Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott

2018. november 6. 14:40    
nyomtatás
 
Miközben idehaza lecsavarta az EU-pénzek kifizetési "csapját" a kormány, aközben Brüsszelből szokatlanul felpörgött a támogatások átutalása, ez pedig kifejezetten jókor jött a magyar büdzsének - derül ki a Portfolio havi összesítőjéből. Közben az is lényeges, hogy a 2014-2020-as ciklusra kalkulálható teljes pénzügyi keretnek már 92%-át elosztotta a kormány a nyertesek között, igaz egyelőre még "csak" alig hattizedét fizette ki. Brüsszelből egyébként már a 7 évre járó pénzek közel negyede megérkezett, ami megfelel az EU-átlagnak, viszont messze minden tagországot megelőz azzal Magyarország, hogy a 7 éves keret több mint 100%-ára írt már ki pályázatokat.


Összesítésünk szerint októberben közel 600 új pályázati nyertest jelentettek be a magyar hatóságok (a legtöbbet a Vidékfejlesztési Programban, illetve a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban), akik együtt mintegy 32 milliárd forintot nyertek el. Így a 2014-2020-as uniós ciklus nyertes projektjeinek száma már a 100 ezret közelíti (98 ezer felett jár) és a megítélt támogatások 8758 milliárd forintra emelkedett.

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott
Klikk a képre!


A vállalkozói kört jobban érdeklő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) fejleményeit egy kicsit jobban kibontottuk most, hogy lássuk, hogyan is áll a legnagyobb keretösszegű uniós programunk végrehajtása. Ezt részben amiatt tettük, mert éppen a napokban változott újra a GINOP Éves Fejlesztési Kerete, azaz az egyes pályázatok keretösszegeit emelte-csökkentette a kormány. Többek között annak a kkv-pályázatnak a keretét 59,63-ról 79,63 milliárdra emelték, amelyről országos tájékoztató rendezvénysorozatot tartunk a napokban.

Amint az alábbi táblázat alapján látszik: a GINOP legtöbb prioritása jól halad, a megítélt támogatások közelítik a meghirdetett pályázati keretet (és közben még számos pályázat áll elbírálás alatt). A meghirdetett pályázatok összesített keretösszege már 2676 milliárd forinton áll a friss kormánydöntés alapján, ami a 7 évre 320-as euróval kalkulált keretnek már a 93,5%-át jelenti. A megítélt támogatások a 7 éves elméleti keretnek a 80%-ánál járnak, a kifizetések még csak 44%-nál. Mindez összességében afelé mutat, hogy várhatók még a GINOP-ban új pályázatok meghirdetései (vagy már megnyitott pályázatok keretemelései) és különösen az energiahatékonysági négyes prioritásban várhatók még lényeges fejlemények, mert ott egyelőre a megnyitott keretre alig van érdeklődés (így hírek szerint átdolgozás alatt állnak a kiírások). Ezzel együtt az is elképzelhető, hogy egyelőre kivárnak a hatóságok új, vissza nem térítendő forrásra épülő pályázatok meghirdetésével, hogy a közben az előző ciklus visszacsorgó forrásai felfussanak és kellő bázist képezzenek új pályázatok meghirdetéséhez (akár kombinált termékek formájában).

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott


A pályázatok meghirdetése és a nyertesek kihirdetése mellett a kifizetési fejleményekre is érdemes figyelni. Amint láthatjuk: összesítésünk szerint

októberben mindössze 60 milliárd forintnyi kifizetés történt meg, ami az elmúlt másfél év legalacsonyabb adata.

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott


Ezzel az egyre lassuló havi kifizetési tempóval az összes Operatív Program teljes kifizetése 5300 milliárd forintra emelkedett, de amint látható, "ellaposodott" a kifizetési pálya az utóbbi hónapokban.

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott


Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az utóbbi hónapokban szokatlanul lassuló kifizetési tempó összefügg az egyre inkább kifeszített államháztartási helyzettel, miszerint például az első nyolc hónapban az itthon megtörtént 1390 milliárd forintos EU-s kifizetéssel szemben mindössze 190 milliárdos brüsszeli folyósítás állt, így rendkívül magasra, 1600 milliárd forint fölé hízott a pénzforgalmi deficit. Emiatt egyébként szeptember elején nagy lépésekre szánta el magát a kormány (előlegkifizetések szigorítása, kincstári körbe visszaterelt önkormányzati pénzek), hogy visszafogja az EU-s kifizetéseket, javítsa a büdzsé helyzetét.

