2040-et írunk, Magyarországon élek, szeretnék venni egy csokit. Mit gondolsz, hogyan fogom megvenni?
Ma reggel hallgattam egy rádióműsort, amiben felidézték, hogy épp 50 éves az első Monty Python repülő cirkusz előadás, 1969 október 5-én került először adásba, és átgondoltam, hogy még mi minden történt abban az évben. Igaz, hogy ez nem 20, hanem 50 éves időtáv, de nagyon érdekes, milyen hatással voltak ezek az események a jelenre. ’69 augusztusában lépett az első ember a holdra, október elsején szállt fel az első Concorde gép, ez év szeptemberében rendezték meg a Woodstock fesztivált, Nixon elnök és a líbiai Kadhafi is ebben az évben került hatalomra nagy várakozások kíséretében
Olyan technológiai, társadalmi, és politikai események zajlottak, hogy ha ezt az interjút ’69-ben készítenénk, akkor azt mondanám, hogy 10 év múlva nem Bécsbe megyünk kirándulni, hanem a holdra, és nem kétszeres, hanem négyszeres hangsebességgel fogunk repülni. Azt gondolhattuk volna, ha felnő a Woodstock-generáció, akkor a világon béke lesz, Oroszország és Amerika keblére öleli egymást. De mekkorát tévedtem volna, mert a Holdra azóta nem lépett ember, a Concorde nem hódította meg a világot, és nincs „peace és love” a világon.
Viszont egy nagyon fontos dolog történt még 1969-ben, amiről nem szóltak a szalagcímek, akkor egyesült a Mastercard két jogelődje, és senki meg nem mondta volna, hogy a legnagyobb hatással a világra az előbb felsorolt események közül éppen ez lesz. Ma 2,7 milliárd ember használja, 50 millió bolt fogadja el a bankkártyáinkat. Technológiai innovációban ez egy pofonegyszerű dolog, hiszen csak egy plasztikkártya, de mégis sokkal nagyobb hatással volt az emberiségre, mint a holdraszállás.
Az a tanulság, hogy nem elég a technológiai innováció, nem elég a társadalmi innováció vagy az üzleti modell innovációja, hanem ezek együttese kell a nagy változásokhoz. A contactless (egyérintéses) fizetés nem egy magyar találmány, 20 éve létező technológia, mégsem terjedt el korábban sehol, hanem egyszer csak Közép-Kelet-Európa egy olyan üzleti modellben, olyan lakossági igény mellett és olyan marketinggel vette körbe ezt a technológiát, ami gyors sikert eredményezett. A technológia sokszor megszédíti az embert, de ahogy a Concorde esetében is láthatjuk, hogy nem ők, hanem a fapados légitársaságok hálózták be a világot. Bár ugyanazokat a repülőgépeket használják, mint a többiek, az ő üzleti modelljük működik. Enélkül a technológiai innováció egy halott dolog.
Visszatérve az eredeti kérdésre, ne vegyél csokit, mert az alapanyagot a világ másik oldaláról hozzák, nagy a karbonlábnyoma, inkább vegyél túró rudit csokibevonat nélkül, mert azt itt készítik, védd a világot! Egyébként 2040-ben valószínűleg bemész egy boltba, és amikor belépsz, a kamera felismer, persze ehhez már hozzájárultál GDPR-szerint, körbejársz a kis cvekkereddel - természetesen nem eldobható nejlonzacskót használsz - bepakolod a túrórudit, majd kisétálsz a boltból. Ugyanúgy, ahogy ma beszállsz egy Taxify taxiba, csak beszállsz és kiszállsz: nem veszed elő a mobilodat vagy a tárcádat. Használtad a szolgáltatást, és a szerződésedben te jóváhagytad, hogy megbízol a szolgáltatóban, hogy megfelelő összeget von le ezért. Egyúttal megbízol a mögöttük álló kártyatársaságban, és ha véletlenül 2 millió forintot vonnak le a kártyádról, akkor a kártyatársaságod megvéd.
