Lezajlott az Opus 28,6 milliárd forintos kötvénykibocsátása. Az aukció sikeres volt, milyen feltételek mellett keltek el a kötvények?
Zártkörű kötvénykibocsátást bonyolítottunk le, intézményi befektetőket hívtunk meg az aukcióra és nekik ajánlottuk fel a kötvényeket. A sikeres aukció eredményeként 50 millió forint névértékű papírokat bocsátunk ki összesen 28,6 milliárd forint értékben. Az Opus Global 2029 elnevezésű kötvények futamideje 10 év, fix kamatozásúak, 2,8 százalékos kuponnal, az átlaghozam pedig 2,73 százalék lett az aukción. Az MNB a Növekedési Kötvényprogram feltételeinek megfelelően a 28,6 milliárd forintnyi kötvény felét jegyezte le, a másik felének jegyzői pedig a meghívott intézményi befektetők közül kerültek ki.
A program értelmében akár 20 milliárd forint értékben jegyezhetett volna kötvényeket az MNB. Miért elégedtek meg 14 milliárd forinttal?
A program valóban lehetőséget ad arra, hogy az MNB akár 20 milliárd forint értékben jegyezzen kötvényt. Ugyanakkor a szabályok szerint a Magyar Nemzeti Bank legfeljebb a kibocsátott mennyiség felét jegyezheti le, vagyis ez is korlátot jelent a számára. Az sem titok, hogy a program keretében a kötvényeket be kell vezetni egy BÉT által működtetett piacra, ahol a későbbiekben, másodpiaci forgalomban a Jegybank további 20 százalékot vásárolhat. Az Opus Global Nyrt. nem minden áron kívánt forrást gyűjteni, a cél a társaság számára kedvező feltételek mentén az optimális mérték meghatározása és ezzel a jobb működési feltételek megteremtése volt.
És vannak tervek újabb kötvények kibocsátására?
Amennyiben lesz új, hasonló program, akkor biztosan megfontoljuk, hogy jelentkezzünk rá. Nemrég jelentettük be a Titász megvásárlását és ezen kívül is látunk még akvizíciós lehetőségeket. Olyan, a menedzsment látókörében lévő potenciális lehetőségekről beszélek, amelyek jó finanszírozási lehetőségek mentén realizálódhatnak a jövőben. Ezen finanszírozási formák egyike a kötvény. Magyarországon a kötvénypiac háttérben van még, a hitelintézeti finanszírozás dominál, de tőlünk nyugatabbra ez egy teljesen bevett vállalatfinanszírozási forma. Keressük a lehetőségeket külföldi bankokkal is, amelyek üzletpolitikájuk szerint egy olyan nagyvállalatot, mint mi, kötvény alapon is hajlandóak lehetnek finanszírozni.
Miért jobb a kötvény, mint a bankhitel?
Nem jobb, más. Ez a másság hordoz magában számos előnyt egy vállalat számára, amelyet érdemes és fontos kihasználnia. Számunkra a mostani kötvénykibocsátásunk egy egyszerű, hosszú lejáratú, fix kamatozású, kiszámítható finanszírozást jelent. Olyat, amilyet kevés bank képes ma felkínálni. Számos olyan eshetőség van, amikor egy hosszabb hitelnél a bank változtathat a feltételeken, vagy előtörlesztést kérhet. A kötvény viszont egyszerű és fix, 10 év múlva lejár és mi a rendszeres hozamfizetések mellett törlesztjük az így bevont tőkét 10 év múlva. Mindeközben ez a kötvényjegyzés az intézményi befektetőinknek is jó, hiszen garantált, a bankbetétekénél magasabb hozamot kínál. Nemzetgazdasági szinten is egyszerű a képlet: egy működő kötvénypiac nem csak nagyobb versenyt hoz a finanszírozásban, de olyan alternatívát is jelent a hiteleknek, amely fokozza a pénzügyi rendszer stabilitását. Szerintem a jelenlegi helyzet minden szereplő számára előnyöket hordoz. Minden kibocsátó, magát a piacról finanszírozó vállalkozás, az MNB és a BÉT érdeke is, hogy beinduljon és működjön, valós hitelezési alternatívát kínáljon egy likvid kötvénypiac.
Mennyi kamatot spórolhatnak a hitelek kiváltásának köszönhetően?
