Ha 5 másodperc egy utalás, miért várunk még mindig egy hónapot a fizetésünkre?
Üzlet

Ha 5 másodperc egy utalás, miért várunk még mindig egy hónapot a fizetésünkre?

Varga Szabolcs
Valószínűleg sok magyar számára sem ismeretlen a hónap végi sakkozás: mit fizessek be, mi várhat még, melyik számlával lehet még pótdíj vagy más negatív következmények nélkül bevárni a következő fizetést? A probléma csak részben függ össze a jövedelmi szinttel, amit az is bizonyít, hogy a fejlett országok lakói is ugyanúgy küzdenek ezzel a helyzettel, sőt, az Egyesült Államokban egy startup már megoldást is talált rá. A dolog lényege, hogy egy applikáció segítségével akár már a nap végén hozzáférhetünk a ledolgozott bérünkhöz, nem kell a fizetésnapig várnunk, ráadásul kamatmentesen kapjuk az "előleget": az appot lefejlesztő cég üzleti modellje a borravalókra épít. Jelenleg 25 ezer vállalat - köztök az Apple, Starbucks és a Home Depot - dolgozói veszik fel előbb a fizetésüket a cégnek köszönhetően. Egy magyar startup pedig arra vállalkozott, hogy szeptembertől - a szigorúbb szabályozói rendszer miatt kicsit eltérően, de - Magyarországon is megvalósítja a kezdeményezést.

Miért kell egy hónapot várnunk arra, hogy kézhez kapjuk az általunk végzett munka ellenértéket?

- teszi fel a kérdést az amerikai Earnin alapítója, Ram Palaniappan. Miközben a digitális megoldásoknak köszönhetően egyre gyorsabbak a pénzmozgások és jövő nyártól már Magyarországon is mindössze 5 másodperc alatt teljesülnek majd az utalások, addig a bérrendszer még mindig "nehézkes" és évszázados minták alapján működik, miközben a fogyasztói szokások teljesen átalakultak.

Nincs egy tízesed hó végéig?

Egy kintlévőség-kezelő vállalat kutatásából kiderült, hogy Magyarországon minden negyedik számlát késve egyenlítenek ki vagy egyáltalán ki sem fizetnek. A késedelmes fizetések és nemfizetések aránya 23 százalékos: tavaly 100 számlából 77-et rendeztek időben, 19-et késve és 4 volt nem, vagy nehezen behajtható. A késve fizetők átlagosan a határidő lejárta után 19 nappal rendezik kötelezettségeiket. Az Egyesült Államokban még súlyosabb a helyzet, a lakosság többet költ a késve fizetett számlák pótdíjaira - 100 milliárd dollár évente - mint zöldségekre.

Ezért a "hó végén" megszorult emberekre egész iparág épült ki: az úgynevezett - néhány száz vagy ezer dolláros - Payday Loan-t (fizetésnapi kölcsönt) zálogházak kínálják rövid távra, a következő fizetés terhére, a bankihoz mérten extrém magas kamatokkal. Pedig a tengerentúlon nem is annyira havonta, inkább kéthetente kapják a fizetést.

Ha 5 másodperc egy utalás, miért várunk még mindig egy hónapot a fizetésünkre?
A határidő után rendezett számláknak ráadásul a gazdaságra is kártékony hatásuk van, amit végső soron a fogyasztók is megszenvednek: a késedelmes fizetés miatt a vállalatoknak profitvesztesége keletkezik, amelynek enyhítésére kintlévőségkezelő cégekhez fordulnak. A felmérésben megkérdezett cégek 32 százaléka az így kieső bevételeit az árak emelésével tudja kompenzálni, 23 százalékuk pedig elbocsátásokkal vagy létszámstoppal.

A probléma nem csak a szerényebb bérből gazdálkodók sajátja: a világgazdaságot átformáló techcégek bölcsőjének számító Szilícium-völgyben vállalatvezető Ram Palaniappan is azzal szembesült, hogy alkalmazottai rendszeresen fizetési előleget kértek, miközben ő úgy gondolta, hogy rendesen megfizeti őket. Kiderült, hogy a fizetésekre nincs panasz, egyszerűen csak arról van szó, hogy a költések hirtelen jelentkeznek, a dolgozók pedig csak a már ledolgozott munkájuk ellenértékéhez szeretnének hozzáférni, fizetésnap előtt. Ezért Palaniappan azt kérte az igénylőktől, hogy küldjék át neki messengeren a munkaóra nyilvántartásukat, ő pedig utalja a pénzt.