A kifeszített költségvetési helyzet tehát hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kormány nyártól elkezdte kicsit "lecsavarni" itthon az EU-s pénzkifizetést, hogy ne terhelje még jobban meg az államháztartást és megvárja, amíg az elrendezett viták nyomán elkezdenek jönni a brüsszeli átutalások. Ezek egyébként már októberben is szokatlanul nagy összegre felpörögtek: a Portfolio kalkulációi szerint mintegy 445 millió euróval 5,903 milliárd euróra ugrottak mostanára a strukturális és beruházási alapok kifizetései. Így az októberi átlagos árfolyammal számolva ez mintegy 145 milliárd forintos brüsszeli átutalást jelent, ami tehát jóval magasabb az itthoni kifizetések 60 milliárdjánál. Így a szeptemberi büdzsétöbblet után októberben is jócskán a "helyrebillenés" irányába haladt tovább a magyar államháztartás az EU-pénzek hatására.


Kalkulációink szerint idén az első tíz hónapban idehaza mintegy 1440 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, míg Brüsszelből összesen mintegy 495 milliárd forintnyi átutalás érkezett be. A 2014-2020-as ciklus eddigi időszakára vetítve ez a két pénzáramlás úgy néz ki, hogy míg idehaza 5300 milliárd forintnyi kifizetés történt meg, addig Brüsszelből kb. 1840 milliárd forintnyi átutalás érkezett meg. Előregondolkodva tehát mivel a keret kezd elfogyni, így az itthoni kifizetések jövőre és azután lassulni fognak, míg az egyre több számlaalapú teljesítés nyomán egyre nagyobb összegek zúdulhatnak be az országba. Így az eddigi időszakra jellemző masszív pénzforgalmi hiány után egyre nagyobb többletekre van kilátás az EU-pénzek miatt, ez pedig a finanszírozási igényt és ezáltal az állampapírpiaci kibocsátást is jócskán befolyásolja (visszafogja a kibocsátási szükségletet, sőt akár jelentős visszavásárlási aukciókra is sor kerülhet).

Az alábbiakban a mostani fejlesztési ciklus négy talán legfontosabb itthoni adatát egy ábrára rendeztük, és amint láthatjuk: a meghirdetett pályázatok kerete már 9700 milliárd forint körül járhat, míg a nyertesekkel lekötött pályázati összeg elérte a 8758 milliárdot, a kifizetéseké pedig az 5300 milliárdot. Ezzel szemben a Brüsszelből már átutalt összegek csak 1840 milliárdig kúsztak fel és így igencsak kinyílt az államháztartás finanszírozási ollója. (Fontos, hogy Brüsszelből csak a 25 milliárd eurónyi támogatási keretre számíthatunk, míg idehaza a magyar állami önrésszel növelt részt fogják kifizetni, így a kétféle kifizetés sosem fog összeérni, de a mostani különbség rendkívüli.)

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott


Mindez a 7 évre, 320-as euróárfolyam mellett kalkulált elosztható források arányában az alábbi módon néz ki. Így közel 9500 milliárd forintos az elosztható keret jön ki és ehhez képest még csak 102%-os a meghirdetett pályázatok teljes kerete (azaz csak 2%-os a túlvállalás mértéke), az eredeti 310-es árfolyam mellett ez már 108% feletti. A nyertesekkel lekötött keret a 9500 milliárdos részből immár 92% feletti, a kifizetett arány pedig 56%-os. A Brüsszelből megérkezett pénzek aránya a teljes 7 évre várható összeghez képest 23%.

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott


A túlvállalás mértékét az Európai Bizottság egy kicsit eltérően kalkulálja és az ő adataik szerint ez most 5%-os. Azaz

a 7 évre szóló keretnek már a 105%-ára hirdetett meg Magyarország pályázatokat és amint az alábbi ábrán látszik: ez messze a legmagasabb arány az összes tagállam között.


Ez szorosan összefügg a kormány azon korábbi törekvésével, hogy idén tavaszig az összes pályázatot hirdessék meg és minél magasabb legyen ezekben az években a tényleges kifizetés is.

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott


Az, hogy a Bizottság mostanáig a 25 milliárd eurónyi strukturális és beruházási forrásból 5,9 milliárd eurónyit folyósított, 23%-os forráslehívási arányt jelent Magyarország szemszögéből. Amint láthatjuk, ez megegyezik az uniós átlaggal, de így csak a középmezőnyt jelenti és szorosan összefügg egyrészt az elhúzódó brüsszeli vitákkal, amelyek eddig részben akadályozták a magyar forráslehívást, másrészt azzal, hogy az itthoni felpörgetett kifizetések mögött még kevés volt a számla alapú teljesítés, így alig volt mit kiküldeni Brüsszelben forráslehívás céljából. Amint október közepén brüsszeli információink alapján előrevetítettük: sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás folyósítása történhet meg még év végéig, ha megszületnek bizonyos alkuk a magyar hatóságok és a Bizottság között.

Úgy csavarta le a kormány az EU-s pénzcsapot, hogy közben nagy adag brüsszeli pénzt kapott


Címlapkép forrása: MTI Fotó Koszticsák Szilárd

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium