Richard Susskind
Üzlet

Elveszik a robotok a jogászok munkáját? A sztárprofesszor elmondta, mi jön 10 év múlva

Portfolio
2030-ra a jogászok életét is gyökerestül megváltoztatja majd az automatizáció és a mesterséges intelligencia; a számítógépek exponenciális fejlődése miatt olyan megoldások lepik el az igazságszolgáltatást a következő évtizedben, melyekről most még álmodni sem mernénk – mondta el Richard Susskind professzor a Wolters Kluwer Hungary és a KPMG által szervezett Jogi Innovációs Napon Budapesten. A szakember ugyanakkor nem aggódik: a robotok nem veszik el a jogászok munkáját, de átalakítják azt, ráadásul több milliárd embernek segíthetnek abban, hogy hozzáférést nyerjenek a számukra jelenleg még elérhetetlen igazságszolgáltatáshoz.

Az igazságügyi szektorban zajló digitalizáció jelenleg arra fókuszál, hogy a meglévő folyamatokat egyszerűsítse, ahelyett, hogy magukat a folyamatokat is megváltoztatná – mondta el Richard Susskind. A szakember kiemelte: az ügyfelek célja, hogy az ügyükben döntés szülessen, ezt veszik meg, amikor ügyvédhez fordulnak, nem pedig az ügyvédet.

Susskind úgy látja, jelenleg három olyan tényező helyez nyomást a vállalatokra, ami átalakíthatja az igazságszolgáltatási szektort:

a legtöbb vállalat folyamatosan csökkenti a jogi költségvetését, miközben a jogi kiadásaik nőnek. Ezt kétféle módon lehet optimalizálni: a munkaerőköltségek csökkentésével vagy a technológia adaptációjával.

Emellett egyre komolyabb a verseny a piacon az új belépők miatt. A startupok a legtöbb szektorban lejjebb nyomják a költségeket, ami az ügyfeleknek jó, viszont veszélyezteti a jelenlegi vezetők helyzetét. Susskind kiemelte: 5 évvel ezelőtt 200 legaltech startup volt, most több mint 2000 működik. Mindegyik vállalat azt próbálja véghez vinni a jogban, mint amit az Amazon elért a könyvpiacon.

A legnagyobb nyomást viszont a technológiai fejlődés jelenti. A professzor Moore törvényét emelte ki, melynek fő megállapítása, hogy kétévente duplázódik a számítógépek számítási kapacitása, memóriája, az internet sávszélessége. 2020-re egy átlagos számítógépnek akkora számítási kapacitása lesz, mint egy emberi agynak. 2050-re a kvantumszámítógépek miatt egy asztali számítógépnek nagyobb számítási kapacitása lesz, mint a világ összes elméjének együttesen – ismertette Susskind.

Susskind beszélt a big datáról is: a szakember szerint azt a rengeteg adatot elemezve, melyet az emberiség gyűjt, bizonyos kimeneteleket meg is lehet jósolni különböző mintázatok alapján. Egyes gépek már most is hatékonyabbak az embereknél: az emberi arc olvasásával a gépek már minden embernél pontosabban meghatározzák, hogy az emberek milyen érzelmekkel rendelkeznek. Van már olyan robot is, amely ezek alapján pontosan el tudja dönteni, hogy milyen ölelésre van szüksége egy embernek.

A kommunikáció is folyamatosan fejlődik: az emberek összekapcsolására is léteznek már videokonferenciák, a közösségi médiumok pedig egyre aktívabbak például az olyan szektorok területén is, mint a pénzügyek vagy az egészségügy.

Senki nem mondja ezekre a technológiákra, hogy na, ennyi elég lesz. Folyamatosan dolgoznak a világ minden részén azon, hogy újabb és újabb áttöréseket hozzanak létre

– mondta Susskind.

