A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Elképesztő ívet futott be Románia mára legnagyobbá váló telekommunikációs vállalata, a DIGI. A társaság prezentációjából kiderül, hogy a vállalat, amely ma már Spanyolországban, Portugáliában és Belgiumban terjeszkedik, milyen brutálisan tarolta le a román telekommunikációs piacot.
Azok, akik valaha tanultak vállalatértékelést, jártak mindenféle vállalati pénzügy és befektetési elemzési szakirányokra, tanfolyamokra, vagy csak elolvastak néhány könyvet a releváns szakirodalomból, azok közül sokan megfertőződnek az értékalapú befektetés fogalmával, értékrendjével/filozófiájával.
Az Unicredit vezérigazgatója, Andrea Orcel mára egyértelműen a befektetők kedvence, mindent megtesz a nyomott árazások eltűnéséért. Érdemes résen lenni, hasonló sztorik akár még a régiónkban is szembe jöhetnek.
A Magyar Telekom elmúlt hetekben, sőt valójában az elmúlt egy évben bemutatott brutális emelkedése nagyon beszédes sztori arról, miért jó aktívan gondolkodni a befektetéseinkről.
Többek között a magyar részvényekkel, így a Magyar Telekom papírjaival is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
Erős hazai vállalati szektor nélkül nehéz túllépni a régiós összeszerelő üzem szerepén, érthető is, hogy a kormány ösztönözni szeretné, hogy a magyar gazdaság minél több területén megjelenjen a hazai tulajdon. De míg a régió más országaiban versenypiaci körülmények között erősödtek meg és emelkedtek fel a hasonló cégek, addig nálunk az állam bábáskodása és az adófizetői pénzek felhasználása mellett történik ez a folyamat. Ez pedig nemcsak rendkívül drága, de számos egyéb kérdést is felvet.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Részben a szokatlanul enyhe téli időjárásnak köszönhetően masszív esésben van a gázár a korábbi csúcsokhoz képest, ami Magyarország számára is megkönnyebbülést jelent. Nem is akármekkora megkönnyebülést, hiszen nagyjából 8 milliárd eurót spórolt a magyar kormánynak a meleg. Ha ezt perspektívába akarjuk helyezni, a visszatartott EU-s pénzek teljes összege, amit évek alatt kapnánk meg, 6,3 milliárd euró - tehát ennél nagyobb összeget sikerülne megtakarítani négy hét alatt, ha az árak itt maradnak, vagy ha a holland gáztőzsdén egyszerű fedezeti ügylettel ezen árakon lefedezzük, ha úgy tetszik, rögzítjük az idei évi árainkat az idei évi fogyasztásunk egy részére, vagy egészére vonatkozóan.
Szijjártó Péter néhány hete a Tranzit fesztiválon beszélt arról, hogyan nem jutott dűlőre jó pár éve az amerikai osztrák konzorcium a fekete-tengeri román gázmezők kiaknázásával kapcsolatban. A miniszter állításai abszolút igazak, azonban ezt a helyzetet, mint oly sok minden mást, felülírta a háború.
A Magyar Telekom a kisrészvényesek egy része szerint lehetőségeihez képest jóval kevesebb osztalékot fizet, emiatt pedig a vállalat részvényeinek árfolyama nyomás alatt van, jelentősen alulteljesítve nem csak a szélesebb részvénypiacot, de a szektortársak részvényeit is. A Magyar Telekom legutóbbi közgyűlésén több részvényes is felszólalt emiatt, köztük Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, aki a mostani véleménycikkben azt boncolgatja, hogy van-e értelme a Telekom tőkepiaci jelenlétének.
