Majdnem leállt az európai autógyártás, most Brüsszel lép közbe

Az EU nemrég másodjára is megúszott egy válságot, amikor az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségek miatt hetekig tartó ellátási zavarok alakultak ki a ritkaföldfémek és különleges feldolgozott alapanyagok – például a germánium – esetében a pekingi exporttilalmak miatt.

Októberben az európai autógyártók már figyelmeztettek, hogy gyártósoraik leállhatnak.

A legutóbbi krízis középpontjában a holland székhelyű, kínai tulajdonú Nexperia chipgyártó állt, amely kulcsfontosságú beszállítója az európai autóiparnak. Szeptember végén a holland kormány átvette a Nexperia irányítását, mert attól tartott, hogy technológiája kiszivárog Kínába. Az USA és Kína exportkorlátozásokat vezetett be a vállalattal szemben.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy felgyorsítja a chipgyártási erőfeszítések tervezett felülvizsgálatát, és 2026 első negyedévére új javaslatot készít elő.

Iparági szakértők szerint ez komoly ébresztő volt Brüsszel számára. Az EU első chipgyártási erőfeszítése "csak sebtapasz volt", most viszont a blokk mikrochip-gazdaságának "teljes műtétre" van szüksége - mondta Alison James, a Global Electronics Association vezető igazgatója.

A kritikák szerint az EU 2022-es tervében nem vette megfelelően figyelembe a geopolitikai realitásokat, és rossz típusú chipekre összpontosított, elkápráztatva a legfejlettebb mikrochipek körüli felhajtástól. A legtöbb iparág azonban alapvető mikrochipekkel működik, minden Európában gyártott autóba több száz ilyen chip kerül.

Az EU első chipgyártási tervének egyértelmű célja volt:

2030-ra 20 százalékra akarta növelni a régió piaci részesedését, amely évtizedek óta csökkenőben volt. A valóságban azonban alig mozdult el a három évvel ezelőtti 9 százalékos részesedéstől.

A politikai figyelem nagy része arra irányult, hogy meggyőzzék a vezető gyártókat, például az amerikai Intelt és a tajvani TSMC-t, hogy építsenek gyárakat Európában a csúcskategóriás chipek gyártására. Az Intel kezdetben 30 milliárd eurót ígért egy kelet-németországi gyárra, de pénzügyi nehézségei miatt lemondta a terveket. A TSMC ugyan gyárat hoz létre Németországban, de sokkal kisebb léptékben, mint amerikai projektjei.

A Nexperia-eset példaként szolgált arra, hogy a chipháborút most exportellenőrzéseken és nemzetbiztonsági eszközökön keresztül vívják, amelyek még nem részei Brüsszel eszköztárának. Emellett rávilágított az "unalmas" chipek fontosságára is az AI-chipek körüli egyéves őrület után.

A szakértők szerint Brüsszelnek a teljes chipipart meg kell vizsgálnia, ahelyett, hogy milliárdos támogatásokat nyújtana a fejlett AI-chipeket gyártó üzemeknek.

Néhány héttel ezelőttig a chipekről szóló beszélgetést valóban a fejlett chipek, az AI-chipek vezérelték

– mondta Chiara Malaponti, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának geoökonómiai programkoordinátora a Politicónak.

Az iparág is a teljes gyártási lánc elejétől a végéig történő vizsgálatát támogatja, ahelyett, hogy csak az elülső gyártásra összpontosítana. "A lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszem" - mondta James. "Láttuk a szűk keresztmetszeteket. Az elektronikai ellátási lánc hátsó részében sok más szűk keresztmetszet is van."

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images