Ha 5 másodperc egy utalás, miért várunk még mindig egy hónapot a fizetésünkre?
Üzlet

Ha 5 másodperc egy utalás, miért várunk még mindig egy hónapot a fizetésünkre?

Valószínűleg sok magyar számára sem ismeretlen a hónap végi sakkozás: mit fizessek be, mi várhat még, melyik számlával lehet még pótdíj vagy más negatív következmények nélkül bevárni a következő fizetést? A probléma csak részben függ össze a jövedelmi szinttel, amit az is bizonyít, hogy a fejlett országok lakói is ugyanúgy küzdenek ezzel a helyzettel, sőt, az Egyesült Államokban egy startup már megoldást is talált rá. A dolog lényege, hogy egy applikáció segítségével akár már a nap végén hozzáférhetünk a ledolgozott bérünkhöz, nem kell a fizetésnapig várnunk, ráadásul kamatmentesen kapjuk az "előleget": az appot lefejlesztő cég üzleti modellje a borravalókra épít. Jelenleg 25 ezer vállalat - köztök az Apple, Starbucks és a Home Depot - dolgozói veszik fel előbb a fizetésüket a cégnek köszönhetően. Egy magyar startup pedig arra vállalkozott, hogy szeptembertől - a szigorúbb szabályozói rendszer miatt kicsit eltérően, de - Magyarországon is megvalósítja a kezdeményezést.

Miért kell egy hónapot várnunk arra, hogy kézhez kapjuk az általunk végzett munka ellenértéket?

- teszi fel a kérdést az amerikai Earnin alapítója, Ram Palaniappan. Miközben a digitális megoldásoknak köszönhetően egyre gyorsabbak a pénzmozgások és jövő nyártól már Magyarországon is mindössze 5 másodperc alatt teljesülnek majd az utalások, addig a bérrendszer még mindig "nehézkes" és évszázados minták alapján működik, miközben a fogyasztói szokások teljesen átalakultak.

Nincs egy tízesed hó végéig?

Egy kintlévőség-kezelő vállalat kutatásából kiderült, hogy Magyarországon minden negyedik számlát késve egyenlítenek ki vagy egyáltalán ki sem fizetnek. A késedelmes fizetések és nemfizetések aránya 23 százalékos: tavaly 100 számlából 77-et rendeztek időben, 19-et késve és 4 volt nem, vagy nehezen behajtható. A késve fizetők átlagosan a határidő lejárta után 19 nappal rendezik kötelezettségeiket. Az Egyesült Államokban még súlyosabb a helyzet, a lakosság többet költ a késve fizetett számlák pótdíjaira - 100 milliárd dollár évente - mint zöldségekre.

Ezért a "hó végén" megszorult emberekre egész iparág épült ki: az úgynevezett - néhány száz vagy ezer dolláros - Payday Loan-t (fizetésnapi kölcsönt) zálogházak kínálják rövid távra, a következő fizetés terhére, a bankihoz mérten extrém magas kamatokkal. Pedig a tengerentúlon nem is annyira havonta, inkább kéthetente kapják a fizetést.

Ha 5 másodperc egy utalás, miért várunk még mindig egy hónapot a fizetésünkre?
A határidő után rendezett számláknak ráadásul a gazdaságra is kártékony hatásuk van, amit végső soron a fogyasztók is megszenvednek: a késedelmes fizetés miatt a vállalatoknak profitvesztesége keletkezik, amelynek enyhítésére kintlévőségkezelő cégekhez fordulnak. A felmérésben megkérdezett cégek 32 százaléka az így kieső bevételeit az árak emelésével tudja kompenzálni, 23 százalékuk pedig elbocsátásokkal vagy létszámstoppal.

A probléma nem csak a szerényebb bérből gazdálkodók sajátja: a világgazdaságot átformáló techcégek bölcsőjének számító Szilícium-völgyben vállalatvezető Ram Palaniappan is azzal szembesült, hogy alkalmazottai rendszeresen fizetési előleget kértek, miközben ő úgy gondolta, hogy rendesen megfizeti őket. Kiderült, hogy a fizetésekre nincs panasz, egyszerűen csak arról van szó, hogy a költések hirtelen jelentkeznek, a dolgozók pedig csak a már ledolgozott munkájuk ellenértékéhez szeretnének hozzáférni, fizetésnap előtt. Ezért Palaniappan azt kérte az igénylőktől, hogy küldjék át neki messengeren a munkaóra nyilvántartásukat, ő pedig utalja a pénzt.

