Kész, hátradőlhetünk - Magyarország három évvel korábban teljesítette a klímacélt
Üzlet

Kész, hátradőlhetünk - Magyarország három évvel korábban teljesítette a klímacélt

Portfolio
Alapvetően megváltoztatja a magyarországi biomassza-felhasználásról kialakult képet, hogy új számítási módot alkalmazva újraszámolták a hazai háztartási tűzifa-felhasználását. Az átszámolás eredményeképpen a látható hazai háztartási biomassza-felhasználás jelentősen nőtt, a vizsgált időszakban éves szinten átlagosan több mint két és félszeresére. Ezzel Magyarország biomassza-felhasználási statisztikájában egy csapásra akkora ugrás következett be, hogy az ország ezek alapján gyakorlatilag már most elérte a 2020-ra kitűzött célját a megújuló energiaforrások terén - állapítja meg a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) új tanulmánya, amely szerint természetesen ezzel együtt maradtak még teendők e téren.

A háztartásokra fókuszálnak

2017 márciusában a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) új, a háztartások energiafelhasználására vonatkozó statisztikát tett közzé, melyben a legjelentősebb változás a tűzifa-felhasználás új számítási módja. A háztartások fűtési célú energiafelhasználásának újraszámítása, amelyben a KSH is közreműködött, részben az Európai Bizottság 431/2014-es rendeletének végrehajtásából következik, amely részletes adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a tagállamok számára a háztartási energiafelhasználásról.

A legfontosabb módszertani változás, hogy a korábbi, főként erdészeti statisztikákon alapuló adatok helyett a háztartási energiafelhasználást felmérő adatfelvételből számítják a tűzifa-felhasználást. A KSH a 2009 óta rendszeresen végzett Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvételét egészítette ki a háztartások energiafelhasználására vonatkozó kérdésekkel. Ez a háztartások közvetlen megkérdezésén alapuló felmérés az alapja az új előírás szerinti, részletesebb lakossági energiafelhasználási adatok előállításának. Az eredmények ellenőrzése érdekében a MEKH bevonta a Magyar Mérnöki Kamarát is, amelynek számításai alátámasztották a lakossági fűtési igény jelentősen megnövekedett mértékét.

250 százalékos ugrás

Az új, fűtési célú energiafelhasználást a MEKH nemcsak 2015-re, hanem a 2010-2015-ös időszak minden évére kiszámította, mely adatok már nemcsak a hazai intézmények, hanem az EUROSTAT SHARES adatbázisában is megjelennek. Az átszámolás eredményeképpen a hazai háztartási biomassza-felhasználás jelentősen nőtt, a vizsgált időszakban éves szinten átlagosan több mint két és félszeresére.

Ez azért jelentős változás, mert korábban is a háztartási tűzifa adta a megújulós energiatermelésünk gerincét (az új módszertan alapján pedig közel 80 százalékát), így a tűzifa-felhasználás növekedése jelentősen megnöveli a teljes hazai megújuló energiafelhasználást. Míg Magyarországon 2011-ben az átsorolás előtt 30,3 PJ-ra becsültük a lakossági tűzifa-felhasználást, ez utána 76,2 PJ-ra nőtt. Hasonló mértékű ugrást láthatunk az Egyesült Királyság és Horvátország esetében is.

A tűzifa-felhasználás becslési anomáliái régóta ismertek, az erdészeti biomassza kitermelés- és felhasználásoldali statisztikái hosszú ideje nagyságrendileg eltérnek egymástól. A REKK 2009-es fapiaci elemzésének legfontosabb megállapítása, hogy a KSH háztartásstatisztikája alapján számolt lakossági tűzifafelhasználás négy-ötszöröse a hivatalos erdészeti kitermelési adatokból számítottnak. Az akkor a szakmai közvéleményt rövid időre felrázó megfigyelés a mostani átsorolással hivatalossá vált: vagy a háztartások becsülik jelentősen felül a tűzifa-felhasználásukat, vagy jórészt ismeretlen eredetű, illegálisan kitermelt fát égetünk az országban. A 2009-es becslés szerint az illegálisan kitermelt famennyiség 3-3,5 millió m3 (2,1-2,5 millió tonna), amely a mai - KSH által publikált - árakon számolva (31 000 Ft/tonna) 67-78 mrd Ft.

