Idén érdeklődés hiányában elmaradt az uborkaszezon a magyar tőzsdén, mozgalmas volt a nyár a BÉT-en. Ti ezt hogyan éltétek meg?
Természetesen örülünk, immár negyedik éve ezért építjük gőzerővel a piacot. Gyakorlatilag folyamatosak a vállalati hírek, vannak sztorik a magyar tőzsdén, mindenképpen jót tett a forgalomnak is, hogy bejelentések tekintetében nyáron is kifejezetten aktívak voltak a kibocsátók. Idén számos alkalommal volt tőzsdei csengetés a BÉT-en, ami azt jelzi, hogy valamelyik vállalat számára egy fontos mérföldkő érkezik el. Ez lehet belépés a BÉT valamely piacára, lehet szintlépés, átsorolás magasabb kategóriába vagy egy nagy tőkeemelés lezárása. Több csengetésen vagyunk túl és még nincs vége az évnek. Szerencsére egyre több cég mindennapjaiban van jelen a tőzsde, és úgy tűnik már nem félnek aktívan arra használni, amire igazán való a tőkepiac: a növekedésre.
Ami a piacokat illeti, érezhetően picit idegesebbek lettek, augusztus végére kicsit vissza is estünk, de mi inkább azt látjuk, hogy most alapvetően iránykeresés zajlik, semmint trendforduló. A befektetők több dolgot néznek, a magyar specifikumokat tekintve továbbra is nagyon jók a fundamentumok makroszempontból, izgalmas bejelentések érkeztek a kibocsátóktól, nagyon jó számokat produkáltak a féléves jelentési szezonban. Másrészről ott van a nemzetközi környezet, a legnagyobb gazdaságok érintettségével, Amerika, Kína stb. Ezek mind együttesen hatnak a magyar piacra is, ami nyilvánvalóan az árfolyamokban is megmutatkozik. Mindenképp izgalmas ezt végigkövetni.
Az elmúlt időszakban több cég is üres társaságok „feltöltésével” jelent meg a BÉT-en. Ti hogyan látjátok ezeket a folyamatokat?
2016-ban, amikor belekezdtünk az új stratégia kialakításába, próbáltunk irányokat megszabni, mert fontos, hogy az ember tudja, hogy milyen célokért dolgozik. A célunk azóta sem változott: a magyar vállalatoknak növekedési platformot akarunk biztosítani. És ha ennek a fényében értelmezzük a vállalati eseményeket, bejelentéseket, akkor úgy látom, közelítünk a célunkhoz, hiszen egyre több magyar vállalat gondolja azt, hogy a tőzsdén igenis van értelme finanszírozási lehetőséget keresni akár közvetlenül, akár úgy, hogy növekedési céljaihoz felhasználja egy másodpiaci likviditással, transzparenciával rendelkező Nyrt. részvényét. Bizonyos értelemben ez a piac szofisztikálódását is jelezheti.
Nem lenne szerencsésebb, ha IPO formájában kerülnének tőzsdére ezek a cégek?
Több módja van annak, hogy hogyan lehet a tőzsdére kerülni, mindegyiknek megvan az előnye és hátránya. A tőzsdének nem az a feladata, hogy ezt minősítse, hogy melyiket szereti jobban, melyiket preferálja jobban. Nekünk ennek megítélése nem feladatunk. A mi feladatunk platformszolgáltatóként az, hogy megfelelő szabályok legyenek, amelyek betartásával a tőzsdén meg lehet jelenni. Mi a fontosabb számukra: az idő, a költség, az, hogy egy már aktív befektetői körrel rendelkező cégbe kerüljön be az a gazdasági tevékenység, amit a tőzsdére szeretnének vinni, vagy pusztán a brandjükkel egy teljesen új márkanévként jelenjenek meg – sokfajta lehetőség van.
A stratégiában azt tűztétek ki célként, hogy évente átlagosan öt kibocsátás történjen. Ha most vonnánk mérleget, mi valósult meg a tervekből?
