A britek ultimátuma mellett az EU még egy jelképes lépésen is elcsúszik

Teresa Ribera, az Európai Bizottság egyik ügyvezető alelnöke ritka nyíltsággal bírálta Ursula von der Leyen bizottsági elnököt egy spanyol rádióinterjúban - írja a Politico. Ribera arról beszélt, hogy hónapok óta szorgalmazza az Izraellel szembeni határozottabb fellépést, mivel szerinte elfogadhatatlan az EU tétlensége, miközben

a történelem egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófája zajlik.

A tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanács kedden dönthetett volna arról, hogy kizárják Izraelt a kutatás-fejlesztést támogató Horizon alap egyik inkubátor programjából, de az egyre számonkérőbb kommunikáció ellenére, a kérdésben döntő szerepet játszó Németország végül visszatartotta a támogatását.

Friedrich Merz német kancellár időt kért, és arra hivatkozott, hogy megvárja Johann Wadephul külügyminiszter kétnapos térségben tett látogatását, amelyen akár Netanjahuval is személyes egyeztetésekre kerülhet sor. Merz szerint az ő értékelése alapján fognak dönteni az ügyben, és várhatóan Olaszország is követi majd a példájuk, amivel létrejöhet a kizáráshoz szükséges minősített többség.

Wadephulnak természetesen a teljes tűzszünet elérése lesz a célja, és ennek érdekében Izraelnek érdemi lépéseket kéne tennie a jelentős civil áldozatokkal járó háborús tevékenység enyhítésére, miközben a palesztin erőknek el kéne engednie a maradék 50-20 zsidó foglyot, akikről még tudni lehet. Mindezek mellett azt is feladatul kapta, hogy

tegye egyértelművé Netanjahunak: Németország a kétállami megoldást támogatja, és elítéli az Illegális területfoglalásokat.

Ha Wadephul úgy értékeli, hogy Izrael kormánya továbbra sem működik együtt és ennek hatására döntésre szánja el magát Merz, akkor a Tanács hétfőn szavazhat a Horizon források letiltásáról, amely a hazai politikában is megnyugtathatná a német kancellár koalíciós partnereit.

A történetet azonban azt teszi igazán kontextusba, hogy miközben az EU egy június eleji határozat alapján most kezdte el fontolóra venni, hogy jelképesen kizárja az izraeli vállalkozókat egy olyan programból, amely a 1200 milliárdos hétéves költségvetésből 10,1 milliárd eurót tesz ki, addig az Egyesült Királyság belengette diplomáciai atombombáját, miszerint

ha szeptemberig nem valósul meg a tűzszünet, akkor hivatalosan elismerik Palesztina független állami státuszát.

A krízis közvetlen közelében dolgozó segélyszervezetek is egyre elégedetlenebbek az EU tétlenkedésével. Bushra Khalidi, az Oxfam palesztin területekért felelős szakértője "viccnek" nevezte, hogy az EU még a legkisebb lehetséges lépésben sem tud megegyezni, miközben 800 000 gyermek áll az éhezés szélén. Szerinte Gázának kórházak teljes újjáépítésére, valamint a kis humanitárius konvojok által biztosíthatónál jóval nagyobb mennyiségű üzemanyagra, élelmiszerre és gyógyszerre van szüksége.

Bár az izraeli kormány már a Horizonból való részleges kizárásra is hevesen reagált, Khalidi szerint jóval egyértelműbb üzenet lenne, ha

az EU egyszerűen abbahagyná az Izraellel folytatott kereskedelmét, és az érintett tagállamai nem adnának el több fegyvert Netanjahu kormányának.

Eközben az EU mintegy 850 alkalmazottja írt alá egy Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek, és külügyi főképviselőjének, Kaja Kallasnak címzett levelet, amelyben arra kérik őket, hogy célzott szankciókkal és a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztésével próbáljon gátat szabni Izrael háborús tevékenységének.

Címlapkép forrása: EU