A GDPR-nál is nagyobb kihívás vár a vállalkozásokra - Jön az ePrivacy
Üzlet

A GDPR-on túl - Mit kell tudni az egységes digitális piacról?

Miközben 2019. év vége az adójogi törvények módosításától hangos Magyarországon, addig az online kereskedelem tekintetében érdemes további figyelmet szentelni a GDPR adatvédelmi rendeletén túl nyúló jogi kérdéskörökre. Az egységes digitális piac alappillérei azzal a céllal jöttek létre, hogy az online kereskedelem stratégiai szempontjait kiegyenlítésék. Ennek érdekében az Európai Bizottság az online akadályok és versenyegyenlőtlenségek lebontásán dolgozik, amely tényről a magyar vállalkozásokat is szükséges informálni. Jelen cikkben a Bizottság által definiált, új, átdolgozott és bevezetés előtt álló Uniós szabályozásokról, valamint – további alapkövek után kutatva, – a közeljövőben lehetséges szabályok bemutatásáról olvashat.

Helyzetkép

A Web 2.0 megjelenésével új piacok alakultak ki, amely jelenség természetesen folyamatosan vonzza az újszerű és innovatív cégek megjelenését is. Ezzel kapcsolatban új üzleti modellek jöttek létre, ezért az ezeket szabályozó jogrendszerek kialakítása is szükségessé vált. A GDPR szintén része az egységes digitális piac kialakításának, melyen már évek óta dolgozik az Európai Bizottság. A digitális piacot harmonizáló szabályok nagy előnye, hogy csökkentik a kereskedők költségeit, valamint ösztönzően hat a határokon átnyúló bővítés lehetősége felé. Nincsen számottevő szerződésjogi különbség az egyes EU-országokban.

Az online piacon aktív fogyasztók egyre tájékozottabbak, tudatosabbak és egyre szélesebb igényekkel fordulnak a vállalatok irányába. Mindemelett azonban nem mindig bíznak az online vásárlás adta lehetőségekben. Az egyik legfontosabb bizalmi alapot adó, az alapvető kérdésekben teljeskörűen egységesített, Európai Unió-szerte alkalmazandó szerződéses jogkeret biztosítását tűzték ki célul. 2018. május 25-én életbe lépett az európai általános adatvédelmi (EU 2016/679. számú GDPR) rendelet.  Mint ismeretes, a GDPR mindenki számára változást hozott, amely elsősorban a digitális fogyasztót védi. Ezt követően 2019. május 20-án a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések (EU 2019/770. számú irányelve) kaptak jogi keretet. Ezek az új irányelvek az EU-s online kereskedelem generálását szolgálták, valamint megkönnyítették és biztonságosabbá tették ugyan az európai fogyasztók számára az online vásárlást, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak az Unión belül. A harmonizált jogrendszerek segítségével a fogyasztók tudni fogják, mire számíthatnak, amikor digitális tartalmat online vásárolnak, valamint hogy rendelkeznek a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás esetén is elállási joggal.

Az online kereskedelem egységesítésének stratégiai lépései

Az egységes digitális piac kialakításának stratégiai jelentősége az online vállalkozások szempontjából vizsgálódva vitathatatlan jelentőséggel bír.

Az ezzel kapcsolatosan említett, Európai Unióban már meglévő, illetve átdolgozott alappillérek – 2019. december 29-én rendelkezésre álló adatok alapján – a következőkre terjednek ki:

  1. Fizetési szolgáltatások egységesítésére: a már hatályban lévő, azonban újonnan felülvizsgált fizetési szolgáltatások irányelveire, illetve új rendeleteire, amelyek az Uniós határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkoznak;
  2. Online fogyasztóvédelmi szabályokra: a felülvizsgált, 2020-ban hatályba lépő fogyasztóvédelmi szabályok érvényesítése;
  3. Földrajzi akadályok eltörlésére: új szabályok az indokolatlan földrajzi akadályok (ún. geo-blocking) felszámolására;
  4. Modern szerzői jogrendszer kialakítására: az audiovizuális szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében.

Ezekről, valamint a közeljövőben várható, online piacot érintő szabályozásokról részletesen a következőkben olvashat.

Fizetési szolgáltatások egységesítésére

Az első pillér az újonnan felülvizsgált fizetési szolgáltatások irányelveire vonatkozik, melyek biztosítják, hogy a fogyasztó ne kerüljön olyan indokolatlan, hátráltató akadályokba, mint például: amennyiben csupán az adott országbeli betét- vagy hitelkártyával lehetséges a fizetés lebonyolítása.

Az első pillér második része szintén a fizetésre, pontosabban a költségek redukálására irányul. Az online kereskedelmet bonyolító vállalatok 62%-a magas szállítási költségekre panaszkodnak. Az import termékek határokon átnyúló csomagkézbesítési árai átlagosan háromszor-ötször magasabbak, mint az összes termék belföldi kézbesítése. Az e-kereskedelem fejlődésében és fejlesztésében a határokon átnyúló csomagküldési tarifák egységesítése kiemelten fontos szerepet játszanak.

A csomagküldés olcsóbbá tételére és az árak összehasonlíthatóságára vonatkozik. 2018 májusa óta új, a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó szabályok léteznek, amelyek célja az árak átláthatóságának segítségével a verseny generálása. Ez megkönnyíti a csomagok egyik tagállamból a másikba történő küldésének költségeinek redukálását, olcsóbbá tételét. Ugyan nincsenek korlátozva a szállítási árak, azonban a vállalkozásoknak közzé kell tenniük áraikat, hogy a fogyasztó könnyen összehasonlíthassa. 2020 évtől kezdve a fogyasztók az Európai Bizottság honlapján egy külön weboldalon is megtekinthetik a csomagküldési árakat. 

Online fogyasztóvédelmi szabályok 2020

A második pillér az online fogyasztók védelmére vonatkozik. Az új szabályok világosabb jogköröket határoznak meg a digitális tartalmak, –termékek és –szolgáltatások hozzáférése kapcsán.

Különleges elállási jog

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet 2014. június 13-án lépett hatályba, amely már tartalmazott új és módosult szabályokat az online kereskedelemmel kapcsolatban. A jövőben ezen jogszabály kiegészítését indokolttá teheti, hogy az Európai Bizottság új szabályokat javasolt a digitális szerződések kapcsán, amelyeket jelenleg az Európai Parlament és az Európai Tanács vitat meg.

A 2020. januári változtatás elsősorban a fogyasztó jogkörére terjed ki, azonban vállalati szempontból is érinti a piacot. Tehát például, amikor a fogyasztó által fogadott, digitális tartalom eltér a megbeszélttől vagy attól, ahogy ésszerűen elvárta volna, akkor speciális szerződési jogokkal illetik meg, melyet a fogyasztó akkor is alkalmazhat, ha a fizetés még nincsen rendezve, adatait azonban kiadta a kereskedőnek. Ez online vállalati szemszögből szintén nem elhanyagolható változtatás.

Információ-szolgáltatási kötelezettség

2020 januárjától egy, az online fogyasztók védelmére vonatkozó új rendelet lép hatályba, amely során elsődleges cél az internetes csalások kiszűrése és azok blokkolása. Az új szabályozás lehetővé teszi a tagállamok számára azon webhelyek, közösségi profilok és számlák eltávolítását, ahonnan csalásokat azonosították. Az ügyben érintett felek  ­ úgy mint az internet- vagy a banki szolgáltatói szektor tagjai – a csaló(k) személyazonosságának felkutatása érdekében információ-szolgáltatási kötelezettséget kell biztosítanak az online kereskedők számára. Egy online vásárlói felületnek éppen ezért hitelesnek, sértetlennek, illetve visszaellenőrizhetőnek kell lennie.

Az internetes csalások kiszűrésének érdekében vállalati szinten megoldást jelenthet többek közt az a népszerű módszer, mely az SSL (Secure Socket Layer) protokoll. A rendszer a szolgáltató szerverének hatékony beazonosíthatóságát és titkosítását garantálja.

Földrajzi akadályok megszűntetése

A harmadik alappillérbe foglalt ­ 2018. december 3. óta hatályos – szabályzás célja, hogy a földrajzi blokkokat megszűntesse, valamint a jövőben megakadályozza. Tehát akadálymentesen tudjon a digitális fogyasztó vásárolni az Európai Unión belül, amennyiben egy másik tagállamban található weboldalról vásárol. Ezek a belső versenyt erősítő jogszabályok, amelyek megszüntetik az állampolgárság vagy a lakóhely alapján történő online hátrányos megkülönböztetést. Biztosítják, hogy a fogyasztó ne kerüljön indokolatlan akadályokba, például abban az esetben, ha visszairányít egy link az országspecifikus weboldalra. Az online eladóknak minden Európai Unión belüli fogyasztót egyenlően kell kezelni a kereskedőknek, függetlenül attól, hogy hol vásárolnak. 

Modern szerzői jogrendszer kialakítása

Az audiovizuális szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése már 2018 áprilisától megkezdődött, mikor kimondták, hogy az előfizetéssel rendelkező ügyfelek szabadon használhatják az audiovizuális tartalmaikat – például: film, sportesemény, e-könyvek, videojátékok, zene – az Unión belül.

Az Európai Bizottság jelenleg azon dolgozik, hogy létrehozzon egy modern szerzői jogira vonatkozó keretet, amely lehetővé teszi – online közvetítések engedélyezése révén – az online tartalmakhoz való hozzáférést a határokon túli is.

Megállapodtak az audiovizuális médiára vonatkozó új uniós szabályokról, a meglévő szabályokat hozzáigazítják a digitális kor igényeihez, illetve az európai alkotások népszerűsítéséhez és a kulturális sokféleség megőrzéséhez.

Az online tartalmak hozzáférése, valamint védelme elősegítéséért az Európai Bizottság már elkezdte intézkedéseit, azonban ezek a jogszabályok még nem léptek hatályba.

Mire számíthatunk a jövőben?

Digitális Szolgáltatások Törvénye 

A digitális korszakra való átállást – az Európai Bizottság új elnökasszonya, – Ursula von der Leyen is támogatja, aki politikai irányelveibe foglalta szabályzata tervezetét. Ezt a tervet 2019-2024-ig terjesztette ki, mely az ún. Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act) nevet viseli. Részletesen tartalmazza az oktatáson, illetve a mesterséges intelligencián túl a digitális ­ új és már meglévő ­ platformok, termékek és szolgáltatások Európai Uniós felelősségi köreit, valamint biztonsági szabályait. Az – irányelvek publikálásakor még jelölt ­ Bizottság elnökasszonyának irányelveit, a teljesség igénye, valamint a könnyebb tanulmányozhatóság végett, itt érheti el. Ezt a 24. oldalban összefoglalt tervezetet itt érheti el:

Trust E-commerce Europe

A szervezetnek Magyarország ugyan nem tagja, azonban érdemes rá figyelmet szentelni, hiszen célja, hogy az Európai Unió határain átnyúló e-kereskedelemet tovább támogassa, megbízhatóbbá tegye és védelmet nyújtson a digitális fogyasztók, valamint -kereskedők számára. Az Ecommerce Europe Trustmark az egységes európai szabályok létrehozásával és az e-kereskedelmi szabályok egyértelmű kommunikációjának biztosításával serkenti, valamint támogatja a határokon átívelő e-piac forgalmát. A védelmet panasz esetén biztosít, amennyiben a vásárlás során a digitális fogyasztó az Ecommerce Europe magatartási kódexének etikai normái ellen vétett. A magatartási kódex biztosítja az előírt, fogyasztói viták online vitarendezésével kapcsolatos (524/2013/EU) normákat az európai online piacon. Ez a rendelet az Európai Unión belül letelepedett kereskedőkre terjed ki, akik online értékesítési vagy szolgáltatási szerződéseket kötnek, weboldalaiknak elektronikus linket kell biztosítaniuk az európai online vitarendezési platformhoz, amely a http: //ec.europa.eu/odr oldalon érhető el. Ezen kívül az online vásárlás problémájával küzdő fogyasztók panaszt nyújthatnak be az európai ODR platform segítségével is. A nemzeti társulás jelenlegi tagjai: Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország.

