Brüsszel kényszerítheti ki Kínából, hogy akkugyáraikból a tagállamok is profitáljanak

A belengetett szabályok szerint az európai piacokra érkező nem uniós vállalatoknak meghatározott mennyiségű európai árut és munkaerőt kellene felhasználniuk,

az összeszerelésen túl pedig hozzáadott értéket kellene teremteniük helyben, és a technológiájukra való rálátást is biztosítaniuk kellene.

Ezen felül a tervek között szerepel a szorosabb együttműködések vagy a közös vállalatok létrehozásának lehetősége is.

Bár az erre irányuló elképzelések már egészen régóta keringenek uniós körökben, azok hivatalos beterjesztését most először lebegtették meg. Ugyan a szabályok minden nem EU-s befektetőre vonatkoznának, a Bloombergnek nyilatkozó forrás szerint a cél az, hogy a kínai gyártáspolitika ne tudja elnyomni az európai ipart.

A lépés komoly protekcionista fordulatot jelentene az EU gazdasági nyitottságában, azonban mostanra szinte elkerülhetetlenné vált, hogy az unió érdemi választ adjon azokra a kínai gyakorlatokra, amelyek elzárják saját piacukat az európai befektetők elől, és egyben állami támogatásokkal duzzasztják fel saját cégeiket.

Ugyan papíron ez arányos reakciónak tűnik az EU részéről, a lépés igencsak kockázatos, hiszen Kínának olyan ritka elemekből vannak hatalmas nyersanyagtartalékai, amelyek egyelőre nehezen elérhetők alternatív forrásokból.

Mostanra gyakorlatilag egy folyamatos exportkorlátozási macska–egér játék alakult ki a Nyugat és Kína között, amelyen

nem segít az sem, hogy Donald Trump amerikai elnök rögtönzött vámintézkedéseit nehezen lehetne összehangolni az uniós lépésekkel.

Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy az EU autógyártói, a zöldátálláshoz használt technológiák és a küszködő német ipar általában is nagyban függenek a kínai nyersanyagoktól és akkumulátortechnológiától, ami azon felül, hogy természetes versenyhátrányt jelent, a kínai állampárt kezében könnyen fegyverré formálható eszközként működhet.

A kínai autóipar Európába való betelepülésének persze eklatáns példája a magyarországi terjeszkedésük. A BYD-hez és CATL-hez hasonló kínai cégek ráadásul olyan feltételek mellett vethették meg a lábukat, hogy saját vállalkozóikkal húzhatják fel gyáraikat, és nem kellett kötelezettséget vállalniuk arra, hogy mennyi magyar beszállítóval akarnak együttműködni vagy munkaerőt alkalmazni.

Persze a kormány és a kínai vállalatok közti tárgyalások részleteit nem ismerhetjük, de az uniós szabályozás gyakorlatilag garantálhatná, hogy

Kína ne csak piacokat szerezzen saját óriáscégeinek, hanem a régió, és áttételesen a teljes EU versenyképességéhez is érdemben hozzájáruljon.

A kiszivárgott információk szerint a javaslat az európai cégek számára is könnyítené az induláshoz szükséges engedélyek megszerzését, ami kecsegtetően hangzik az uniós szereplők számára, azonban a részletek híján nehéz eldönteni, hogy az EU készen áll-e a drasztikus lépésre, vagy érdemesebb lenne óvatosan eljárni, hogy elkerülje a lehetséges kínai válaszlépéseket.

Címlapkép forrása: EU