cimlapkep_jeg_antarktisz
Üzlet

Mi történne, ha egyetlen éjszaka alatt elolvadna az összes jég a Földön?

Portfolio
Bár soha nem fog bekövetkezni, de tegyük fel, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt elolvad az utolsó darabkáig a Földön található összes jég. Azt sejtjük, hogy ez esetben a tengerszint durván megemelkedne, de ami kevésbé evidens, hogy közben az édesvízkészletünk megcsappanna, a mostaniakhoz nem fogható, durva viharok jönnének, a szén-dioxid-kibocsátás megemelkedne, a világ egy része pedig elsivatagosodna. A Business Insider egy nulla valószínűséggel bekövetkező, de sokkoló videójával próbálja felhívni a figyelmet a klímaváltozás lehetséges hosszú távú hatásaira.

A Föld fagyott halmazállapotú édesvízkészletének mintegy 99 százaléka Grönlandon és az Antarktiszon található. Évről évre mindig egy kicsit több olvad el belőle, ami az óceánokban végzi. Normális esetben több évszázad, vagy akár évezred kellene ahhoz, hogy a Föld teljes jégkészlete elolvadjon, de játsszunk el a gondolattal, hogy mi történne, ha ez egyetlen éjszaka alatt végbemenne.

kep1

Amíg mi alszunk, a tengerszint hirtelen 66 méterrel emelkedne meg. Az olyan partmenti nagyvárosokat, mint a New York, Sanghaj, vagy London, azonnal elnyelné egy masszív áradás, az emberiség 40 százalékának odaveszne az otthona. Míg a felszínen ez az apokaliptikus kép fogadna minket, a föld alatt kevésbé látványos, de hasonlóan súlyos folyamatok zajlanának le. A tengerszint megemelkedése miatt sós víz juthat a szárazföldi édesvízkészletekbe, ami végül utat találna a rétegvizekbe. Ahonnan az ivóvizünk van, ahonnan az öntözőrendszereink működnek és ahonnan az erőművek hűtővizet nyernek. Ezzel a szárazföldi édesvízkészletünk jelentősen megcsappanna.

kep2

Mindezek tetejében a grönlandi és az antarktiszi jég elolvadásával a világ édesvízkészletének 69 százaléka kerülne az óceánokba közvetlenül, ami hatással lenne az áramlatokra és az időjárásra, például a Golf-áramlatra. Ez az erős óceáni áramlat jelen pillanatban meleg levegőt szállít Észak-Európába, és a működésének feltétele a sarkvidéki nagy sűrűségű sós víz. A jég elolvadása miatt hígulna az áramlat, ami gyengítené, vagy akár teljesen meg is szüntetné azt. Az áramlattal járó meleg levegő hiányában pedig Észak-Európában jelentősen csökkenne a hőmérséklet, egyes vélemények szerint egy minijégkorszak is beköszönthetne.

De még nem is ez a legrosszabb. Ha az a maradék 1 százalék jég is elolvadna, ami nem Grönlandon és nem az Antarktiszon van, hanem például a gleccsereken, akkor olyan dolgok olvadnának ki, amelyek eddig csapdába voltak ejtve a jégben. A Himalája gleccserei például olyan mérgező vegyi anyagokat rejtenek, mint a diklór-difenil-triklóretán (DDT), amit régebben rovarirtásra használtak (amit Magyarország a ’60-as évek végén betiltott). Ahogy a gleccserekből kiolvadnak ezek a vegyi anyagok, elkezdik mérgezni a tavakat, folyókat és a szárazföldi rétegvizeket is.

kep3

Ezeken kívül található még fagyott édesvíz a földfelszín alatt, nagyrészt az sarkvidéki tundrákon, amit permafrosztnak hívnak (állandó fagy). A legégetőbb probléma a permafroszt kiolvadása kapcsán a nagy mennyiségű higany. A becslések szerint 15 millió hordónyi higanyt tárol jelenleg a sarkvidéki permafroszt, közel annyit, amennyi a föld többi részének higanykészlete. Ráadásul a permafrosztból kiolvadó szerves anyag kiváló táplálékforrás a mikroorganizmusoknak, amelyek az emésztés során még több üvegházhatású gázt juttatnak a levegőbe, jellemzően szén-dioxidot és metánt. Egyes tudósok szerint ez megduplázná az üvegházhatású gázok szintjén a levegőben a jelenlegi állapothoz képest és ez potenciálisan 3,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést eredményezne.

A 3,5 fok nem hangzik soknak, de elegendő lenne ahhoz, hogy búcsút mondjunk tavaknak, folyóknak világszerte. A magasabb hőmérséklet miatt már vége is lenne az európai mini-jégkorszaknak, helyette nagyobb mértékű lenne a párolgás, ami sok helyen szárazságot és sivatagszerű éghajlatot eredményezne. Miközben a világ egy része elsivatagosodik, az atmoszférába kerülő többletpára gyakoribb és erősebb viharokat okozna, árvizek, hurrikánok pusztítanának. Az Egyesült Államok területe gyakorlatilag lakhatatlan lenne, így tömeges migráció indulna meg Kanada és Alaszka felé.

Természetesen ez, hogy egy éjszaka alatt elolvadjon a sarki jégtakaró, soha nem fog bekövetkezni és messze vagyunk még attól is, hogy eltűnjön a Földről a jég. Most elegendő jég van ahhoz, ami akár egész Észak-Amerikát lefedné egy mérföld vastagon. De a tudósok becslései szerint ha nem lépünk és az átlaghőmérséklet legalább csak 1 fokkal is emelkedik, akkor visszafordíthatatlan lesz a klímaváltozás. És akkor azok a pusztító viharok, amelyekről manapság hallasz, sehol nem lesznek azokhoz képest, amelyek ezután jönnének.

kep4

(Business Insider)

Veszélyben a K&H ügyfelei: itt a csalók új módszere
csapatépítő_greenfield hr
digitalis jolet tokeprogram GettyImages-1048727098
Frankfurti tőzsde
shutterstock_239067772
kutatas fejlesztesi tamogatas hatasa GettyImages-1124557272
idős_nyugdíj_shutter
Népszerű
Heindrich Balázs HEPA
Mi kell ahhoz, hogy sikerrel üzletelj külföldön? Átalakulóban a magyar exporttámogatás

Nem mernek kockázatot vállalni a magyar cégek, pedig fel lehet készülni a külföldi piacokra – véli Hendrich Balázs, a HEPA vezérigazgatója.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
2019. november 20.
Big Office Day Konferencia 2019
2019. november 20.
Big Office Consumption Based IT 2019
2019. november 21.
Property Investment Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Első lépések a tőzsdei megtakarítások felé.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Veszélyben a K&H ügyfelei: itt a csalók új módszere