Damoklész kardja vághatja ketté az Európai Uniót

A dán külügyminiszter szerint az Európai Uniónak nem kell meghátrálnia Donald Trump kormányzata előtt, miközben saját érdekében is ideje egyszerűsíteni a szabályozási rendszert. Lars Løkke Rasmussen a Politicónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy

az uniós deregulációs program olyan, mint egy Kinder-tojás – több célt szolgál egyszerre és több rétege is van.

Azt mondta: Brüsszelnek saját jól felfogott érdekében kell csökkentenie a bürokráciát, ugyanakkor ez mások, például az amerikai kormányzat érdekeit is szolgálhatja. A kijelentés a jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt hangzott el, amelynek középpontjában a versenyképesség helyreállítását célzó szabálycsökkentési program áll majd. Rasmussen szerint,

ha Európa nem lesz vonzóbb a befektetők számára, az amerikai vörös szőnyeg és az európai kordonok közül majd az Egyesült Államokat fogják választani a beruházók.

Az unió az elmúlt egy évben már több környezetvédelmi és ipari szabályozás enyhítésével próbálta ellensúlyozni az amerikai és kínai versenyt.

Jelenleg kilenc deregulációs csomagon dolgozik, amelyek a védelmi, környezeti és digitális ágazatokat érintik.

Az amerikai elnök azonban többször is élesen bírálta az uniós szabályokat, mondván, azok diszkriminálják az amerikai vállalatokat, és egyes esetekben „cenzúraként” működnek. Ennek ellenére Franciaország és Németország is támogatja a deregulációs irányt, amelyet Brüsszel most úgy próbál folytatni, hogy az egyszerre válaszoljon Washington kritikáira és erősítse az EU saját belső reformját. Az Európai Bizottság a Trump által bevezetett 15 százalékos európai vámplafon elfogadásáért cserébe azt vállalta, hogy nullára csökkenti a vámokat az amerikai autó- és iparcikkekre.

A dán külügyminiszter azonban óvott attól, hogy az EU bármilyen „naplemente-klauzulát” illesszen a megállapodásba, amely lehetővé tenné a feltételek újratárgyalását Trump távozása után, ami a héten került napirendre.

Rasmussen szerint a politikai realitás az, hogy az unió mostani helyzetében az amerikai adminisztrációval kell együttműködnie, nem pedig a következőre várnia. A dán álláspontot Írország európai ügyekért felelős minisztere, Thomas Byrne is osztotta, aki szerint a szerződés újranyitása „nem szolgálná az európai polgárok érdekeit”.

Mindketten elismerték ugyanakkor, hogy hosszabb távon elkerülhetetlen lesz a feltételek újragondolása, amint az amerikai gazdaság és a társadalom is kezdi megérezni a Trump-féle protekcionizmus kedvezőtlen hatásait.

Címlapkép forrása: Shutterstock