Százmilliós nagyságrendű lehet a megtakarítás, de pontos számot csak a források felhasználásának részletes meghatározása után tudok mondani. A számítások folyamatban vannak. Az biztos, hogy a jelenleg kibocsátott kötvényeink hozamszintje 3 százalék alatti, míg egy átlagos hitel kamatszintje eléri a 4,5-5 százalékot is és ráadásul nem fix, így a spórolás borítékolható.
Mire használják fel a kötvénykibocsátásból beérkező forrást?
Egy nagyobb részét, legalább a felét a jelenlegi leánycégek hiteleinek átstrukturálásához. A mai kamatszintek ismeretében már drágának mondhatjuk azt a finanszírozást, amit igénybe vettünk egyes beruházási projektjeinknél. A magas kamatozású, jelentős fedezeteket igénylő hitelek átstrukturálását tudjuk megoldani a kötvénnyel. Ezen kívül pedig jövőbeli akvizíciókhoz kívánjuk felhasználni a forrást. Nem titok, hogy tervezünk még akvizíciókat, nem állunk le, de strukturáltan akvirálunk.
A kötvénykibocsátás után hogy fog kinézni az eladósodottság?
Nem változik érdemben és konszolidált szinten, hiszen a kötvények jelentős részét terveink szerint hitelkiváltásra használjuk.
A Titászon kívül van még a csőben valamilyen akvizíció? Milyen területen terveznek terjeszkedést?
A már bejelentett akvizíciós tervünk mellett új beruházásokat is tervezünk. Mind a négy stratégiai divíziónkban van olyan projekt, amit vizsgálunk, és reményeim szerint a vizsgálati szakaszunk sok esetben beléphet az aktív tárgyalások fázisába. A turizmusban további szállodák vásárlása és a jelenlegi szállodák jól strukturált és a holding jövedelemtermelő képességét előnytelenül nem befolyásoló felújítása, a szolgáltatások folyamatos javítása, és néhány hotel esetében egy esetleges szintlépés elérése lehet cél. Az élelmiszer feldolgozásban a próbagyártási évünkön vagyunk túl. A keményítőüzemünk szerintem egy magyar sikertörténet, jelenleg nem tudunk annyit gyártani, mint amennyit el tudnánk adni. Ezen a területen szívesen beruháznánk saját magunk, vagy vásárolnánk, de leginkább kiviteleznénk. Az energetika szintén fejlődő divíziónk, ahol a befektetőink számára látható irányba, a szolgáltatások irányába teszünk egyértelmű lépéseket. Másik pillérként a megújuló energiatermelés felé fordulnánk, így a naperőmű és a geotermikus energia is érdekes lehetőségeket rejt számunkra. Az iparban és az építőiparban újabb és újabb munkák pontos időbeli ütemezése és minőségi elvégzése, kivitelezése a cél a folyamatos profittermelés biztosítása mellett. Olyan nehézipari cégeket, mint a Wamsler, szívesen vásárolnánk vagy szereznénk benne részesedést. A 125 éve Salgótarjánban működő kandalló- és kályhagyárat, a Wamslert már több korábbi tulajdonos próbálta reorganizálni, de nekünk sikerült tartós jövőképet adni a cégnek. Nagy értéke például a Wamslernek, hogy 80 százalékban exportra termel, külföldi piacokat lát el. Nem visszük, hanem hozzuk a pénzt a magyar gazdaságba. Ez szintén igaz az élelmiszeriparra, az izocukotermelés 70 százalékát külföldre adjuk el, 1000 km-es körzetben tudjuk gazdaságosan ellátni az ügyfeleket. A KALL Ingredients további kis összegű beruházásokkal fejleszthető. A magyar gazdaságban gyakorlatilag bezártak a cukorgyárak, ami maradt az is külföldi kézben van, így tudatában vagyunk a felelősségünknek is e téren, ami az értékteremtés és megtartás páros fogalmával fejezhető ki a legjobban.
Csak Magyarországon terveznek akvizíciókat, vagy a célpontok között vannak külföldi cégek?
Nem zárkózunk el semmitől, de a hazai piacot részesítjük előnyben. Első körben mindig Magyarországban gondolkodunk, de például a turisztikában nem tudunk csak itthon maradni. A Hunguest kialakította azt az erős törzsvendég-bázisát, amelyet régiós szinten is tud mozgatni, mondjuk, Horvátország, vagy Szlovákia, Ausztria, Románia és Szerbia felé. Regionálisan gondolkodunk a turizmusban és nem csak szállodákban: hostelek, diákszállások is felmerülhetnek akvizíciós célpontként. A turizmus hazánkban jellemzően egy kkv-szegmens, igazán nagy portfolióval két cég rendelkezik Magyarországon, ezek közül az egyik a Hunguest. Ez adja meg az egyik értékét ennek a láncnak. Energetikában is naivitás lenne csak Magyarországra korlátozni a középtávú stratégiánkat, az összes konkurensünk régiós, vagy akár világméretben gondolkodik, mi is így teszünk.
