agrárlobbi, a fogyasztóvédelmi aggályok és a globális kereskedelmi nyomás között — úgy, hogy közben ne veszítse el az arculatát sem Brüsszelben, sem a tagállamokban.

Címlapkép forrása: EU