Ilyet még nem láttunk: visszavágták a megítélt EU-pénzeket Magyarországon

2019.03.06 14:02

Közben nagy ütemben jön Brüsszelből az átutalás.

Február elejéről március elejére 167 milliárd forinttal 9178 milliárd forintra visszaesett a megítélt EU-támogatások volumene Magyarországon - derül ki a példátlan helyzet a Portfolio adatbázisából. Úgy tudjuk, hogy a visszavágás mögött jórészt két nagy egyedi ügy hatása húzódik meg, ami most jelent meg a statisztikában, és összességében nem ad okot aggodalomra. Közben itthon nagyon lelassultak az EU-s kifizetések, míg Brüsszelből örvendetesen jönnek továbbra is az átutalások, de néhány nagyobb vitás ügy - például a vízügyi keretközbeszerzés több százmilliárdos ügyének - elhúzódása miatt esélyes, hogy megint év végén lesz majd a nagyobb "pénzeső" kintről.

Példátlan esés



A Portfolio minden hónap második-ötödik napján lementi az éppen aktuális hivatalos uniós pályázati adatbázis táblázatát, hiszen ebből látjuk azt, hogy az adott hónapban hogyan haladt előre a 2014-2020-as uniós ciklus végrehajtása, az egyes Operatív Programokban a megítélt támogatások volumene és darabszáma, illetve a kifizetési folyamatok. A mostani mentés szokatlan helyzetre világított rá, amint ugyanis az alábbi táblázat jobb alsó sarkában láthatjuk: 167,5 milliárddal 9178 milliárd forintra esett a megítélt támogatások volumene és ez döntő részben a Környezeti és Energiahatékonysági (KEHOP), illetve a Közigazgatási és Közszolgáltatási Operatív Programokkal (KÖFOP) függ össze. Nemcsak a KEHOP megítélt támogatásainak volumenénél, hanem hatályos szerződéses állományánál is mintegy 103 milliárdos esés látszik 1135 milliárd forintra, viszont a KÖFOP-nál stagnálás látszik 371 milliárd forinton.


Ha a megítélt támogatások volumenének idősorát nézzük (az egyik hónapról a másikra mennyivel nőtt a megítélt összes támogatás volumene), akkor az alábbi ábrát kapjuk. Jól látszik, hogy ebben a ciklusban ilyen változásra (esésre) még nem volt példa.


Ezek a főbb okok



A Portfolio információi szerint a KEHOP és a KÖFOP megítélt támogatási volumenének jelentős februári esése mögött két ügy húzódik meg:
  • Egyrészt az, hogy amint megírtuk: tavaly decemberben úgy döntött a kormány, hogy eláll a "Budapesti szennyvíziszapok hosszú távú kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása" című kiemelt projekt támogatási szerződésétől", amely összesen 66,67 milliárdos projekt. A támogatási szerződéstől való elállás feladatait idén január végéig kellett elintéznie az illetékes miniszternek és így a hatása a februári statisztikában jelent meg. A szűkszavúan elintézett támogatás törlése egyébként "HUHA II. Új Hulladék-hasznosító és Iszapégető Erőmű" projektet takarta, amely egy új hulladékhasznosító mű (HUHA II.) létesítését célozta. Úgy tudjuk, hogy ezen törölt projekt helyett egy másik projekt előkészítése zajlik most.
  • Másrészt az, hogy a KÖFOP-3.2.4-15-ös projektnél 56 milliárd forintos támogatás csökkenés következett be, mert itt a megítélt támogatás volumenéből kivették az EU felé nem elszámolható összeget. Az ügy háttere az, hogy egy korábbi döntés alapján a kormány nem használja ki azt az EU-s forrásokból adódó mozgásteret, amelyet a 2014-2020-as ciklus lebonyolításával kapcsolatos intézményrendszeri működtetési költségekre a Partnerségi Megállapodásban allokáltak (4%), hanem ennek a 4%-nak egy jelentős részét (3%-ot) magyar költségvetési forrásokból oldják meg. Így az EU-s támogatási szerződés összegét csökkenteni kellett és ezt most vezették át a megítélt támogatásokkal kapcsolatos statisztikán.