Borravalóból élnek

Azonban idővel átláthatatlanná váltak a végtelen chat-üzenetek, ezért először lefejlesztett egy alkalmazást belső használatra, ami - mint később kiderült - egyben a termék validációja volt. Palaniappan lemondott és megalapította az Earnin nevű startupot - korábban Activehours - amelynek applikációját ma már 25 ezer cég dolgozója használ, köztük a Starbucks, az Apple vagy a Home Depot.

A Portfolio megkeresésére a cégnél elmondták, hogy az egyelőre csak az Egyesült Államokban elérhető szolgáltatással bárki élhet, aki igazolni tudja egy digitális munkaidőrenddel, hogy mennyit dolgozott, még a munkáltató bevonására sincs szükség. Az ilyen méretű pénzügyi műveletek fedezésre persze megfelelő likviditás szükséges, amihez már a második körös tőkebevonáson is túl vannak, illetve pénzügyi partnerekkel is együttműködnek. Ráadásul a szolgáltatás ingyenes, a felhasználók maguk dönthetnek arról, hogy adnak-e, és hogy mekkora borravalót.

Mások is meghallották a bérből élők hangját A Gusto nevű texasi startup vezetője, Joshua Reeves szerint a szomszéd srác, aki lenyírja a füvet és ezért kap öt dollárt, sokkal közelebb van a kapitalizmus egyik alapvető tételéhez, mint a modern gazdaság legtöbb dolgozója. Egy munkás akkor kerül ilyen közel az elvégzett munka után megkapott fizetéshez, amikor kirúgják vagy felmond: az utolsó napon ki kell utalják neki a fizetését. A cég ezért kidolgozta Flexible Pay nevű csomagját, amely segítségével - a munkáltató engedélyével - a dolgozók akkor jutnak hozzá az elvégzett munka utáni fizetésükhöz, amikor akarnak.

Magyarországon fedezet nélkül jellemzően személyi kölcsönt lehet felvenni, amihez egy munkáltatói igazolás szükséges, a bankok pedig a jövedelemszint alapján határozzák meg a hitelezhetőségi limitet. Egy biztosító által végzett felmérés szerint van tere az ilyen hiteleknek, ugyanis a váratlan kiadásokra a magyarok többségének egyáltalán nincs félretett pénze, egy hirtelen baleset vagy betegség esetén nem tudnak a megtakarításaikra támaszkodni.

Ha 5 másodperc egy utalás, miért várunk még mindig egy hónapot a fizetésünkre?
Az amerikai megoldás mintájára egy magyar startup is meglátta a potenciált a bérrendszer megújításában.

A mi üzleti modellünk alapvetően b2b, tehát elsősorban azok tudják igénybe venni a szolgáltatást, akinek a munkáltatójával leszerződtünk. Jelenleg főleg nagyvállalati partnereket gyűjtünk az induláshoz, hogy meglegyen az a kritikus számú felhasználó, ami szükséges ahhoz, hogy megalapozza a működésünket. A begyűjtött adatok alapján aztán kibővíthető a rendszer egy skálázhatóbb verzióra, ami már nem lesz munkáltatóhoz kötve

- mondta a Portfolio-nak Radák Bence, a Salarify ötletgazdája.

A kéthónapos pilot szeptemberben indul egy 5-600 fős nagyvállalatnál. Természetesen érdekesebb lett volna elindulni az amerikai modell szerint, munkáltatóktól függetlenül, de Radák szerint a magyar - és európai - szabályozói környezet ehhez kevésbé kedvez. Az Earnin vagy más szolgáltató modellje Európában a szigorú - például pénzmosás elleni - szabályozás miatt csak nagyon nagy ráfordítással lenne megvalósítható.

Ettől függetlenül a szolgáltatás alapjaiban véve hasonló módon működik, vagyis nincs díja, a felhasználó tranzakciónként eldöntheti, hogy mennyi borravalót ad. "Ezen felül beépítettünk motivációs megoldásokat is: aki hajlandó fizetni a szolgáltatásért, azokat pontokkal jutalmazzuk.

Alapesetben a felhasználó a fizetése 30 százalékáig fér hozzá a már ledolgozott béréhez, ez azonban 50 százalékig feltornázható annak, aki elég pontot gyűjt.