Fontos, hogy merre megyünk, mik a célok, nagyon fontos, hogy vannak indikátorok, hogy tudjuk mérni konkrétan, számszerűen, hogy hogyan állunk. Az a cél, hogy a magyar tulajdonú vállalatok egyik legfontosabb finanszírozási platformjává váljunk, ezzel úgy gondolom, sikeresen haladunk. Persze az ember tervez, az Isten végez, de ha az éves ötös számba beleértjük azokat a cégeket, amelyek IPO-val vagy technikai listinggel jelentek meg, amelyek reverse takeoverrel érkeztek vagy új kötvénykibocsátóként jelentek meg, akkor messze több mint öt tranzakció történik évente. Természetesen még sokkal ambiciózusabbak a céljaink, még nagyon sok olyan vállalat van Magyarországon, amelyik akár részvény-, akár kötvényágon sokkal aktívabban tudná használni a BÉT-et, de nagyon sok vállalat már erre az útra lépett.
A tavalyi BÉT50 konferencián arról beszéltek, hogy 5 éven belül 300 cég jöhet a magyar tőzsdére. Mi ennek a realitása?
Először 2016-ban készítettünk felmérést, melynek segítségével megvizsgáltuk, hogy hány tőzsdeképes magyar cég működik Magyarországon, ezt azóta is évente frissítjük. Itt elsősorban a magyar tulajdonú kkv-kra fókuszálunk, hiszen a nagyvállalati kör majdhogynem automatikusan tőzsdeképes, de a kkv-körben is látunk egy 300-400 közötti számot – persze ebben a körben is van mozgás.
A 300-400 a tekintetben is érdekes szám egyébként, hogy ha megnézzük, hogy a régióban látunk-e másik olyan tőzsdét, amelyik ilyen mértékben meg tudta szólítani a hazai tulajdonú cégeket, akkor rajtunk kívül talán még a lengyel tőzsdét lehetne megemlíteni. És őket is „csak” úgy, hogy sokkal korábban kezdték el azt a fajta nagyon tudatos építkezést, mint amit most mi csinálunk nem egészen 4 éve. Varsó nagyon aktív partnert talált erre a lengyel állam személyében. Ők legalább 10 évvel korábban kezdték, mint mi, ott közel 800 cég van a tőzsdén, ennek több mint a fele kkv. Ha a két ország mérete közötti különbséget arányosítom, akkor is lehetne azt mondani, hogy legalább 200 tőzsdei cég lehetne Magyarországon. Az mindig egy érdekes kérdés, hogy milyen gyorsan lehet ezt megvalósítani, ez a lengyeleknek sem ment egyik napról a másikra, nekik is hosszú évek folyamatos és fokozatos építkezése volt ez, de voltak olyan évek, amikor akár 50 cég is tőzsdére tudott lépni. Nagy kérdés, hogy nálunk mikor jön el az az inflexiós pont, amikor hirtelen ütemet vált a növekedés, nagyon remélem, hogy már nem vagyunk ettől távol, de biztos, hogy még sokat kell dolgoznunk, amíg elérünk erre a fordulópontra. A célunk az, hogy a BÉT a fő platformja legyen a magyar vállalatoknak, hogy ez 100, 200 vagy 400 céget jelent, majd meglátjuk.
A piaci szereplők nagy várakozása, hogy állami nagyvállalatok jelenjenek meg a magyar tőzsdén, amelyek új sztorikat, emelkedő forgalmat hozhatnak, összességében a magyar tőzsdére irányítanák a figyelmet. Közelebb jutottunk az elmúlt években ilyen cégek bevezetéséhez?
Az állami vállalatok bevezetése sok előnnyel járna sok szereplő számára. Korábban ebben volt már tapasztalata a magyar államnak is, a jelenlegi legsikeresebb tőzsdei vállalatok is ilyen módon kerültek a tőzsdére még az 1990-es évek második felében. Látjuk, hogy ezek a vállalatok olyan növekedési pályára tudtak lépni, amik régiós szinten, néhányat pedig európai szinten is jegyzett szereplőkké tettek. Azáltal, hogy ki tudtak lépni az országhatárokon kívülre, nagyobb piacnak tudtak a részévé lenni, és ott komoly piaci pozíciókat tudtak elfoglalni, ezáltal teljesen más szintre is léptek. De az állami vállalatok tőzsdére vitelével más célok is elérhetők, például a magyar lakosság részvényhányadának, az állam bevételeinek növelése vagy a gazdasági növekedés serkentése is lehet cél, ráadásul a tőzsdei bevezetéssel ezeknek a vállalatoknak a hatékonysága az átstrukturálással, a piaci alapon való működéssel fontos szempont lehet. Bízom benne, hogy léptünk előre ez ügyben, de ez a kormányzat döntése.