Van még teendő

A változásnak nyilvánvalóan számos következménye lesz a hazai megújuló energia szektorra, azon belül is az új technológiák támogatására - szögezik le a tanulmány szerzői. A növekedéssel lényegében elértük a 2020-ra vonatkozó célkitűzésünket, hiszen a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya 2015-re 14,5 százalékra növekedett, ami minimális távolságra van a vállalt 14,65 százaléktól, és jócskán meghaladja az EU által számunkra előírt 13 százalékot. Bonyolítja a helzetet, hogy a 2020 utáni időszakban - a tervezett uniós szabályozásnak megfelelően - várhatóan vissza kell térni az eredeti becsléshez, ami számos kockázatot rejt magában.

Kész, hátradőlhetünk - Magyarország három évvel korábban teljesítette a klímacélt
Forrás: REKK
Elvileg nincs tehát a hazai döntéshozókon semmilyen beavatkozási kényszer, lényegében semmilyen megújuló energiahordozó tekintetében nincs már szükség további támogatás kiosztására ahhoz, hogy az EU felé vállalt célokat elérjük - vonta le a következtetést a REE. Ennek megfelelően, különösen, ha figyelembe vesszük az uniós pénzekből megújuló-kapacitások kiépítésére címkézett forrásokat, nincs szükség az idén életbe lépett megújuló villamosenergia-támogatási rendszer (METÁR) által tervezett tenderekre a célok eléréséhez. Ezek hiányában vélhetően nem épül új 1 MW feletti termelőegység 2020-ig, mivel az egyetlen, potenciálisan támogatás nélkül is életképes technológia (szélerőmű) a mai szabályozás szerint egyáltalán nem épülhet az országban.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont szerint egy alternatív forgatókönyv lenne, ha a megújuló villamos energia támogatására meghirdetett keret (20+15+10 mrd Ft) terhére a magyar állam a jogszabályokban már kialakított tenderek segítségével hatékony módon épp akkora támogatással járulna hozzá a megújuló piac életben tartásához, és az ezáltal elért, a 2020-as célhoz képesti többletet - túl azon, hogy értéknek tekinti az elkerült szennyezés és energiaimport vonatkozásában - jó alapnak tekintené egy ambiciózusabb 2030-as nemzeti célhoz. Ez nem mellékesen csökkenti az esélyét annak is, hogy Magyarországnak befizetési kötelezettsége keletkezzen a Bizottság által e célra létrehozott alapba. Amennyiben a tagállami célok nem elégségesek a 2030-as 27%-os uniós kötelezettség eléréséhez, akkor az alapba azok fizetnek majd a tervezet szerint, akik a természeti potenciáljukhoz és gazdasági lehetőségeikhez képest alacsony 2030-as tagállami célt jelentettek be.
Nem annyira tiszta energia
Bár a tűzifa égetése nem jár CO2-kibocsátással, azonban a földgázhoz képest jelentős levegőszennyezési, ezzel együtt egészségügyi problémát okoz, elsősorban a szálló por kibocsátása miatt (PM10). Ráadásul a vegyes tüzelésű kazánok a vidéki lakosság elszegényedése miatt sok esetben háztartási hulladékművekké válnak. A WHO 2012-es felmérésében hazánk a levegő szennyezettségének tulajdonítható halálozási rátában a világ országai közötti rangsorban a 17. helyen áll, az EU tagállamai között csak Bulgária és Románia előz meg bennünket. A magyarországi légszennyezéshez köthető halálozási ráta 123 fő/100 ezer lakos, míg az EU átlaga ennek a fele, a legtöbb nyugat-európai országban pedig kevesebb, mint harmada.
Címlapkép forrása: MTI, Komka Péter
Alteo klub
20191003_0003_MOR
Frankfurti tőzsde
Coaching
Boris Johnson szavazas brexit dontes parlament1500
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Alteo klub