Idén 20 éves a Portfolio, amit mi nem tortával és konfettivel, és nem is visszatekintéssel ünnepelünk. Inkább a következő 20 évünket kutatjuk és arra vagyunk kíváncsiak, milyen lesz a világ 2040-ben. Húsz, saját területén kimagasló szakembert kérdeztünk a jövőről, ők beszéltek többek között a következő húsz év gazdaságáról, társadalmáról, oktatásáról, egészségügyéről. Ezeket összegezzük a következő hetekben a Portfolio2040 interjúsorozatban. „Jósolni nehéz, pláne ami a jövőt illeti” mondta Niels Bohr, de hozzátehetjük „praedicere necesse est”. Lássuk, mit mondanak a szakértők!
A sorozat eddig megjelent cikkei:
Forradalmi hangulat van, az elitek elárulták a társadalmakat (Holtzer Péter)
Magyarország európai gyökerei eltéphetetlenek, ez az életbiztosításunk (Jaksity György)
Mi lesz majd, ha robotok dolgoznak helyettünk? A cégeknek is fel kell készülni erre (Martin Reeves)
Nem lesz abból baj, ha túlságosan is egyszerűen tudunk majd fizetni? Nem fogunk emiatt felesleges dolgokat megvenni a vásárlás hevében, túlfogyasztani?
Azért taxizol többet, mert könnyen kifizeted?
Nem, de mondjuk azért vesz meg egy tini egy ruhát, mert sokkal egyszerűbb neki leakasztani a fogasról és kisétálni a boltból.
Én felnőttnek tekintem az ügyfeleket, és feltételezem, hogy a maguk számára racionális döntéseket hoznak meg. Nem gondolom, hogy komplikáltabbá kellene tenni a fizetést, mert ezzel lehetne csökkenteni a rossz döntések számát. Segíteni, tanítani kell őket, hogy jó döntéseket hozzanak, ne vegyenek hülyeségeket, egyszer használatos, eldobható dolgokat. Semmilyen módon nem célunk, hogy a felesleges fogyasztást növeljük, viszont nekünk a legjobb szolgáltatást kell nyújtanunk, mert ha nem tesszük, akkor más teszi meg helyettünk.
A készpénzmentes világ már most is problémákat szül, a skandináv országokban, Nagy-Britanniában ez az utóbbi időben téma is: a szegények, bankkapcsolat nélküliek nem tudnak mindenütt fizetni. Lesz olyan technológia, amely megoldja ezt a problémát?
Ha valaki szegény, az az első probléma, és én, mint állampolgár azért is fizetek adót, hogy ezen segítsünk az újraelosztással, az állam és a civil szféra próbálják segíteni a szegényeket. De ha ezeknek az embereknek nincs netkapcsolatuk, ki vannak zárva a modern fizetésből, akkor még drágábban vásárolhatnak. Mi nagyon sokat dolgozunk Afrikában azon, hogy minél több embernek legyen bankkapcsolata, az elmúlt 6 évben 500 millió embert sikerült bevonnunk a pénzügyi világba, a bankkapcsolat nélküliek száma a világon 2,6-ról 2,1 milliárdra csökkent. Az államok is sokat tehetnek ennek érdekében, például azzal, hogy az összes nyugdíjat, állami transzfert és fizetést elektronikus útra terelik. A hajléktalan vagy az utcazenész hogyan fog pénzt kérni? Londonban már a metrókijáratnál kártyaolvasóval kérnek pénzt az emberek, és van olyan pub is, ahol kitesznek a pultra egy kártyaolvasót, amin egy érintéssel 5 fontot lehet adományozni a hajléktalanoknak. Sőt, van olyan templom, ahol a perselyezés is kártyaolvasóval megy már. Ezek a megoldások még nem széles körben terjedtek el, de a következő években a segítségükkel nagyon sok probléma orvosolható lesz. Ma azt mondhatnánk, hogy ez hülyeség, de 2040-re ez teljesen reális lesz.
