Telekom
Üzlet

A BÉT kutyája….

Gyurcsik Attila, Accorde Alapkezelő Zrt.
Közel egy éve írtunk arról, hogy meglátásunk szerint a Magyar Telekom kisebbségi részvényesei ténylegesen a rövidebbet húzták az elmúlt években. A helyzet tavaly sem sokat változott. A Magyar Telekom az elmúlt 1 és 3 éves távon is a régió leggyengébben teljesítő telekommunikációs részvénye volt.

Van ez az úgynevezett „világ kutyái” (dogs of the world) elmélet, amely szerint az elmúlt évek leggyengébben teljesítő piacait/részvényeit kell megvenni a következő évben és ezzel a stratégiával felülteljesíthető a piac. A kérdés számunkra az, hogy vajon idén a BÉT évek óta kutyakategóriába sorolt részvénye, a Magyar Telekom esetén lesz-e olyan év, amikor kikerülhet ez alól a bélyeg alól.

Szerintünk van rá esély, de ahhoz, hogy ez megtörténjen meg kell érteni, hogy melyek azok az okok, amelyek az elmúlt évek alulteljesítését okozták. A hazai távközlési óriás papírjai 10 éves távon sem remekelnek, ugyanakkor a társaság védelme érdekében ki kell hangsúlyozni, hogy a cég kapott hideget és meleget is az elmúlt évtizedben, a telekom-adókon keresztül a drágán vett spektrumokon át az amerikai tőkepiaci felügyelet büntetéséig folytathatnánk a sort. Eközben a technológiák gyorsan váltották egymást, jó pár beruházás már szinte az átadás pillanatában elavulttá vált. Nehezek voltak a körülmények ez tény.

Ugyanakkor az elmúlt 1-3 év alapvetően másról szólt. A magyar gazdaság kiemelkedően teljesített ez alatt az időszak alatt és az adóteher is mérséklődött. A társaság számai a régiós versenytársakhoz képest is számottevően javultak, ezt mutatja az eladósodottság jelentős - optimális szint alá történő - csökkenése is.

A tőkepiacokon sokféle elmélet kering a részvényárfolyamok alakulásának mikéntjéről, de azért vannak alapvető igazságok. Egyik ilyen, hogyha egy társaság jól teljesít, folyamatosan javulnak az eredményei, akkor ezt előbb utóbb a részvényárfolyamban is viszontláthatják a befektetők. A Telekom esetén jelenleg ez az alapigazság az, ami valamiért nem akar működni. Az, hogy ez miért van így, számomra egyetlen okkal magyarázható, és ez egyben a tavalyi cikkünk mondanivalója is volt. Nevezetesen a kisebbségi részvényesek nem részesednek a társaság jó eredményeiből. A társaság eladósodottsága mára az optimális szint alá csökkent, ha erről a szintről tovább csökken, akkor az már egyértelműen értékromboló a kisebbségi részvényesek számára.

Jelenleg a vállalat 2019-es publikus célkitűzései között részvényenként 27 forint osztalék kifizetése szerepel, miközben ugyanezen kitűzések a tavaly évi szabad cash-flow termelést részvényenként 66 forintra várják. Tehát a várakozások szerint a megtermelt készpénznek pusztán 40 százalékát adják vissza a részvényesek számára. Értelemszerűen az az összeg, amelyet a társaság a szabad cash-flow termelésből nem osztalékra költ, azt adósságcsökkentésre fogja fordítani. Így minden egyes bent hagyott forinttal rombolja a kisebbségi részvényesi értéket.

Meglátásom szerint ez az a helyzet, amely nyomást gyakorol a hazai telekommunikációs vállalat árfolyamára. Ezt tetézi az a tény, hogy tavaly megszűntették az addig érvényben lévő osztalékpolitikát és jelenleg még nem kaptunk arról információt, hogy lesz-e, készül-e új és, hogy az mennyire veszi figyelembe a kisebbségi részvényesek jogos igényeit.

Azt is látni kell, hogy az elmúlt egy év két legjobban telesítő telekommunikációs részvénye között két Deutsche Telekom leányvállalat található. Az egyik a horvát HT, a másik a görög OTE. Azonos devizában (jelen esetben euróban) nézve a Magyar Telekom részvényeken az elmúlt 1 évben 7 százalékot lehetett bukni. A horvát leányon ez idő alatt 19 százalékot, a görög vállalaton pedig 24 százalékot lehetett keresni. Ami közös a horvát és a görög leányvállalat esetén, hogy a kisebbségi részvényesek felemelték a szavuk a DT osztalékpolitikája ellen, a horvátok esetén perre is mentek. Az aktív részvényesek segítségével mindkét esetben sikerült eredményt elérni és magasabb osztalékfizetésre ösztönözni a menedzsmentet.

Bízom benne, hogy hazánkban a társaság igazgatósága előáll egy olyan osztalékpolitikával, amely minden érdekelt fél számára kielégítő tud lenni.

Meglátásom szerint ahhoz, hogy a Magyar Telekomról idén lekerüljön a BÉT kutyája jelző a kővetkezőkre lesz szükség:

  1. Transzparens, következetes és kiszámítható osztalékpolitika, amely tükrözi a társaság szabad cash-flow termelését
  2. Egy deklarált minimum eladósodottsági szint, ami alá nem csökkenhet a cég eladósodottsága. Ha mégis lecsökken, akkor vagy sajátrészvény-visszavásárlásokkal vagy egyszeri extra osztalékfizetéssel a menedzsment garantálja az optimális tőkeáttétel fenntartását.
  3. A cég menedzsmentjének premizálását elsősorban a részvényárfolyam teljesítményéhez kell kötni.

A fentiek teljesülése esetén a Magyar Telekom részvény pillanatok alatt válhat a BÉT kutyájából a magyar tőzsde vagy akár a régió legjobban teljesítő papírjává. Mi nagyon bízunk abban, hogy a jövő évi tervek bejelentésével egy időben a fenti észrevételeinkkel összhangban lévő választ kapunk a Magyar Telekom igazgatóságától.

A cikk szerzője az általa kezelt portfóliókban és magánszemélyként is tart Magyar Telekom részvényt.

Címlapkép: David Ramos/Getty Images

EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa
wall_street_shutterstock_1089431897-20180518
koronavírus vuhan kína járvány
koronavírus maszk ruha
scarlet lady_virgin
moszkva_shutterstock-20170929
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
scarlet lady_virgin