Tőkepiaci buborékok mindig is voltak, vannak, és még lesznek is, aminek az egyik alapvető oka, hogy a kialakulásukhoz nem túl bonyolult a recept: kell egy könnyen befogadható alapgondolat, ami eljut a tömegekhez, majd erre ráépül egy ipar, végül pedig kiderül, hogy az alapgondolat mégsem volt igaz, és az egész kártyavár összedől. A történelem során számos lufit láttunk már, a holland tulipánlázon keresztül, a japán ingatlanárlufin át, egészen dotkom lufiig, de persze most sokkal inkább az a kérdés, hogy hogyan fog alakulni napjaink lufijainak története.
A kriptodeviza lett a tőkepiac igazi szent tehene. Rosszat senki se mer írni róla, jót meg viszonylag nehéz, legalábbis közgazdászként. Az alábbiakban a fenti szent tehén esetén magam részéről elengedem a polkorrektséget, közgazdászként, befektetőként próbálom elhelyezni. Először is nem célom megjósolni, hogy mikor omlik össze a kriptolufi, hogy holnap vagy esetleg csak tíz év múlva, bár tarthatunk attól, hogy minél később, annál nagyobbat fog csattanni. Arról viszont van véleményem, hogy mégis mi lehet ez, és hogy hol helyezném el - hangsúlyozottan közgazdászként - a fenti valamit a térben.
Az elmúlt években a Magyar Telekom a valós készpénztermelő képességéhez képest jóval szerényebb osztalék-kifizetést valósított meg. Akár 1, 3, 5 vagy 10 éves távon nézzük, a nagy papírok közül a BUX leggyengébben teljesítő papírja a Telekom. Az alulteljesítésnek azonban nincs köze a vállalat gazdasági teljesítményéhez, a Magyar Telekom menedzsmentje egészen kiváló munkát végzett az elmúlt években, így a cég fundamentumai évről évre javultak. Egyetlen dolog nem javul, és ez a részvény árfolyama. Ennek oka pedig a fájóan hiányzó transzparens osztalékpolitika, egy olyan osztalékpolitika, amely biztosítja az optimális tőkeszerkezet fenntartását.
Közel egy éve írtunk arról, hogy meglátásunk szerint a Magyar Telekom kisebbségi részvényesei ténylegesen a rövidebbet húzták az elmúlt években. A helyzet tavaly sem sokat változott. A Magyar Telekom az elmúlt 1 és 3 éves távon is a régió leggyengébben teljesítő telekommunikációs részvénye volt.
Hiába a folyamatosan javuló eredményesség és csökkenő eladósodottság, a német anyacég az elmúlt három évben 60 százalékos tulajdonosként elvitte Magyar Telekom cash flow-jának 87 százalékát. A 27 forintos osztalék egyértelmű üzenet a kisebbségi részvényeseknek: ne számítsanak arra, hogy a javuló teljesítményből arányosan részesedhetnek, miközben az MT-nek már nincs is nyilvánosan elérhető osztalékpolitikája, amivel tervezni lehetne.
Romániában elindult a korrupció felszámolása, elkezdődött a tőzsdefejlesztés, ráadásul a román cégek olcsóbbak, mint a régiós szektortársaik, mindezek miatt érdemes lehet román részvényekbe fektetni.
Az ipari termelés önmagában nem érték, a rozsdaövezeti kétkezi munkások támogatása politikailag fontos, de gazdaságilag... 
Bulgária 2025-ben is jelentős mértékben támaszkodik az Európai Unió strukturális és beruházási alapjaira, hogy...
Sötét napra ébredt ma az ország, a már nem létező demokrácia egy újabb hatalmas szöget kapott a koporsójába...
A világ minden tájáról érkeznek a tanulni vágyók Warren Buffetthez, mint egy ókori filozófushoz. Miután az omahai...
Az SAP az egyik legelterjedtebb vállalati szoftvercsomag a világon, amelyet a vállalkozások különböző folyamataik... 
Számos fociklub jut csődközelbe, egyesek konkrétan át is élik, vagy tulajdonosuk jut hasonló sorsra. Még a legmélyebb...
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
A háború kezdete óta nem találkozott az ukrán és az orosz vezető.
Az OTP lehet a nap nyertese?