A hazai vállalati kötvénypiacon fontos változások várhatók, elindult a Növekedési Kötvényprogram, sorban érkeznek az érintett vállalatok hitelminősítései. Mit vártok ettől a piactól?
Úgy tűnik, hogy a nagyvállalatok még egy ágon elkezdték használni a tőzsdét. Szerencsére a részvénypiacon is egyre több magyar nagyvállalat aktív, nemrég létrejött a BÉT 50. legnagyobb vállalata, amikor az Opus és a Konzum egyesült, illetve a 6. legnagyobb kapitalizációjú cégként belépett az MKB, amely ugyan még egy technikai listinggel van itt, de bízunk benne, hogy ez csak az első lépés, és a későbbiekben akár tőkebevonásra is használják majd a tőzsdét. Ezen túl mi is óriási érdeklődést látunk az NKP iránt. Már több mint 30 cég ratingje elindult, több közülük már publikus, ráadásul kifejezetten erősek lettek a minősítések, több cég kötvénye hasonló értékeltségen van besorolást tekintve, mint a magyar állam besorolása. Ez egy teljesen új fejlemény, hiszen eddig Magyarországon egy-két nagyvállalat volt, amelyik egyáltalán rendelkezett hitelminősítéssel. A BÉT a programot elsősorban azzal támogatta, hogy létrehoztuk a BÉT Xbond platformunkat, ami egy multilaterális kereskedési platform, és kifejezetten a kötvénybevezetéseket fogja szolgálni. Abban bízunk, hogy idén ősszel ez a folyamat fel fog gyorsulni, és sor kerül az első kibocsátásokra. Maga az elsődleges jegyzés a BÉT aukciós platformján zajlik, ilyen szempontból is kiszolgáljuk a piac létrejöttét és a kötvénykibocsátásokat. A kibocsátást követően 180 napja lesz a kibocsátóknak, hogy bevezessék a kötvényeket a BÉT valamelyik piacára. A gyakorlat dönti majd el, hogy ez mennyire gyorsan fog megvalósulni. Elképzelhető, hogy már maguk a bevezetések is megvalósulnak ebben az évben, de a 180 nap miatt lehetőség van arra is, hogy ez a jövő év első negyedévében történjen meg.
Milyen forgalomra számítotok a BÉT Xbond piacon?
Az MNB részvétele meghatározó eleme ennek a programnak, ők összességében a kibocsátott állomány maximum 70 százalékáig szerezhetnek részesedést, az ezen túli részesedés limitáltabb lesz. Az a várakozás, hogy ezek intézményi kibocsátások lesznek, ezt jelzi az is, hogy várhatóan 100 ezer eurós névértékű papírokról lesz szó, ami azt vetíti előre, hogy itt valószínűleg nem lakossági befektetők lesznek aktívak, nem sok ezer magánbefektetői kézben lesznek a papírok, hanem egy szűkebb intézményi körnek értékesítik őket. Ebből kifolyólag a másodpiaci aktivitás valószínűleg korlátos lesz. Ez generálisan is jellemző a kötvénypiacokra, a kötvények általában sokkal kevésbé likvidek, mint a részvények: ha van is forgalom, előfordul, hogy az nem a tőzsdén, hanem OTC piacokon zajlik. De ezzel együtt is a tőzsdei másodpiaci forgalom kialakulását a likviditás megteremtése érdekében is, minden kötvény esetében egy árjegyző segíti majd. Maga a jegyzés, illetve utána a transzparenciának a betartása lesz az, ami igazán nagy tanulási görbét jelent majd a programban részt vevő vállalatok számára abban a tekintetben, hogy hogyan is kell használni a tőkepiacokat.
