Donald Trump getty
Üzlet

Életbe lépett a Dzsungel Törvénye! - Ez Magyarország számára is fontos

Az amerikai farmerek negyede csődben van: Kína a kereskedelmi háború miatt azzal is bünteti az USA-t, hogy igyekszik más – zömmel dél-amerikai – partnerektől vásárolni, közben a piacon a szója és egyéb termények ára is esik. A számára fontos választói réteget jelentő farmerek szenvedését az újraválasztására készülő Trump nem nézheti tétlenül – ha Kínát nem tudja, legalább az amerikai termelőknek konkurenciát jelentő dél-amerikai államokat próbálja megrendszabályozni. Az ad-hoc és egyre agresszívabb amerikai kereskedelempolitikai döntések Európát is sújtják, miközben az USA lényegében blokkolta a vitás ügyekben közvetíteni képes WTO-t: a Kereskedelmi Világszervezet bírósági funkciója gyakorlatilag működésképtelenné vált, miután legfelső bírói fórumába az USA szándékosan nem delegált jelöltet - értékeli írásában az aktuális világkereskedelmi folyamatokat Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája.

"A dzsungel törvénye" – így jellemezte az amerikai Council of Foreign Relations egyik illetékese az amerikai kereskedelem-politikát meghatározó új elveket, melyet itthon az "erősebb kutyára" vonatkozó mondásként is ismerünk. Ennek lényege, hogy a Trump-adminisztráció elsősorban gyengébbnek vélt külkereskedelmi ellenfeleivel szemben nem az egyeztetés, hanem a rapszodikus – bár nem átgondolatlan – büntetőlépések politikájára akar áttérni, miután az ezt kordában tartani képes szervezetet, a WTO-t sikeresen döntésképtelenné tette.

Ennek egyik jó példája volt az elmúlt hét két, látszólag egymással nem összefüggő híre.

  • Egyrészt az Amerikai Farmerszövetség tette közzé azt az egyébként megdöbbentő tényt, hogy tagjainak 25 százaléka került csődeljárás alá – ez az EU támogatásokban fürdő hazai mezőgazdasági szereplők és a szélesebb közvélemény számára is megdöbbentő adat -,
  • másrészt pedig az amerikai kormány egy hirtelen döntéssel mégis bevezette a már korábban eldöntött, de mégis elnapolt büntetővámokat a brazil és argentin acélexporttal szemben.

A két esemény mégis összekapcsolódik:

AZ AMERIKAI FARMEREK SZENVEDÉSE ELSŐSORBAN A TERMÉNYÁRAK TARTÓS CSÖKKENÉSÉNEK KÖSZÖNHETŐ,

ami ugyan már évek óta tart, de erre idén még rá is segített a kínai kereslet drasztikus visszaesése. Bár pl. a szója esetében alábbi ez a Kínából induló sertéspestis egyenes következménye is, ezen túl azonban a kínai fél a kereskedelmi háború részeként egyszerűen más, jelentős részben dél-amerikai termelőktől importál már.

szoja
A szójabab árfolyamának alakulása 1990-től.

Kína számára ez is egy fegyver a már hetek óta majdnem aláírás előtt álló “egyes fázisú megállapodás” pontos feltételeinek megállapítása előtt – már ha erre egyáltalán sor kerül.

AZ USA TERMÉSZETESEN NEM TUDJA KÍNÁT ARRA KÉNYSZERÍTENI, HOGY TŐLE VÁSÁROLJON, EZÉRT MEGPRÓBÁLJA KÍNA KERESKEDELMI PARTNEREIT NEHEZEBB HELYZETBE HOZNI, HÁTHA AZOK NÉMI ÖNKORLÁTOZÁS ÁRÁN “SEGÍTIK” AZ AMERIKAI ÉRDEKEKET.

A brazil termelők Kína szójaimportjának 77 százalékát adták idén az USDA adatai szerint, szemben a korábbi 40 százalékkal.

Az amerikai indoklás “fake”

A hivatalos indok szerint az USA lépésének oka, hogy a két ország, Brazília és Argentína leértékelte devizáját, ezzel pedig előnyhöz jutott az acéltermékek piacán a hazai termelőkkel szemben, mindezt egy egyébként is túlkínálatos globális acélpiacon. Valójában mindkét ország inkább devizájának megtámasztásán dolgozik: a brazil real éppen most esett új abszolút mélypontra a reformokban csalódott külföldi befektetők, valamint a rekord alacsony kamatszint miatti portfólió-befektetői és a lakossági eladások miatt. Argentína pedig jelenleg szinte az életéért küzd, a pesót csak a kemény devizakontroll menti meg a teljes összeomlástól.

A valóságtól nagyon elrugaszkodott az a kijelentés, hogy a két ország versenyelőnyeinek növelése miatt értékelte le devizáját, valójában a masszív piaci nyomás volt ennek az oka. Argentína egyébként is kétségbeesetten próbál devizához jutni, egy ilyen helyzetben erősen barátságtalan lépés a 25, illetve 10 százalékos büntetővám bevezetése.