Borravalóból élnek

Azonban idővel átláthatatlanná váltak a végtelen chat-üzenetek, ezért először lefejlesztett egy alkalmazást belső használatra, ami - mint később kiderült - egyben a termék validációja volt. Palaniappan lemondott és megalapította az Earnin nevű startupot - korábban Activehours - amelynek applikációját ma már 25 ezer cég dolgozója használ, köztük a Starbucks, az Apple vagy a Home Depot.

A Portfolio megkeresésére a cégnél elmondták, hogy az egyelőre csak az Egyesült Államokban elérhető szolgáltatással bárki élhet, aki igazolni tudja egy digitális munkaidőrenddel, hogy mennyit dolgozott, még a munkáltató bevonására sincs szükség. Az ilyen méretű pénzügyi műveletek fedezésre persze megfelelő likviditás szükséges, amihez már a második körös tőkebevonáson is túl vannak, illetve pénzügyi partnerekkel is együttműködnek. Ráadásul a szolgáltatás ingyenes, a felhasználók maguk dönthetnek arról, hogy adnak-e, és hogy mekkora borravalót.

Mások is meghallották a bérből élők hangját A Gusto nevű texasi startup vezetője, Joshua Reeves szerint a szomszéd srác, aki lenyírja a füvet és ezért kap öt dollárt, sokkal közelebb van a kapitalizmus egyik alapvető tételéhez, mint a modern gazdaság legtöbb dolgozója. Egy munkás akkor kerül ilyen közel az elvégzett munka után megkapott fizetéshez, amikor kirúgják vagy felmond: az utolsó napon ki kell utalják neki a fizetését. A cég ezért kidolgozta Flexible Pay nevű csomagját, amely segítségével - a munkáltató engedélyével - a dolgozók akkor jutnak hozzá az elvégzett munka utáni fizetésükhöz, amikor akarnak.

Magyarországon fedezet nélkül jellemzően személyi kölcsönt lehet felvenni, amihez egy munkáltatói igazolás szükséges, a bankok pedig a jövedelemszint alapján határozzák meg a hitelezhetőségi limitet. Egy biztosító által végzett felmérés szerint van tere az ilyen hiteleknek, ugyanis a váratlan kiadásokra a magyarok többségének egyáltalán nincs félretett pénze, egy hirtelen baleset vagy betegség esetén nem tudnak a megtakarításaikra támaszkodni.

Ha 5 másodperc egy utalás, miért várunk még mindig egy hónapot a fizetésünkre?
Az amerikai megoldás mintájára egy magyar startup is meglátta a potenciált a bérrendszer megújításában.

A mi üzleti modellünk alapvetően b2b, tehát elsősorban azok tudják igénybe venni a szolgáltatást, akinek a munkáltatójával leszerződtünk. Jelenleg főleg nagyvállalati partnereket gyűjtünk az induláshoz, hogy meglegyen az a kritikus számú felhasználó, ami szükséges ahhoz, hogy megalapozza a működésünket. A begyűjtött adatok alapján aztán kibővíthető a rendszer egy skálázhatóbb verzióra, ami már nem lesz munkáltatóhoz kötve

- mondta a Portfolio-nak Radák Bence, a Salarify ötletgazdája.

A kéthónapos pilot szeptemberben indul egy 5-600 fős nagyvállalatnál. Természetesen érdekesebb lett volna elindulni az amerikai modell szerint, munkáltatóktól függetlenül, de Radák szerint a magyar - és európai - szabályozói környezet ehhez kevésbé kedvez. Az Earnin vagy más szolgáltató modellje Európában a szigorú - például pénzmosás elleni - szabályozás miatt csak nagyon nagy ráfordítással lenne megvalósítható.

Ettől függetlenül a szolgáltatás alapjaiban véve hasonló módon működik, vagyis nincs díja, a felhasználó tranzakciónként eldöntheti, hogy mennyi borravalót ad. "Ezen felül beépítettünk motivációs megoldásokat is: aki hajlandó fizetni a szolgáltatásért, azokat pontokkal jutalmazzuk.

Alapesetben a felhasználó a fizetése 30 százalékáig fér hozzá a már ledolgozott béréhez, ez azonban 50 százalékig feltornázható annak, aki elég pontot gyűjt.