Jelenleg a rendszer úgy működik, hogy a munkáltató saját likviditásából előlegezik meg a pénzt, vagyis a cégek gyakorlatilag hozzáférhetővé teszik a fizetés egy részét a fizetésnap előtt. Ehhez persze kell egy olyan pozitív cash flow, amely ezt lehetővé teszi. Ebben a formában a Salarify-nak nincs a hagyományos értelemben vett kockázata, illetve nem is minősül hitelterméknek, így egyelőre nincs szüksége a pénzügyi szolgáltatókra kötelező licenszekre.

Azonban ezek beszerzése folyamatban van, mert a sikeres pilot esetén tervezik kibővíteni a szolgáltatást azokra vállalatokra is, amelyeknek a cash flow-ja nem bírna el ezt a terhelést. Az ő esetükben már pénzügyi intézményi partnerek bevonásával biztosítják majd a szolgáltatás működését. Ennek persze már lehet minimális költsége a munkáltató számára is, de Radák szerint ettől még vonzó maradhat a cégek számára, mert például employer branding szempontjából nem utolsó, hogy a dolgozók bármikor felvehetik a bérüket - vagy legalábbis annak egy részét.

Az applikáció vállalati rendszerekkel való integrálását a Salarify végzi, ami nagyjából mindössze egy-két napot vesz igénybe, a nagyobb bérszámfejtő programokkal már most kompatibilis a rendszer.

Zsebpénzt kapnak a dolgozók

A pilot során, illetve a b2b modellben a hónap közben lehívott bért egyszerűen levonja a munkáltató a következő havi fizetésből, a későbbiekben pedig, ahol nem szükséges a munkáltató bevonása, a kártyás vásárláshoz hasonló módon a fizetésből zárolják a felhasználó által korábban felvett összeget, illetve a felajánlott borravalót.

Az amerikai tapasztalatok alapján a Salarify két fő célcsoport érdeklődésére számít. Az egyik az Y és Z generáció tagjai, akik élen járnak a digitális pénzügyi szolgáltatások "fogyasztásában", a másik pedig azok a 40-50-esek, akik el szeretnénk kerülni a késedelmi díjat a megkésett számlák után, vagy nem szeretnének késni a lakbérrel, vagy csak nem akarnak kölcsön kérni, ha hónap végén fogorvoshoz kell menni.

Radák szerint a tengerentúli kutatásokból egyaránt az derül ki, hogy a gyorsabb, gyakoribb, kisebb mértékű fizetés, gyorsabb, gyakoribb és kisebb költéseket eredményez, ami jobban védi a fogyasztókat az eladósodástól.

A költések nagy része hirtelen jelenik meg, amíg a forrásoldalon egy fix, régóta nem változó bérrendszer van, ami nem követi a fogyasztói igényeket

- mondta a cég alapítója.

A hó végi pénzszűkének pszichológia okai is vannak: "Úgy tudom, Magyarországon az a szokás, hogy az emberek havonta kapnak fizetést. A könyvünkben rávilágítunk arra, hogy valójában nem jó havi lebontásban gondolkodni a pénzügyeinkről. Sokkal előnyösebb hetekben gondolkodni. Ha megkapjuk a fizetésünket, és az egész hónap előttünk áll, túl gyorsan költjük el. Még két hét is túl sok idő, a legjobb az, ha egy héttel kalkulálunk" - mondta Dan Ariely a Duke Egyetem viselkedési közgazdaságtan professzora, az új, költekezés pszichológiájáról szóló könyvének megjelenése kapcsán készült interjúban.

A szakember egy példával is szemléltette az emberi viselkedés problémás mivoltát:

Képzeljen el két embert, akik jelzálogot vettek fel a házukra. Mindketten a hónap utolsó napján kapják meg a fizetésüket, de az egyikük a hónap első napján utalja el a törlesztőrészletet, a másik viszont 20-án. Mi a különbség kettejük között? Az, hogy a második illető bankszámláján húsz nappal tovább ott van ez az összeg, ezért gazdagabbnak érzi magát. Amikor az emberek megnézik a számlaegyenlegüket, csak azt látják, milyen sok pénz van rajta. Általában az történik, hogy hiába motoszkál az emberek fejében, hogy még ki kell fizetniük a törlesztőt, amikor meglátják az egyenlegüket, nem vonják ki belőle ezt az összeget. Nem mondják azt, hogy van 2500 dollárom mínusz 1700 dollár lakáshitel.

olaj
shutterstock lakópark
olaj
Palkovics László
neprajzi_muzeum_liget
cimlap_mol-russia-1
BET
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Hogyan kereskedsz a forinttal?
Bevezető online előadás a deviza és indexkereskedés világába.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Digitalizációs szakértő

Digitalizációs szakértő

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
olaj