A szakember beszélt a mesterséges intelligenciáról is, mellyel egyre több igazságügyi szektorban dolgozó cég dolgozik együtt. Susskind szerint a legtöbb elemzés túlgondolja az AI hatását rövidebb távon, a hosszútávú elemzések viszont túlságosan alulbecsülik az AI képességeit.

Megváltoztatja-e az AI a következő 2 évben a jogászok életét? Aligha. Megváltoztatja majd 2030-ra? Hajjaj.

Már 1988-ban is voltak jogászszoftverek, egy ilyen fejlesztésében Susskind is részt vett. Ez egy 2 millió különféle kimenetelt eredményező döntéshozó rendszer volt. Már akkor is azt mondta az egyik jogász, hogy jobban teljesít, mint ő, hiszen percek alatt le tudott futtatni egy órás utánajárást igénylő döntést, nem volt másnapos, nem szenvedett „péntek délután szindrómában”. Pár évvel ezután egy számítógép már lenyomta a legjobb sakkjátékost is azzal, hogy egyszerre több ezer kimenetelt tudott egy játszma alatt elemezni, majd három éve a Go-világbajnokot is legyőzte egy gép. Most már a gépek képesek arra is, hogy adatok alapján tanuljanak. Létezik már olyan szoftver is, amely képek alapján képes felismerni a rákot – tette hozzá a jogász-informatikus.

Susskind kitért arra is, hogy sok jogász ismerőse úgy véli, a számítógépek nem képesek önálló gondolkodásra, csak lemásolják az emberek munkáját. Susskind szerint nincs is szükség arra, hogy a számítógépek rendelkezzenek kognitív képességekkel, azt kell csinálniuk, amiben a legjobbak, ez pedig a nyers feldolgozó kapacitás.

A professzor kitért a technológiai és az AI fejlődésének munkaerőpiacra gyakorolt hatására is. Susskind úgy véli, nem hoz az automatizáció tömeges munkanélküliséget, hiszen egy csomó olyan emberre lesz szükség, akik létrehozzák azokat a rendszereket, amelyek megújítják az igazságügyet: informatikusokra, folyamatelemzőkre, fejlesztőkre, kockázatelemzőkre, adatelemzőkre.

„Ezek a rendszerek nem a bírói rendszer alternatívái lesznek, hanem kiegészítői” – emelte ki a szakember.

Susskind szerint a technológia inkább kiterjeszti majd a világon a jogbiztonságot: a teljes emberiség mintegy 54%-ának nincs tényleges hozzáférése ügyvédekhez és bíróságokhoz. Rengeteg az ügyhátralék is: Brazíliában 100 millió, Indiában 30 millió folyamatban lévő ügy van a bíróságokon, ezeket soha nem fogja megoldani egy emberi törvényszék. Susskind hozzátette: még a világon sok szempontból mintának tekintett brit rendszer is túl drága, lassú és a laikusok számára érthetetlen.

„Az ügyfelek nem törvényszékeket, bírókat és jogászokat akarnak, hanem azt, hogy döntés szülessen az ügyükben. Ebben segíthet majd a technológia fejlődése” – zárta gondolatait Susskind.

Richard Susskind professzor a ’80-as évek eleje óta foglalkozik igazságügyi technológiákkal, összesen 10 könyvet írt a témában. Első könyve, az Expert Systems in Law, 1987-ben jelent meg. Legújabb könyve, az Online Courts and the Future of Justice novemberben jelent meg, az online törvényszékeket veszi górcső alá. Richard Susskind jelenleg az of Oxford, a Gresham College és Strathclyde University professzora, több mint 150 tudományos cikket publikált, független tanácsadóként számos vállalatnak és kormánynak dolgozik a világon.

A cikk megjelenését a KPMG támogatta.

Címlapkép: KPMG

üvegház - Getty-169030923
bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Népszerű
HEPA-Startup Campus
Ernyőmegállapodás segíti a hazai startupok globális terjeszkedését

A program képzéseket biztosít a külpiacra lépés iránt érdeklődő startupok számára.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
bkk_busz_bkv