Ursula von der Leyen személyesen hallgatta meg Várhelyi Olivért a kémbotrányról

Az Európai Bizottság szóvivője szerint Várhelyi Olivér arról tájékoztatta von der Leyent, hogy "nem volt tudomása" az Európai Bizottság munkatársainak toborzására irányuló erőfeszítésekről. A találkozóra két nappal azután került sor, hogy több médium is arról számolt be, hogy a biztos felügyelte a toborzási kísérleteket, amikor még Magyarország állandó képviseletét vezette.

A Bizottság már az oknyomozó riport megjelenésekor, csütörtökön bejelentette, hogy munkacsoportot állít fel az állítások kivizsgálására, de ugyanezen a napon az Európai Parlamentben is felszólaltak, hogy ők is vizsgálják ki a helyzetet, és ha úgy találják, hogy a magyar szolgálatok elleni vádak valóban igazak, akkor

gondolják újra az EU-s alapszerződések "mai politikai realitásokhoz" történő igaziíását.

A Bizottság elnökét hatalomba segítő Renew Europe elnöke, Valerie Hayer szerint von der Leyennek nagy felelőssége van abban, hogy minél hamarabb kezelje a helyzetet. Hayer elmondta, hogy pártja a legelejétől próbálta figyelmeztetni az EB-vezért, hogy Várhelyi túl közel áll Magyarország kormányához, és így könnyen érdekkonfliktusba kerülhet, szerinte az egészségügyi biztos - aki az előző ciklusban még a bővítéspolitikáért felelt -

eddigi tevékenysége következetesen az Orbán-pártiságát, nem pedig az európai érdekek iránti elhivatottságát mutatja.

Mielőtt a Bizottság tagjává választották volna, Várhelyi 2015 és 2019 között a brüsszeli magyar állandó képviseletet vezette. A 2010-es évektől több magyar hírszerző is fedésben dolgozott itt, és az egyik legnagyobb lebukás 2017-ben történt, amikor egy információszolgáltatási szerződést próbáltak aláíratni az EB egyik magyar alkalmazottjával.

Bár Várhelyi érintettsége nem tisztázott, a gyanú szerint közvetlenül értesülhetett arról, hogy mely személyek lehetnek hajlandóak együttműködni, és a hírszerzőknek fedést nyújtva próbált bizalmas információkhoz hozzáférni a Magyarországgal kapcsolatban folytatott jogállamisági jelentésekkel kapcsolatban.

Bár a Bizottság szóvivője korábban azt mondta, Várhelyi 2019-es megválasztásakor nem volt információjuk az állandó képviseleten megbújó hírszerzők meglepően nyíltan folyó beszervezési kísérleteiről, a kinevezés előtt von der Leyennek és a Parlament vonatkozó bizottságainak is meg kell bizonyosodniuk a jelölt alkalmasságáról és fedhetetlenségéről is.

Bár Várhelyinek ennek a ciklusnak az elején sem volt könnyű dolga a meghallgatásán, végül felvehette a mandátumát, és így a Politcónak nyilatkozó jogászprofesszor, Alberto Alemanno szerint az elsődleges felelősség őket terheli, ha pedig beigazolódnak a vádak két dolog történhet: vagy a Bizottságnak, vagy a tagállamokat tömörítő Tanácsnak kell egyszerű többséggel

az Európai Unió Bírósága elé küldeni, ahol korai nyugalmazásáról és nyugdíjának megvonásáról dönthetnek.

Ugyan von der Leyennek már beszélhetett ártatlanságáról Várhelyi, a Bizottság egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy mikor fogja valamelyik belső biztonsági szolgálatuk kihallgatni a biztost. A lap információi szerint, ha erre sor kerülne, azt valószínűleg a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóság (HR-DS) egyik tagja végezné el első körben.

Címlapkép forrása: EU