Az, hogy a fenti két ügy ennyire látványos hatást tudott gyakorolni a már megítélt teljes EU-támogatási statisztikára, rámutat arra is, hogy egyébként február hónap során nem volt dömping az egyéb ügyekben újonnan megítélt támogatások terén.


Érdemes egyébként azt is megjegyezni, hogy a fenti két ügynek egyébként nincs közvetlen köze az Európai Bizottság és a magyar hatóságok közötti különböző elszámolási vitákhoz, amelyek tavaly ősszel intenzívek voltak, de végül számos téren sikerült technikai jellegű megállapodásokat kötni. Emiatt el tudta érni a magyar kormány, hogy az év utolsó heteiben gigantikus méretű, 890 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át a Bizottság és így az itthoni egész éves EU-s kifizetések (1886 milliárd forint) és a brüsszeli átutalások (1430 milliárd forint) közötti széles olló hirtelen jócskán záródni tudott.

Úgy tudjuk azonban, hogy az év végi "parádés mentés" mellett továbbra is maradtak még vitás kérdések, amelyek majd az idei újabb forráslehívást fékezhetik/akadályozhatják és végül növelik az esélyét, hogy megint az év végén lesznek majd a nagyobb átutalások.


Az egyik ilyen forráslehívást akadályozó fontos téma a 420 milliárd forintos vízügyi keretközbeszerzési konstrukció, amelyet olyan érvrendszerrel vitat a Bizottság, hogy a magyar hatóságok nem is nyújtottak még be számlákat Brüsszelbe kifizetés céljából, nehogy megszakítsák, majd felfüggesszék azon számlák kifizetését. Közben itthon halad a projekt, így egyre nagyobb a költségvetési feszültség az itthoni kifizetések és az elmaradó brüsszeli átutalás miatt.

Ha már az itthoni kifizetéseknél tartunk, érdemes megnézni az alábbi idősort is, hiszen a fenti 66,67 milliárd forintos KEHOP-os projekt törlésével jócskán negatív tartományba (-45 milliárd forint) bukott annak az Operatív Programnak a februári nettó kifizetési volumene. (A támogatási szerződés miatt a projektgazda kincstári számlájára már kiutalhatták a pénzt a projekt megkezdése előtt 100%-os támogatási előlegként, de a támogatási szerződés visszamondásával ezt feltehetően vissza kellett fizetnie).

Emiatt pedig az összes Operatív Program teljes havi nettó kifizetési volumene is 36 milliárd forintra lassult, ami az elmúlt évek messze legalacsonyabb száma. Persze ha a 67 milliárdos projektvisszamondást kivesszük, akkor szebb a kép, hiszen a KEHOP-ban új projektdöntések is születtek. Erre utal, hogy az OP által kifizetett teljes állomány "csak" 45 milliárddal esett a hónap során.


Az itthoni néhány tízmilliárd forintos kifizetés mellett Brüsszelből február hónap során is mintegy 136 milliárd forintnyi átutalás érkezett adataink szerint, így a 7 évre járó keretnek már az egyharmada van a magyar hatóságoknál. Ez a 29%-os EU-átlagnál kissé jobb, de csak az EU-s középmezőnynek felel meg (tizenkettedik helyen állunk a tagállamok között, igaz első helyen a V4-ek között).

A fent leírtak természetesen nyomot hagytak a nyertes pályázatok teljes volumenén és arányán is (fekete vonal legörbült), miközben a kifizetések volumene (5673 milliárd forint, 59,8%-a 7 éves ciklusra járó keretnek) azért szépen fokozatosan emelkedik.





Címlapkép forrása: MTI Fotó Máthé Zoltán

További ajánlataink

Legalább 400 milliárdos bírság nézhet ki az EU-pénzeknél Magyarországnak!

Kedden Brüsszelben alkudoztak a magyar szakértők.

Nyártól gyorsabban érhetünk Budapestről Szolnokra az M4-esen

Június végén átadják az Abony és Cegléd közötti szakaszt.

Meglepően kevés magyar támogatja az euróbevezetést

Teljesen más eredmény jött ki, mint eddig tudtuk.

© 2019 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF