BET_K&H
Üzlet

Csábító a szuperállampapír, de hosszú távra részvényt is jó venni

Meg tud mozdulni a piac, ha megjelenik egy vonzó termék – ez látszik a lakossági megtakarításoknál a MÁP Plusz megjelenése után. A hazai lakosság körében alacsony a kockázatvállalási hajlandóság, kicsi a részvények aránya a megtakarításokon belül, pedig a részvénytulajdonlás fontos lenne, mert ezen a befektetési csatornán keresztül lehet a háztartások megtakarításait a vállalatok felé csatornázni. Ha lenne egy-két nagyobb IPO, az publicitást csinálhatna a hazai tőzsdének. Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével és Horváth Istvánnal, a K&H Bank Private Banking igazgatójával beszélgettünk a lakossági megtakarításokról, a szuperállampapírról és a magyar részvénypiacról.

Folyik a tőzsdefejlesztés a BÉT-nél és az MNB statisztikái szerint idén új csúcsra emelkedett a háztartások tőzsdei részvényállománya. De a lakossági megtakarításon belül még mindig nagyon alacsony a részvények súlya. Mi ennek az oka?

Máté-Tóth István: A BÉT a piacfejlesztési stratégiájával nagyrészt a kínálati oldalt tudja befolyásolni. Ezen a téren az egyik nagy sikerünk a kkv-piac, a BÉT Xtend elindulása, amelyen keresztül a közepes cégek tudnak könnyített feltételekkel megjelenni a tőzsdén. A másik kiemelendő pedig az, hogy megteremtettünk egy eddig nem létező eszközosztályt az MNB segítségével: a vállalati kötvények piacát.

Az, hogy miért alacsony a részvények aránya a lakossági megtakarításokon belül, egy igazi „tyúk és tojás-kérdés” – vagyis hogy azért van-e kevés cég a tőzsdén, mert a lakosság nem vásárol részvényeket, vagy azért nem vásárolnak részvényeket, mert kevés részvényből válogathatnak. A kínálati oldalon a BÉT halad előre, lépésről lépésre, hogy a növekvő magyar tőkepiacon bővüljön a különböző eszközosztályok értékpapírkínálata.

A keresleti oldal bonyolultabb kérdés. Szerintünk a kereslet lesz az, ami megteremti majd magának a kínálatát, de ez több tényező függvénye. Az egyik a hosszabb távú megtakarítási hajlandóság. A nyugdíjalapok, az önkéntes nyugdíjpénztárakban való megtakarítások szerintem alacsony szintje lehet az egyik oka annak, hogy ennyire alulfejlettek vagyunk. Az időtáv és a kockázattűrő képesség összefügg, a nyugdíjalapok hosszú távra fektetnek be, a volatilitást tűrik, ami sokkal több részvény vásárlására adna lehetőséget, ha szélesebb körben elterjednének.  A második a pénzügyi edukáció, s itt még van tennivalónk. A harmadik a kockázatvállalási határhajlandóság: ha valakinek nincs sok pénze, a kevésből keveset kockáztat, ahogy egyre több lesz, úgy kockáztat egyre többet. Az elmúlt évek vagyonnövekedése optimizmusra ad okot. A negyedik pedig a termékpaletta, amin szintén lehetne kicsit dolgozni.

Horváth István: Ami a kínálati oldalt illeti, az utóbbi hónapokban egyre többször találkozunk azzal, hogy az ügyfelek szóba hozták a saját vállalkozásukat és a tőkepiacot. Tehát a fejekben már megjelenik az a gondolat, hogy arrafelé is lehet tartani. De tény, hogy a tőzsdefejlesztés hosszú idő, amihez türelem és kitartó, szorgalmas munka kell. A keresleti oldal pedig valóban az edukációról szól és arról is, hogy hol van kockázatvállalási képesség és hajlandóság. Általában azt szoktuk mondani az ügyfeleinknek, hogy rövid pénzt rövid távra és alacsony kockázatra, a hosszú pénzt viszont úgy fektessék be egy magasabb kockázat bevállalása mellett is, hogy abból komoly hozamot lehessen elérni. A kockázatvállalást magasabb fokát alapvetően a részvények testesítik meg, ami nagyon sokféleképpen eljuthat az ügyfélhez, akár online kereskedéssel, akár úgy, hogy „becsomagoljuk”. Egy lakossági ügyfélnél, egy prémium ügyfélnél gyakran egy vegyes alap kicsi szeleteként, mert az ügyfél a kockázatot így fogja tudni befogadni. Ahol pedig nagyobb családi megtakarítás, komolyabb vagyon van, ott már, akár szektoralap, akár régiós alap, akár egyedi részvények is szóba jöhetnek.

horvathistvan_kh

A hazai lakossági megtakarításokban mennyi a részvények aránya?

Horváth István: Jelenleg 1,7 százalékát adja a közvetlen részvénytulajdonlás a hazai lakossági megtakarításoknak, a magyar és a külföldi részvények nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg. A direkt részvénytulajdon mellett sokféle módon lehet részvénykitettségük a háztartásoknak, például önkéntes pénztári tagként.

Máté-Tóth István: A BAMOSZ és az MNB statisztikái alapján az látszik, hogy a hazai lakosság körében alacsony a kockázatvállalás.

Pedig a részvénytulajdonlás fontos lenne, mert ezen a befektetési csatornán keresztül lehet a háztartások megtakarításait a vállalatok felé csatornázni.

A tőkepiacnak ebben nagy szerepe van. De nem azt kell feltétlenül megcélozni, hogy a magyarok közvetlenül részvényt vegyenek, hanem a közvetítőrendszert kellene erősíteni: hogy a privát bankok erősebbek legyenek, hatékonyabban ki tudják szolgálni az ügyfeleiket, az alapkezelők legyenek egyre jobban felszerelve, és ezen keresztül nőjön az ügyfelek részvénykitettsége. Így jobban be lehetne vonni a háztartási megtakarításokat a vállalatok finanszírozásába és ezen keresztül a háztartások gazdagodnának, gyarapodnának.

Ennek javulását hogyan tudjátok segíteni?

Máté-Tóth István: Ha megnézünk más, nálunk gazdagabb és sikeresebb országokat, mint például Svédország, Izrael, Dél-Korea, mindnél nagy szerepet játszott a sikerekben a tőkepiac. És nem gazdag országként csináltak sikeres tőkepiacot, hanem fordítva történt: használták a tőkepiacokat a sikerességhez. Ilyet láttunk már Magyarországon is, a magyar történelem talán legsikeresebb periódusa a kiegyezés utáni 30-40 év. 1900-ra az Osztrák-Magyar Monarchia a világ hatodik legnagyobb részvénypiaca volt. Ami most a gátat jelenti, hogy hiányzik egy olyan szereplő, aki képes összegyűjteni hatékonyan a háztartások megtakarítását, képes hosszú távra befektetni és emiatt nagy a kockázattűrő képessége, amire például egy nyugdíjalap alkalmas lenne. Ezek a megtakarítások finanszírozni tudnák az innovatívabb, kockázatosabb magyar projekteket. Ha innovatívabb gazdaság akarunk lenni, ahhoz kockázatosabb dolgokat kell csinálni, ami mögött nem feltétlenül lesznek majd eszközök, ezekre viszont nehezebb lesz bankhitelt felvenni. És itt jön be a tőkepiac: hogy ezeket az elképzeléseket finanszírozza.

Horváth István:

Sokat tudna lendíteni mind az edukáción, mind a keresleten, ha látnánk néhány olyan IPO-t, ami tényleg publicitást csinál a tőkepiacnak. A piac ki van éhezve, a tőzsde ki van éhezve az ilyen történetekre.

Ez erősítené azt a funkciót, hogy a tőkefelvevők és a tőkefelhalmozók között mozog a pénz. Most már vannak olyan, ma még magáncégek, akik a méretüket tekintve alkalmasak lennének a tőzsdei megjelenésre, de ez a tulajdonosok döntésén múlik.

Máté-Tóth István: Valóban jó lenne néhány sikeres példa, jó lenne látni olyan sztorikat, mint amit a Mol, az OTP, a Richter az elmúlt 25 évben megvalósítottak. Bízunk benne, hogy most a nemzeti kötvényprogramon keresztül nagyszámú új kibocsátó jön piacra egy másik eszközosztályban, a kötvényben.  Abban reménykedünk, hogy ezek közül a vállalatok közül néhány most, hogy közelebb kerül a tőkepiachoz, kedvet kap hozzá, hogy a részvénykibocsátással is tőkepiaci jelenlétet szerezzen.

A kibocsátásnak több motivációja lehet. Lehet az egy stratégiai döntés, aminek van egy pénzügyi vetülete, nőni akar a cég, meg akar valakit venni. De lehet, hogy csak kell az értéktranszparencia, mert valaki kiválna egy családi cégből, de nem tudnak megegyezni az árról. A tőzsde jó megoldás erre. Van, aki a munkavállalói miatt szeretné ezt megcsinálni, mert az MRP egy rendkívül adóhatékony dolog Magyarországon és tőzsdei cégként árat lehet biztosítani, és akkor a brandértékről még nem is beszéltem.

A tőzsdefejlesztés egyik helyszíne a kis-és középvállalatokat célzó Xtend, ahová azért jönnek a cégek, a napokban például a DM-Ker jelentette be a bevezetést. Ez nem bátorítja fel a vállalatokat a tőzsdére lépésre, vagy a lakosságot részvények vásárlására?

Horváth István: A BÉT Xtend piac csak egy elég szűk körnek látható, a lakosságtól távol esik, de ha valaki az Xtendből elindulna a fő piacra, az egy nagyon jó precedenst teremtene. Az Xtend előkészítheti a terepet, de azért egyelőre nem tömegeket szólít meg és nem is erre van kitalálva.

Máté-Tóth István: A BÉT Xtendre olyan cégek jönnek, akiknek viszonylag kisebb a méretük, de nagyon érdekes növekedési potenciált kínálnak.

Idén megjelent a MÁP Plusz. Milyen hatással volt a lakossági megtakarítások piacára?

Horváth István: A MÁP Plusz hozama nagyon csábító, és irigylésre méltó helyzetben vagyunk, mert a világ többi részén az az összeg, amivel nem akarunk kockáztatni, jellemzően 0, vagy mínuszos hozamú (az Eurozónában negatívak a kamatok). Az ügyfelek fejében jól szétválik, hogy mi az az összeg, amit nem akar kockáztatni, és mi az, amit kockáztatni szeretne a magasabb hozam érdekében. Ami talán a magyar tőkepiacnak nem feltétlenül jó hír, az az, hogy nézve a privát banki vagyonokat van még egy dimenzió az időtáv mellett (ami a kockázatvállalással párhuzamosan mozog), mégpedig az, hogy a pénzem mekkora részét tartom forintban és mekkora részét tartom euróban, dollárban. Ha a biztos részt, a forintos részt a MÁP Plusz nagyrészt kitölti, az abba az irányba viszi a gondolkodást, hogy amit kockáztatok, az inkább keményvalutás, eurós, dolláros eszköz legyen. Ez nem biztos, hogy a magyar tőzsdének jó hír, de tény, hogy magyar tőzsdei befektetésre egyébként sem fog senki a saját pénze felével gondolkodni.

Akkor ezek szerint előfordulhat, hogy a MÁP Plusz a magyar részvénybefektetésektől szívja el a pénzt?

Horváth István: Rendszerszinten talán megtörténhet, de ha valaki azt mondja, hogy van egy nagy családi vagyonom, ami elbír 30-40 százaléknyi részvényt, akár alapokon keresztül, akár közvetlenül, az nem azt a pénzmennyiséget fogja nemzetközi eszközökbe tenni. Vannak magyar részvényalapok, vannak blue chipek, amiből választani lehet.

Máté-Tóth István: Ha egy reálértéken 4-5 százalékkal növekvő országot a polgárai reálértéken két százalékkal finanszíroznak, az rendben lévő dolog véleményem szerint. És társadalmilag nagyon hasznos, hogy Magyarországon még a kockázatmentes eszköznek is van egy pozitív reálhozama, főleg a jelenlegi körülmények között. A legfontosabb tőkepiaci hatása az, hogy eddig Magyarországon nagyon jól meg lehetett élni egy „bullett-stratégiával”. Mindenből egy kicsi: egy kevés részvény, egy kevés állampapír és valahol a kockázat-hozam görbe nem túl magas részén jól el lehetett lenni. A MÁP Plusz ketté fogja választani a termékpalettát. Mindenkiben tudatosítani fogja, hogy a kockázatmentes reálhozam 2 százalék és azért, hogy sikeres legyen egy a tőkepiaci termék, valószínűleg az alapkezelőnek, vagy bármiféle termékkínálónak, el kell mennie a kockázat-hozam egy olyan kvadránsába, ami egy magasabb kockázat-hozam összefüggést feltételez. Ez eltarthat egy darabig, de végső soron azt jelentené, hogy jobb minőségű termékek lesznek a piacon. Ez végső soron jót fog tenni a magyar részvényeknek. A MÁP Plusz hatásait alapvetően pozitívnak látom, amennyiben a befektetési termékek minőségi javulását elő fogja segíteni Magyarországon.

matetothistvanbet

Horváth István: Ennek egy érdekes kísérőjelensége, hogy elindultak a szolgáltatók rendszeres befektetési programokkal. Aki vagyonépítésben van, annak abszolút releváns, de mindenki másnak is, hogy nem egyszerre, hanem néhány negyedév alatt építjük fel a portfóliót. Így is lehet okosan időzíteni, kockázatot kezelni.

Privát banki oldalon látszik felfutás a részvényarányban?

Horváth István: Inkább átrendeződést tapasztalunk a K&H-nál. Korábban sokkal nagyobb szeletet tettünk a vegyes alapokra, amikor az ügyfeleknek ajánlottuk, most ezt kicsit összehúzzuk és azt mondjuk, hogy legyen MÁP Plusz és legyen valami, ami magasabb kockázatot és hozamot jelent. Így kaphat az ügyfél egy kiegyensúlyozott, de hozamot is ígérő történetet.

Mibe tegyük most a pénzünket? Milyen részvénypiaci sztorik lehetnek érdekesek?

Máté-Tóth István: Ha átlagemberek vagyunk, akinek nincs ideje saját magának kiválogatni a részvényeket, akkor érdemes lehet venni valamilyen részvényalapot, nyitni egy NYESZT, belépni egy önkéntes nyugdíjpénztárba.

Horváth István: Ha egy közepes, vagy nagyobb cég bejönne a tőzsdére, arra bizonyára nyitottak lennének a befektetők, hiszen az újdonság mindig vonzó. A SZIT eszközkategóriától sokat vártam, de még erősödnie kellene. Azt látjuk, hogy van a privát banki ügyfelek körében egy olyan réteg, aki jövedelemstratégiákat szeretne, ezt tudjuk most nyújtani befektetési alapokon keresztül, de még több lehetőség lenne, ha a SZIT-listánk bővülne. Az ingatlanban mindenki hisz, kifizeti évente az osztalékot, az egy fogható történet annak is, aki nem egy befektetési profi. Az ilyen befektetési alaptermékben az a vonzó, hogy rendszeresen jön a hozamkifizetés és ha közben az ára ingadozik, az innentől már kevéssé izgalmas.

Máté-Tóth István: Mi is azt vártuk, hogy egy nagyobb SZIT-hullám jön majd. Ez most még elmarad, de ha megnézzük, hogy mennyi pénz mozog most ingatlanfejlesztésben és hasznosításban Magyarországon, és hogy mennyit lehetne még befektetni, akkor azt várom, hogy ennek egy része meg fog jelenni a tőkepiacon. A SZIT egy attraktív eszköz arra, hogy kisbefektetői pénzeket vonjanak be.