A biztosítás nem tartozik a stratégiai üzletágak közé. A CIG Pannóniában van részesedése a cégnek, ami az elmúlt napokban nem bizonyult túl jó befektetésnek. Mi a terv ezzel a részesedéssel?
Már elég régen megfogalmazta az igazgatóság – és ennek megfelelően járunk el –, hogy a négy stratégiai divízió tekintetében szeretnénk megerősödni. A vagyonkezelésbe tartozó ötödik szegmens elemein, vagyis a többi befektetésünkön rövid-középtávon akár túl is adunk, ha ezt nyereséggel meg tudjuk tenni. Ezekből a stratégiai fejlesztésekhez, akvizíciókhoz gyűjthetünk forrást. Az Appeninn-részesedésünket már részben el is adtuk. A kisebbségi részesedésű tőzsdei társaságokból, ahol nem tudunk betölteni többségi, irányító funkciót, folyamatosan vizsgáljuk a kiszállási lehetőségeket és inkább azokra fordítanánk az energiát és a pénzt, ahol az irányításunkkal használhatjuk ki a növekedési potenciált. Ezzel elkerülhetjük azt is, hogy egy másik részvénytársaság árfolyamának változása hatással legyen a saját árfolyamunkra, miközben a működésére nincs döntő ráhatásunk. A teljes eszközértékünkben egyébként szinte elhanyagolható, kevesebb mint 2,5 százalék a CIG-részesedés.
A Konzum beolvadása után egy konszolidációs időszak jöhet, vagy jönnek még bejelentések?
Nem álltunk le a bejelentésekkel, a mostaniak nagy horderejűek, a Titász jövőbeli megvásárlása 100 milliárdos tételt jelenthet. Az idei első félév egy különleges időszak volt a Konzum beolvadása miatt. Ez egy hosszabb, de izgalmas és a magyar tőkepiac történetében egyedi folyamat volt, amikor két tőzsdei társaság olvadt össze. Ennek az volt a velejárója, hogy egyfajta statikus állapotra volt közben szükség, így nem történhettek különösebb vagyonmozgások sem. Jelenleg 53 cégünk van a konszolidációs körben, de dolgozunk azon, hogy a befektetők, elemzők számára is sokkal átláthatóbb struktúrába szervezzük ezeket. Közben feltárjuk és hasznosítjuk a cégek között meglévő szinergiákat is. Befektetési holdingként működünk. A stabilitást erősítő lépéseink célja, hogy hosszú távon megbízhatóan, eredményesen működjünk , így a négy stratégiai divíziónk eredménytermelő képességének erősítésén dolgozunk.
Mik a közép-és hosszútávú bevételi és profitcélok?
Célkitűzésünk konszolidált szinten fenntartani a bevételek és eredmények folyamatos növekedését. Beruházásainkkal fokozott növekedést érhetünk el a bevételek tekintetében. A konszolidált árbevételben az építőipar, a turisztika mellett egyre inkább az energetika jár elöl. Az építőipar folyamatos és stabil jövedelemtermelő képességet biztosít számunkra, tervezhetőek a folyamatok, stabilan látjuk a jövőt, hiszen öt évre előre részben le vannak kötve a kapacitásaink.
Múlt héten az Opus bejelentést tett az MNB felé a részvények piacán valószínűsített visszaélések miatt. Mit lehet erről tudni?
Úgy láttuk, hogy az árfolyam mozgása nehezen magyarázható fundamentálisan, hiszen a részvényárak csökkenése közben az eszközérték emelkedett a társaságban. Emiatt pedig fokozottabban figyeltük a részvényeink kereskedésére vonatkozó információkat, tényeket, körülményeket. Ennek során felfedezni véltünk olyan magatartásformákat, amelyek jogellenesek lehetnek. Mivel befektetőink védelme elsődleges, a tőkepiacok felügyeletét ellátó hatósághoz fordultunk. Az Opus bejelentése a napi működésünk során szabályszerűen rendelkezésünkre álló adatok egyedi adattartamán és az abból levonható következtetések megjelenítésén és modellezésén alapul, és kellően konkrét.
Fotó: Pictorial collective