2021-ban hatályba lépő, új adójogi szabályok

Az online vásárolt áruk és szolgáltatások határokon átnyúló értékesítésével kapcsolatban 2021-ra lép életbe az új adószabály, mely várhatóan az egységes digitális piac soron következő alappillére lesz.

Az új rendelet célja a tagállamok adóbevételeinek növelése, a határokon átnyúló kiadások-, illetve a vállalkozások adózási költségek csökkentése, továbbá tisztességesebb versenyfeltételek biztosítása az online piaci kereskedők számára.

Az áruk és szolgáltatások online értékesítésére vonatkozó új adószabályoknak egyszerűsíteniük kell a társaságok adókötelezettségeit, valamint biztosítaniuk kell azt is, hogy az ilyen értékesítések után fizetendő adó helyesen, tehát a vevő tagállamába – a tagállami adózás elvével – összhangban kerüljön befizetésre.

2019 óta folyamatos intézkedések folynak az Unió tagállamainak adószabályainak egységesítése érdekében, amely először a telekommunikációs- és médiaszolgáltatásokra vonatkozó adószabályokat tartalmazta. 2021-től az üzleti interfészeket működtető üzleti vállalkozások ­­– például a webáruházak vagy platformok üzemeltetői, – adózási szempontból bizonyos helyzetekben Unión belüli ügyfeleknek tekinthetők, mivel a platform üzemeltetése által az értékesített áru szállítójának minősülnek. 

2021-től kezdve a „Mini” Egyablakos Rendszert (MOSS) kiterjesztik a tagállamok határain átnyúló, illetve azon belül folyó B2C szolgáltatások összes formájára, valamint az EU-n belüli árufuvarozásokra is. Maximum 150 eurós távértékesítés esetén olyan behozatali rendszert hoznak létre, amely lehetővé teszi az eladó számára, hogy Uniós ügyfelei részére az áfa felszámítását az eladás helyén folytassa. Továbbá ezen adózási kötelezettség bejelentését és megfizetését az Egyablakos Rendszeren belül végezze. Ezen áruk 150 euróig mentesülnek az adókötelezettség alól. A jelenlegi távértékesítési küszöböt, valamint a kisebb küldemények és szállítmányok adómentességét eltörlik 2021-ben. 

Egységes e-kereskedelemi szabályozások az Európai Unión kívül

Az adózáson túl további kérdést vet fel az egységesen szabályozott, digitális piaci körképpel kapcsolatban, hogy folyamatos és egységes szabályozásokat, valamint stratégiai fontosságú intézkedéseket vezessenek be az Európai Unió határain átívelő online kereskedelem tekintetében. Példaként említve, akár az éppen kilépő Egyesült Királyságot, vagy az e-kereskedelmi szempontból kiemelt forgalmat bonyolító Kínát. Indokolatlan az Európai Unió határain átnyúló cégek versenyének esélyegyenlősége. Az EU-n kívülről rendelt termékek minőségellenőrzése, valamint további teljeskörű és egységes jogi szabályozása egyértelműen indokolt a piaci verseny kiegyenlítésének érdekében. Az elektronikus kereskedelem központi szabályozása az Európai Unió határain túlnyúlónak kell lennie.

Konklúzió

Jelenleg még nem nevezhető teljesnek az e-kereskedelemben rejlő lehetőségek növekedési potenciálja. Ennek fényében az Európai Bizottság új, valamint átdolgozott lépéseket tervez a cikkben tárgyalt kérdéskörökkel kapcsolatban.

A cikkben említett kérdéskörökön túl még számos olyan szabályozásra váró terület van az online piacon, amellyel a folyamatot támogatni, illetve az online piac joghatóságát és jogi szabályozását bővíteni lehetne, hogy egy biztonságos, egységes, szabályozott, ellenőrizhető digitális piac fejlesztését érhessük el. Ezt segítve, a következő években hatályba lépő intézkedések további alappilléreként jelenik meg a Digitális Szolgáltatások Törvénye, a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia egységes szabályozása, az adószabályok egységesítése, valamint az egységes szabályozások kiterjesztése az Unión kívül eső online kereskedelmi tevékenységekre is.

Koronavírus
Koronavírus
OTP
koronavírus coronavirus virus
Koronavírus Észak-Olaszország
szentendrei hév megálló
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
Koronavírus