A lakossági szereplők hogyan profitálhatnak ezekből a vállalati kötvénykibocsátásokból?
Itt egy olyan piacról beszélünk, amelyiknek még be kell járatódnia. A lehetőség alapvetően az intézményi befektetőkön, befektetési alapokon, nyudgíjpénztárakon keresztül lesz adott.
A BÉT támogatja a kis és közepes tőkeértékű részvények elemzését, árjegyzését. Mik ennek a programnak a legfontosabb tapasztalatai?
Összességében nagyon pozitívak a tapasztalatok, több mint 100 ilyen elemzés már megjelent, ez nagyban hozzátesz a piachoz, ráadásul a piacnak azon szegmenséhez, ami korábban nagyon gyengén volt ellátva befektetési szolgáltatók, elemzőházak által minőségileg elkészített információkkal, ebben a tekintetben tehát ez abszolút hiánypótló. Az egy éves tesztidőszakban átlagosan 20 százalékkal nőtt a forgalma ezeknek a részvényeknek, tehát úgy tűnik, hogy a befektetők is aktívabbak lesznek azokban a papírokban, ahol ez a program működik. Készítettünk erről felmérést kérdőíves formában intézményi befektetők körében, az interneten keresztül lakossági befektetők körében is, és elég komoly pozitív fogadtatása van ennek a programnak, emiatt döntöttünk a folytatás mellett. Egy közelmúltbeli döntés eredményeképpen most három kibocsátóval bővül a lefedett kör, úgyhogy összességében már 14 kibocsátó vállalatra készülnek majd folyamatosan az elemzések. És ez a kör is bővülhet tovább, egyrészt ha újabb cégek jelennek meg azzal a szándékkal, hogy építsék a tőkepiaci aktivitásukat, másrészt, ha találunk a befektetői szolgáltatói oldalról is olyat, aki ezeknek a papírjait szívesen elemezné.
Meddig bővülhet ez a program? Elképzelhető, hogy az összes Standard és Prémium kategóriás részvény részt vegyen benne?
Minden esetben egyeztetünk a kibocsátó cégekkel, fontosnak tartjuk, hogy amellett, hogy a BÉT finanszírozást nyújt a programban való részvételhez, a kibocsátónak is aktívnak kell lennie a befektetők felé, de fontos az is, hogy az elemzést készítő befektetési szolgáltató felé is megfelelő minőségű adattovábbítás történjen. Tehát a tőzsde potenciálisan nyitott akár az összes kibocsátó számára bővíteni ezt a programot, de ezekkel a limitációkkal. Ez elsősorban egy középvállalati program, hiszen azt látjuk, hogy a legnagyobb kibocsátóink piaca jól el van látva elemzésekkel, és ott talán nem lenne akkora hozzáadott értéke egy BÉT által finanszírozott programnak.
Hogyan gondol a BÉT erre a programra? Csak átmeneti a támogatás, és később az elemzési tevékenység megállhat a saját lábán, vagy folyamatos támogatásra szorul ez a piac?
A BÉT támogatására valószínűleg középtávon szükség lesz. Már csak a MiFID II szabályozásbeli változásai miatt is: a MiFID II-ben már nem lehet a befektetési szolgáltatóknak becsomagolni egy másik díjba az elemzéseket, azokat mindenféleképpen külön kell fizetni. A befektetési piac ráadásul olyan értelemben nagyon globalizálódik, hogy egyre inkább központosul és koncentrálódik a forgalom a nagy kibocsátók papírjaiban, a közepes méretűeknek kicsit nehezebb a dolguk, de a tőzsdének természetesen az a célja, hogy egyfajta liftként segítse a vállalatokat a szintlépésben.
A BÉT nemrég értékpapírosítási tanácsadó leányvállalatot hozott létre. Mi volt ezzel a cél?