Jelenleg a rendszer úgy működik, hogy a munkáltató saját likviditásából előlegezik meg a pénzt, vagyis a cégek gyakorlatilag hozzáférhetővé teszik a fizetés egy részét a fizetésnap előtt. Ehhez persze kell egy olyan pozitív cash flow, amely ezt lehetővé teszi. Ebben a formában a Salarify-nak nincs a hagyományos értelemben vett kockázata, illetve nem is minősül hitelterméknek, így egyelőre nincs szüksége a pénzügyi szolgáltatókra kötelező licenszekre.

Azonban ezek beszerzése folyamatban van, mert a sikeres pilot esetén tervezik kibővíteni a szolgáltatást azokra vállalatokra is, amelyeknek a cash flow-ja nem bírna el ezt a terhelést. Az ő esetükben már pénzügyi intézményi partnerek bevonásával biztosítják majd a szolgáltatás működését. Ennek persze már lehet minimális költsége a munkáltató számára is, de Radák szerint ettől még vonzó maradhat a cégek számára, mert például employer branding szempontjából nem utolsó, hogy a dolgozók bármikor felvehetik a bérüket - vagy legalábbis annak egy részét.

Az applikáció vállalati rendszerekkel való integrálását a Salarify végzi, ami nagyjából mindössze egy-két napot vesz igénybe, a nagyobb bérszámfejtő programokkal már most kompatibilis a rendszer.

Zsebpénzt kapnak a dolgozók

A pilot során, illetve a b2b modellben a hónap közben lehívott bért egyszerűen levonja a munkáltató a következő havi fizetésből, a későbbiekben pedig, ahol nem szükséges a munkáltató bevonása, a kártyás vásárláshoz hasonló módon a fizetésből zárolják a felhasználó által korábban felvett összeget, illetve a felajánlott borravalót.

Az amerikai tapasztalatok alapján a Salarify két fő célcsoport érdeklődésére számít. Az egyik az Y és Z generáció tagjai, akik élen járnak a digitális pénzügyi szolgáltatások "fogyasztásában", a másik pedig azok a 40-50-esek, akik el szeretnénk kerülni a késedelmi díjat a megkésett számlák után, vagy nem szeretnének késni a lakbérrel, vagy csak nem akarnak kölcsön kérni, ha hónap végén fogorvoshoz kell menni.

Radák szerint a tengerentúli kutatásokból egyaránt az derül ki, hogy a gyorsabb, gyakoribb, kisebb mértékű fizetés, gyorsabb, gyakoribb és kisebb költéseket eredményez, ami jobban védi a fogyasztókat az eladósodástól.

A költések nagy része hirtelen jelenik meg, amíg a forrásoldalon egy fix, régóta nem változó bérrendszer van, ami nem követi a fogyasztói igényeket

- mondta a cég alapítója.

A hó végi pénzszűkének pszichológia okai is vannak: "Úgy tudom, Magyarországon az a szokás, hogy az emberek havonta kapnak fizetést. A könyvünkben rávilágítunk arra, hogy valójában nem jó havi lebontásban gondolkodni a pénzügyeinkről. Sokkal előnyösebb hetekben gondolkodni. Ha megkapjuk a fizetésünket, és az egész hónap előttünk áll, túl gyorsan költjük el. Még két hét is túl sok idő, a legjobb az, ha egy héttel kalkulálunk" - mondta Dan Ariely a Duke Egyetem viselkedési közgazdaságtan professzora, az új, költekezés pszichológiájáról szóló könyvének megjelenése kapcsán készült interjúban.

A szakember egy példával is szemléltette az emberi viselkedés problémás mivoltát:

Képzeljen el két embert, akik jelzálogot vettek fel a házukra. Mindketten a hónap utolsó napján kapják meg a fizetésüket, de az egyikük a hónap első napján utalja el a törlesztőrészletet, a másik viszont 20-án. Mi a különbség kettejük között? Az, hogy a második illető bankszámláján húsz nappal tovább ott van ez az összeg, ezért gazdagabbnak érzi magát. Amikor az emberek megnézik a számlaegyenlegüket, csak azt látják, milyen sok pénz van rajta. Általában az történik, hogy hiába motoszkál az emberek fejében, hogy még ki kell fizetniük a törlesztőt, amikor meglátják az egyenlegüket, nem vonják ki belőle ezt az összeget. Nem mondják azt, hogy van 2500 dollárom mínusz 1700 dollár lakáshitel.

A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
kórház állami egészségügy
brexit getty
Népszerű
Debrecen télen
70 milliós befektetést is kaphatnak magyar startupok

A programhoz partnerként csatlakozott a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség is.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
cimlap_Davos0124