Kikerül az asztalra a Magyarország gazdasági modelljét fenyegető uniós terv

Szerdán bemutathatja az Európai Bizottság, majd az Európai Tanács március 19–20-i csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői várhatóan már politikai támogatásukat is adják a „Made in Europe” tervezethez, amely az uniós végrehajtó testület készülő iparpolitikai csomagjának egyik kulcseleme.

A Contexte által látott tervezet szerint a tagállami vezetők a zárókövetkeztetésekben arra kérik majd a társjogalkotókat, hogy

a stratégiai ágazatokban és technológiákban vezessenek be „célzott és arányos európai preferenciát”, ami politikai hátteret adna az ipartámogatási szabályok új rendszerének.

A kezdeményezés központi eleme az úgynevezett Industrial Accelerator Act (ipartámogatási rendelet), amelyet az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős biztosa, Stéphane Séjourné mutat be. A javaslat célja, hogy az állami támogatások és közbeszerzések esetében erősítse az európai gyártók pozícióját, például „Made in Europe” kritériumok alkalmazásával. A tervezet elfogadása előtt azonban komoly vita zajlott a Bizottságon belül: a kabinetfőnökök több mint négy órán át tárgyaltak a kérdésről, majd egy újabb egyeztetésre is szükség volt, mielőtt sikerült lezárni a fennmaradó vitákat.

A kiszivárgott tervezetek alapján ugyanakkor a végső javaslat jóval rugalmasabb lett a korábbi elképzelésekhez képest. A korábbi verziók még azt irányozták elő, hogy bizonyos stratégiai szektorokban kizárólag európai gyártók férhessenek hozzá állami támogatásokhoz vagy közbeszerzésekhez. Az új változat ezzel szemben szűkebb ágazati kört alkalmaz, és több kivételt enged. A beton-, acél-, alumínium- és járműipar esetében ugyan továbbra is megjelenhetnek európai gyártási kritériumok, de ezek kisebb támogatási volumenre vonatkoznának, mint a korábbi tervekben.

A tervezet ráadásul szélesíti a mentességek körét is, így például az európai gyártási követelmények alkalmazása hét hónapnál hosszabb késedelmet okozna egy projektben, akkor a szabályok alól kivételt lehetne adni.

Emellett bizonyos harmadik országokból származó import már korábban is beszámítható lett volna a „Made in Europe” kvótákba, az új változat azonban ennél is tovább megy: egyes EU-n kívül működő „meghatározott gyártók” termelése akár egyenértékűnek is minősülhetne az uniós eredetű tartalommal.

A javaslat másik fontos eleme Magyarország számára sokkal fájdalmasabb lehet: a brüsszeli tervek szerint az Európai Bizottság nagyobb szerepet kapna a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi közvetlen tőkebefektetések ellenőrzésében.

Ha egy beruházás jelentős hatással lehet az egységes piac működésére – például határokon átnyúló gazdasági következményekkel járna, veszélyeztetné az ellátásbiztonságot vagy komoly környezeti kockázatot hordozna –, a Bizottság átvehetné az értékelést a nemzeti hatóságoktól. Emellett a stratégiai ágazatok listáját a jövőben felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal bővíthetné.

Mindez különösen érzékenyen érintheti azokat a tagállamokat, amelyek iparpolitikája nagymértékben külföldi beruházásokra épül, így Magyarországot is. A magyar kormány az elmúlt években jelentős elektromosautó- és akkumulátoripari beruházásokat támogatott, amelyek többségét kínai vagy dél-koreai vállalatok hajtják végre.

Ha a Bizottság szélesebb körben és központosított módon vizsgálhatná a nettó zéró technológiákhoz kapcsolódó befektetéseket, az a jövőben közvetlen hatással lehetne ezek engedélyezésére és támogatására is, miközben a tagállamok mozgástere szűkülhet az iparpolitikai döntésekben.

Címlapkép forrása: EU