Az emberek jelentős összegeket tartanak készpénzként, bankszámlán, mivel lehetne ezt kirobbantani?

Máté-Tóth István: Ha van egy jó, attraktív termék, akkor lehet látni, hogy megmozdul a piac, a MÁP Plusz ezt mutatja.

Horváth István: A folyószámlán parkoló pénz egy része a tudatosságról szól, ha kap az ügyfél egy jó tanácsot, akkor mozdul és lép. A másik, amikor likviditást, rugalmasságot akarok fenntartani, ennek a tudatosan parkoltatott pénznek egy része elindult a MÁP Plusz irányába.

Új csúcsokat látunk a tőzsdéken, ilyen környezetben mennyire lehet még jó szívvel részvényeket ajánlani az ügyfeleknek?

Máté-Tóth István:

Azt senki sem tudja, hogy holnap vagy egy év múlva hol fog állni egy index. Viszont az, hogy a részvénypiaccal 15-20 év alatt egy olyan hozamot kapsz, amit más pénzügyi eszközzel nem, az nagyon valószínű.

A részvénykitettség megszerzésének egyik fontos feltétele, hogy nem egyszerre, hanem időben is porlasztod, amikor rossz a piac, akkor is teszel bele, meg akkor is, amikor jó és az idők folyamán épül fel a megtakarítás mennyiség.

metetothistvanbet

Horváth István: Meg lehet próbálni a piacot megfejteni, de érdemes több energiát áldozni arra, hogy a család pénzügyi helyzetét fejtsük meg. Ha ott van a vagyon egy része, amiről azt gondoljuk, hogy sok évre nélkülözhető, akkor ne a piacon törjük a fejünket, hanem azon, hogy ezt hogyan tudjuk egy olyan befektetés felé elindítani, ami a család kockázattűrő képességével, hozamcéljával összhangban van. Ha tudjuk, hogy van egy olyan összeg, amire a következő 5-10 évben nem lesz szükségem, azt célszerű egy nagyobb kockázatú részvénybefektetés felé elindítani.

Elindult a K&H fenntartható fejlődés vegyes alapja, milyen helye van ennek a privát banki ügyfeleknél?

Horváth István: Ez az egyik újdonságunk, ez a magyar piacon egyelőre nem egy széles körben elterjedt kategória, hanem inkább egy nemzetközi trend. Az anyacégünk ebben otthon van, náluk jól működik, mi pedig szeretnénk itthon ennek az élére állni. Ezen a vegyes alapon túl más fenntarthatósági szűrőkön működő alapokat is kínálunk. Az ügyfelek ismerkednek vele, érdeklődnek iránta, kérdeznek róla. Ma még nem ez a fősodor, de meggyőződésünk, hogy hamarosan az lesz. Van egy másik termékünk, az „impact investing”, ami csak részvényekről szól. Ez egy magasabb kockázatvállalású dolog és elsősorban a prémium és a privát ügyfeleinknek szól, ahol már mélyebben bele tudunk menni a befektetési tanácsadásba.

Milyen éve volt a privát banki szektornak és a K&H Private Bankingnek?

Horváth István: Köszönjük, jó. Ha a gazdaság nő 5 százalékkal, nominálisan pedig 8-9 százalékkal, az lecsapódik a háztartásoknál is. A torta nő a privát banki szegmensben, idén nagyságrendileg a negyedével emelkedett a vagyon. Ami nagyon fontos privát banki szemszögből, hogy láthatóan nő a családok száma is, akik erre a szegmensre kvalifikálnak (a különböző szolgáltatóknál 70-100 millió forinttól indul a szolgáltatás), bővül a piac, ami nekünk örvendetes dolog (persze a családoknak is), és azt látjuk, hogy ebből mi, a K&H is ki tudjuk venni a részünket.

intel logo company
koronavirus2
usacapitolium
imf
koronavirus2
ferihegyi reptér
koronavírus
forint200124
Arab Health
17 magyar orvostechnikai cég mutatkozik be az egyik legnagyobb egészségipari expón

Az Arab Health kiállításon magyar pavilont is építettek.

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
intel logo company