Bolsonaro nagyot koppant

Külön csalódás ez a Donald Trumpot folyamatosan pozitívan értékelő, a klímavédelemben is hasonló álláspontot képviselő Jair Bolsonaro brazil elnök számára, aki úgy kalkulált, hogy a Washingtonhoz való közeledés kézzelfogható gazdasági előnyökkel is jár majd számára. A hatás tényleg kézzelfogható, csak éppen mint a régi szovjet viccben, “nem osztogatnak, hanem fosztogatnak”. Ha Donald Trump belpolitikai érdekei úgy kívánják – márpedig az elnökválasztás előtt mindössze 11 hónappal pontosan ez a helyzet – , akkor háttérbe szorulnak a nemzetközi kapcsolatok és az esetleg korábban más országoknak tett amerikai ígéretek.

TRUMP SZÁMÁRA A SZINGULÁRIS FÓKUSZ AZ ÚJABB 4 ÉVES TERMINUS MEGNYERÉSE ÉS FEL KELL ARRA KÉSZÜLNIE A VILÁGNAK, HOGY MINDENT – DE TÉNYLEG MINDENT – ENNEK FOG ALÁRENDELNI.

Trump komoly szavazóbázisát jelentették 2016-ban a “Farm Belt” államai, itt pedig a hangulat finoman szólva sem rózsás. Emiatt az elnök megpróbál kényszerítő eszközöket alkalmazni az amerikai farmerek versenytársaival szemben. Erre mondja a tengerentúli szleng, hogy “long-shot”, azaz nehezen fog menni. Önmagában ettől Brazília például nem fog kevesebb szóját eladni Kínának. Erre csak akkor fog majd sor kerülni, ha Peking érdekei így kívánják és fontosnak tartja, hogy ismét amerikai terményeket vegyen. Látszanak egyébként erre utaló jelek az elmúlt napokban, de ennek oka nem is feltétlenül külpolitikai: az elszálló élelmiszerárak miatt Kína számára fontos a minél olcsóbb import, ezért várhatóan az amerikai beszerzést is felpörgeti majd. Mindenesetre így kerültek az argentin és brazil acéltermelők a globális kereskedelmi viharok és érdekek kereszttüzébe.

Európát is kiszámíthatatlanul sarcolnák

Más területeken is látszik a korábbinál agresszívabb amerikai álláspont: a francia digitális adóra válaszul bevezetni kívánt 100 százalékos “pezsgővám”, vagy éppen a gördülővámok tervezett rendszere – amellyel folyamatosan mindig más európai terméket érintene a büntetővám, ezzel a tervezés a gazdasági szereplők körében szinte lehetetlenné válik – mind azt mutatja, hogy az USA a korábbi konszenzuskeresés és évekig tartó tárgyalgatás helyett a drasztikus lépések irányába mozdul el. Hiába adta át pár héttel ezelőtt Trumppal együtt mosolyogva Bernard Arnault, a világ lassan leggazdagabb emberének számító LVMH-vezér cége új texasi táskagyárát, ettől még rövidesen az általa forgalmazott italok és egyéb luxuscikkek komoly amerikai sarc alá eshetnek.

A WTO-t eddig kritizálta, most lényegében blokkolta az USA

A legfontosabb lépés viszont az – melyet a hazai sajtó nem is említett nagyon – , hogy december elsejétől a WTO döntésképessége lényegében megszűnt, az USA ugyanis szándékosan nem delegált jelöltet a szervezet által hozott kereskedelempolitikai döntésekről a végső szót kimondó feljebbviteli bíróságba. Emiatt a WTO nem lesz képes kikényszeríthető ítéleteket hozni, az egyes országok mozgástere az ad-hoc lépésekre és másik partner indokolatlan megbüntetésére a korábbinál sokkal nagyobb lesz. Főként akkor, ha az erőviszonyok különbözőek, mint most a két latin-amerikai ország és az USA viszonylatában.

Természetesen tény, hogy az USA által Kína felé sokszor megfogalmazott, a WTO-t érintő bírálatoknak – mely szerint Peking szándékosan kihasználja a szervezetben meglévő tagságát más piacokra való belépéshez, ugyanakkor otthon erősen protekcionista – bőségesen van alapja, Washington azonban most szintet lépett, és nemcsak Kína, hanem a világ többi része is célkeresztbe került már. Így jön el a Dzsungel Törvényének időszaka, amely komoly exportkitettsége miatt hazánk számára sem érdektelen.

Jelen cikk a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.

Móró Tamás

vezető stratéga, Concorde 

Móró Tamás
Concorde Értékpapír Zrt., vezető stratéga
1996-ban diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995 és 2000 között hazai brókercégeknél volt elemző, ezt követően a Concorde külföldi kereskedéséért volt felelős. 2003 és 2007 között
Tovább
1996-ban diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995 és 2000 között hazai brókercégeknél volt elemző, ezt követően a Concorde külföldi kereskedéséért volt felelős. 2003 és 2007 között Tovább

Címlapkép forrása: Kevin Dietsch/UPI/Bloomberg via Getty Images

bkk_busz_bkv
dzsudzsak balazs focista
Nagy bejelentés készülhet: délután megszólal Matolcsy György
forintka191126getty
Történelmi csúcson az Európai Unió támogatottsága
Váci úti felüljáró
Népszerű
HEPA-Startup Campus
Ernyőmegállapodás segíti a hazai startupok globális terjeszkedését

A program képzéseket biztosít a külpiacra lépés iránt érdeklődő startupok számára.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékesítési vezető

Értékesítési vezető

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Szakmai asszisztens

Szakmai asszisztens

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
bkk_busz_bkv