A fő cél itt is az volt, hogy támogassa azon törekvésünket, hogy mi váljunk a magyar vállalatok fő finanszírozási platformjává, ami a tőkepiacokat illeti. Van egy olyan része az értékpapírpiacoknak, ami Magyarországon szinte teljes mértékben hiányzik: az értékpapírosítási tranzakciók. Ebben a tekintetben a BÉT új leányvállalata a piac épülését fogja támogatni. Ez egy tudásközpont lesz, amely az értékpapírosítási tranzakciók megvalósításához szükséges. Erre kaptunk törvényi felhatalmazást 2019 tavaszán, a tpt-ben szerepel, hogy a BÉT ilyen tevékenységgel foglalkozó leányvállalatot alapíthat. A cél az első körben az lenne, hogy a magyar banki portfóliókban lévő magyar kkv-hitelállományok értékpapírosítását segítse ez a cég. A fő fókusz továbbra is a magyar tulajdonú középvállalatok, illetve az ő növekedésükhöz egy újabb finanszírozási eszköz bevezetése a magyar piacra.
Mik a várakozások, kitűzött célok a leánycéggel kapcsolatban?
A közgyűlést követően jogilag megalakult a cég, szeptemben elkezd felállni a szervezet, elkezdődnek azok a munkák, amelyek minden új cég életében fontosak: stratégiaalkotás, üzleti folyamatok, munkaerő felvétel. Az a cél, hogy ebben az évben minden olyan feltétel meglegyen, ami az induláshoz szükséges. A jövő évet a tervek szerint úgy kezdjük, hogy amennyiben erre szükség lesz, 2020-ban már tudja támogatni az értékpapírosítási tranzakciókat.
Hogyan alakulnak a BÉT másik leányvállalatának, a Budapest Insitute of Bankingnek (BIB) a számai?
A másik leányvállalatnak, a BIB-nek láttam az első féléves beszámolóját, nagyon jó számokat produkált mind a leoktatott kurzusok számát, mind a bevont oktatók, hallgatók számát tekintve. Az a dinamikus építkezés, ami két éve elindult, meghozta az eredményeit, a BIB rövid idő alatt meghatározó szereplőjévé vált a magyar pénzügyi oktatási piacnak. Természetesen vannak tőzsdespecifikus képzések, banki, biztosítói jellegű képzések, és egy nagyon aktív nemzetközi kapcsolatépítést is végez az intézmény.
Hamarosan ismét BÉT50 konferencia, idén mi lesz a fő fókusz a rendezvényen?
A fókuszban idén is sikeres középvállalatok inspiráló vezetői lesznek. Számukra szeretnénk ebben az évben is érdekes mondanivalóval készülni. A nyitóelőadást Matolcsy György, a jegybank elnöke fogja tartani. Ezt követően Veres Tibor tart előadást, aki számos olyan vállalatban tulajdonos, amely aktívan használja a tőzsdét, az Alteótól kezdve a WING Holdingon át az AutoWallisig. Ő gyakorlati tapasztalatokkal tud szolgálni a magyar középvállalati vezetők, tulajdonosok számára, arról, hogy hogyan érdemes használni a magyar tőzsdét. Lesznek külföldi előadóink is Londonból és Lengyelországból, illetve természetesen lesznek kerekasztal-beszélgetések például arról, hogy innovációra, technológiai megújításra hogyan lehet használni a tőkepiacokat. Tartunk IPO bootcampet is, ami végigveszi egy tőzsdei bevezetés menetét, a felkészülés, a tőkegyűjtés és a bevezetés folyamatán keresztül. Illetve természetesen a konferencián reflektorfénybe szeretnénk állítani az idei és elmúlt évek BÉT50 cégeit is. Hiszen ez az esemény róluk szól.
Az idei BÉT50 kiadványban szereplő cégekkel együtt már 200 hazai kkv-ról publikált sztorikat a BÉT. 5 év múlva ebből a 200 cégből hány lesz kapcsolatban a hazai tőzsdével?
Bízom benne, hogy 500. De viccet félretéve, ha csupán 50 igénybe veszi valamilyen szolgáltatásunkat, akkor már nem hiába csináltuk meg ezt a kiadványt. De ki merem jelenteni, lehet, hogy egy nagyobb számot is nyugodtan meg célozhatnék.
Fotók: Szekeres Máté