A jegybankok, szabályozók új típusú kockázatokat látnak az elektronikus fizetési rendszerekben, például egy kibertámadás egy teljesen készpénzmentes gazdaságot totálisan megbéníthat. Hogyan lehet ezekre a helyzetekre felkészülni, ezeket a kockázatokat kezelni? Ők azt mondják, a készpénz az mindig ott van a zsebekben van, ha baj van, ehhez mindig hozzá lehet nyúlni.
Az első dolog, amit itt meglátsz, amikor bejössz ebbe a kávézóba, és leteszed a kabátodat, az egy nagy ötezres meg egy tízezres, amire rá van írva, hogy mikortól nem fogadják el. Az csak egy mítosz, hogy a készpénz mindig működik, mert ha egy 20 ezressel bemész egy kisboltba, hogy kiflit akarsz venni, akkor el fognak küldeni, pedig az is készpénz. Az esetek nagyon kicsi százalékában fordul elő, hogy lejárt pénz van nálam, vagy túl nagy címlettel akarok fizetni. De ugyanígy nagyon ritkán fordul elő, hogy lefagy egy kártyatársaság vagy egy bank rendszere: nagyjából 10 évente összesen fél órán át elérhetetlenek. Azért kellenek párhuzamos rendszerek, hogy ebben a fél órában más módon tudjunk fizetni.
Egyik barátomék nemrégiben a 13. kerületben nyitottak kávézót, és olyan hatalmas igény van a kártyás fizetésre, hogy az első nap a betérő 100 vevőből 80 azt mondta, hogy érintéssel fizetne. Az ügyféligény és a lojalitásépítés miatt azt mondták, semmi baj, egy hét múlva lesz kártyaelfogadás nálunk, majd kifizeted, vagy erre a kávére vendégünk voltál.
Lesz-e elektronikus világpénz 20 év múlva? Mit jelent ez majd az egyszeri embernek a mindennapokban?
Egyrész fogyasztói igény van arra, hogy amikor külföldre megyünk vagy külföldön vásárolunk, ne kelljen mindig a pénzváltáson törni a fejünket, és így nem is kéne erről cikkeket írni az Indexen és a Portfolio-n, hogy Horvátországban milyen megoldással fizessünk. Fogyasztói szemmel ez egy baromságnak tűnik, de a jegybankok szeretnék megtartani a monetáris politikai eszköztárat, ezért nem szeretnék alárendelni a saját devizájukat egy világpénznek. A blockchain alapú kriptopénzek is a fogyasztói igény miatt jöttek létre, a Libra is egy ehhez hasonló megoldás. Komoly cégek komoly tapasztalattal próbálják létrehozni, de nem biztos, hogy ez sikerül majd, és lehet, hogy lesz 100 ilyen próbálkozás, és majd kiderül, hogy melyik ezek közül a legjobb.
Milyen új fizetési helyzetek lesznek 20 év múlva, amire most még nem is gondolunk?
A fizetéseknél az egyik legfontosabb fejlődési irány, hogy a fizetés ne akassza meg az adott folyamatot. Már több helyen, például Dubajban is bevezettünk olyan megoldást, hogy ha behajtasz egy bezinkútra, csak megtankolod a kocsidat, és egyszerűen elhajtasz. Nem látszik, de valójában a rendszámodat leolvasta a kamera, azonosított téged, tankoltál és fizettél. Elektromos autó feltöltésénél az is probléma, hogy az elején azonosítod magad, elkezded tölteni az autót, de a végén derül csak ki, hogy mennyit kell fizetned. Ezek új esetek, amik szokatlanok voltak, de megtaláljuk a megfelelő megoldásokat. Ami még nagyon érdekes lesz, hogy egy gép hogyan fizet egy másik gépnek, vagy egy cég hogyan fizeti ki az alkalmazottait, két cég hogyan fizet egymásnak. Hogy hogyan lehet ezeket a fizetési helyzeteket megoldani, felgyorsítani, abban még hatalmas fejlődési lehetőség van.
